Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A tanulmány olyan iskolai programokat mutat be, amelyek földrajzi tartalmakon keresztül segítik elő Magyarország kultúrájának megismerését. Néhány programtervet részletesen bemutat, megemlítve a kompetenciafejlesztésben betöltött szerepüket, valamint azt, hogy a földrajz hogyan jelenik meg bennük, és hogyan szolgálja a földrajzi ismeretek bővítését.
A tanulmány összegzi az IKT-alkalmazások középiskolai földrajztanításban való használatának tapasztalatait. Rövid felhasználói útmutatót ad a térképes programokhoz annak bemutatására, hogy a tanárnak milyen szintű IKT-kompetenciára van szüksége az egyes alkalmazások használatához, és azok által mely tanulói kompetenciák fejleszthetők.
Ahhoz, hogy élni tudjunk a számtalan lehetőséggel, amit a Föld nyújt számunkra, elengedhetetlen a megismerése. Olyan fogalmakat és összefüggéseket érthetünk meg általa, amelyek hatással vannak mindennapi életünkre, a környezeti katasztrófákra és problémákra, a fenntarthatóság kérdéseire.
A dizájnalapú tanulás olyan tanulási stratégia, amelyben a diákok egy tervezési kihívással kerülnek szembe, amire egyénileg vagy kiscsoportokban próbálnak megoldást találni, kizárólag előzetes tudásuk felhasználásával.
A problémaközpontú tanulásnál fontos, hogy a tanulás valósághű problémán alapuljon, amit többféle nézőpontból lehessen vizsgálni, továbbá, hogy magának a tanulásnak tényleges együttműködés legyen az alapja, és alapvetően önirányításos módon, de szükség esetén instrukciók segítségével történjen.
Balázs Dénes alapításával és a Magyar Földrajzi Társaság egykori Múzeumi Bizottságának tevékeny közreműködésével jött létre 1983-ban Magyar Földrajzi Múzeum. Így a Társaság alapításának 150. évfordulója tiszteletére mutatjuk be a hazai földrajzoktatás e különleges helyszínének tevékenységét.
A generációk között kialakult szakadék az idő előrehaladtával egyre tágul, így nem elég az oktatási módszereket változtatni, szemléletváltásra is szükség van, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik helyt tudnak majd állni a roppant gyorsan változó, digitalizációra épülő világunkban.
A természettudományos tantárgyak csekély időkeretének időszakában fontos a földrajz tantárgy interdiszciplináris megközelítése. A holisztikus szemléletmóddal a megszerzett tudás mélyebbé és sokrétűbbé válik, és a komplex szemléletmód hangsúlyozása segíti a tanulókat a világ mélyebb megismerésében.
Szerkesztői megjegyzés: a tanulmány a magyarországi földrajztankönyvek időbeli változásának történeti áttekintésével tiszteleg a Magyar Földrajzi Társaság fennállásának 150. évfordulója előtt, hiszen a tankönyvszerzők között számos olyan személyiséggel találkozhatunk, akinek jelentős szerepük volt és van a Társaság életében is.