Kitekintő
Miről mesélnek Szigliget és környékének földrajzi nevei?
Az írás a Szigliget és környékén földrajzi neveire ad etimológiai és földrajzi magyarázatokat.
2022.06.02.
A „Kitekintő” rovat célja, hogy felhívja a figyelmet a földrajzoktatást érintő hírekre, eseményekre, szaktudományi és szakmódszertani újdonságokra. Bemutat érdeklődésre számot tartó hazai és külföldi kiadványokat, tanulmányokat, tájékoztatást ad a földrajztanításhoz kapcsolódóan a tanárok, esetenként a tanulók számára is érdekes rendezvényekről, programokról. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy hírt ad a földrajzoktatást érintő tantervi változásokról és az azokból adódó új oktatási és képzési feladatokról.
Az írás a Szigliget és környékén földrajzi neveire ad etimológiai és földrajzi magyarázatokat.
Szigliget és környéke hazánk egyik legszebb kiránduló- és üdülőhelye. A kedvező földrajzi fekvés, a geológiai és botanikai ritkaságok, a történelmi műemlékek, a népi építészet emlékei, a várromok és a Badacsonyi borvidék finom borai felejthetetlen élményt nyújtanak az idelátogatóknak. Az írás elsősorban a táj földtani fejlődéstörténtét mutatja be.
Május és június bővelkedik a világnapokban, amelyekkel van is mód foglalkozni a tanév végén már lazább oktatási keretek között.
A tavaszi hónapokban több olyan világnap is van, amely szorosan kapcsolódik a földrajz vagy a természettudomány órákhoz. Ezek közül szeretnénk kiemelni néhányat ötletadóként az iskolai programokhoz.
Február a tél végét jelentő hónap. A napsugarak egyre nagyobb hajlásszögben érik a Föld felszínét, és a nappalok hossza is folyamatosan növekszik. Ennek ellenére a február télies jellege sokszor igen erőteljes.
Az írással egy példát szeretnénk bemutatni arról, hogy hogyan támogatta a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya a megyei pedagógiai intézettel és a TIT helyi szervezetével együttműködve a földrajztanárok munkáját az utóbbi 50 évben.
2024-ben negyven éves lesz a szombathelyi Földrajzi Tanszék. A négy évtized alatt összegyűlt tapasztalat a felsőoktatásban, azon belül a földrajztanárképzésben alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk a bejárt utat, a működésünket meghatározó körülmények változását és azt, milyen válaszokat adtunk a tanárképzésben jelentkező kihívásokra.
Január az év leghidegebb hónapja. A téli napforduló követően a nappalok hossza már kissé nő, a Föld a Nap körüli pályáján január 4-én halad el a legközelebb a Naphoz, ennek ellenére a napsugárzás ereje ilyenkor a leggyengébb, alig érezzük a Nap melegítő hatását.
December az év utolsó hónapja, egyben meteorológiai szempontból a tél első hónapja. Az év végi ünnepek ugyan fénybe borítják, de hazánkban ez a legsötétebb hónap, ugyanis decemberben vannak az év legrövidebb nappalai és egyben leghosszabb éjjelei.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!