Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A bemutatott technikai fejlesztés célja egy olyan kiterjesztettvalóság-rendszer létrehozása, amely alkalmas a térben előforduló felszíni formakincs valódi, háromdimenziós megismertetésére. Ezt a formakincset a tanulók aktív közreműködésével, a térképi megjelenítés eszköztárának segítségével egy térinformatikai megoldáson keresztül lefordítja sík, térképi felületre.
A tanulók sokféle módon élvezhetik a GIS használatának előnyeit: növeli az adatok elemzésében a kritikus gondolkodás, a numerikus készségek fejlődését, valamint, hogy olyan eszközöket használjanak, amelyek megkönnyítik az információk feldolgozását és átadását, lehetővé teszi a térbeli minták, összefüggések és kapcsolatok vizualizálását.
Olyan kidolgozott projekttervet teszünk közzé, amely egy globális földrajzi, környezeti problémát elemez, egyúttal hétköznapiságával könnyen megérthető a közoktatás minden évfolyama számára a víz-, illetve ivóvízhiány témakörben.
A földrajz tantárgyban az 1990-es évek óta folyamatos a törekvés arra, hogy a világ működését összefüggéseiben, rendszerszerűen ismerjék meg a tanulók. Ennek érdekében sokféle új tartalom került a tananyagba, de a fejlesztés elkerülte a felszín alatti vizekkel kapcsolatos ismeretek körét.
Földrajztanárként több éve foglalkozom a diákok informatikai gondolkodásának fejlesztési lehetőségeivel. Ennek számomra egyik új módja a Micro:bit programozás és a Micro:bittel történő foglalkozások megvalósítása. Az alábbiakban bemutatom, hogy mely feltételekkel vágtam bele ebbe a kalandba programozni nem tudó tanárként, és bemutatok néhány megvalósult illetve tervezett foglalkozást.
Az írás ötleteket ad és kidolgozott feladatokat mutat be, amelyek alkalmasak lehetnek a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésére a 7–10. évfolyamos földrajztanítás keretében.
A diákok az energiatudatosság témájának aktualitása és életközelisége miatt nagyon nyitottak a közös gondolkodásra és szükségük van arra, hogy a meglévő tudásukat és tapasztalataikat az iskolában szervezett keretek között szintetizáljuk és rendszerezzük.
Olyan feladatokat mutatunk be, amelyek Budapest, azon belül a Belváros egyes részeinek megismerését célozzák. Ez az összeállítás voltaképpen egy munkafüzeti kiegészítés, olyan feladatok csoportja, amelyek segíthetik a mélyebb elsajátítást.
Az Energiakövetek 2017-es program a résztvevők visszajelzései alapján sikeresnek és biztatónak nevezhető. Az energetikával foglalkozó szemléletformáló órák akár életre szóló motivációt is nyújthatnak a gyerekeknek.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!