A földtörténeti kormeghatározás egy olyan anyagrész a középiskolai földrajztanításban, amelyre ritkán jut elég idő, pedig fontos szerepe van a geológiai összefüggések megértésében. Gyakran találkozhatunk azzal, hogy a diákok megtanulják, hogy egy-egy ősmaradvány melyik kor élőlénye volt, de nem tudják megmondani, hogy miért hasznos ez a tudás, vagy – ami még fontosabb talán –, hogy honnan tudjuk ezt az információt. Utóbbi kérdést valószínűleg nagyon sok tanuló felteszi magában, hiszen ennek a tudásnak a hiányában meglehetősen misztikusnak tűnik a földtörténet. Az alábbi feladatterv arra mutat egy lehetőséget, hogy ezt a témát hogyan lehet úgy tanítani, hogy a tanulók közösen gondolkodva és a poszter bemutatásakor egymást tanítva, könnyedén sajátítsák el a földtörténeti kormeghatározás módszereit, miközben jártasságot szereznek a kutatásalapú tanulásban, a kollaboratív munkában és a Google Diák felület használatában is. A feladatsor tantermi és távoktatás esetében is működőképes lehet.
Mi a Web 2.0?
A közeljövőben valószínűleg egyre nagyobb szerepet fog kapni a távoktatás, így kifejezetten fontos a későbbi hatékony használat érdekében, hogy a diákok a tantermi órákon is alkalmazzanak digitális eszközöket, az azokon való munka és kommunikáció rutinszerűvé váljon számukra. Szintén a digitális eszközök használata mellett szól az az érv is, hogy sok olyan anyagrész van, amit nem tudunk megfigyelni a valóságban vagy modellezés során a tanítási órán, és így ezeket a szárazabbnak tűnő anyagrészeket – amilyen a földtörténeti kormeghatározás is – érdekesebbé, színesebbé tudjuk tenni a diákok számára például kutatásalapú, alkotó feladatokkal.
DiNucci, D. (1999) definíciója szerint a web 2.0 olyan dinamikus internetes felületeket jelent, amelyek interaktívan használhatók, vagyis tartalmukat a felhasználók állítják elő, szerkesztik vagy véleményezik. Ezek a felületek lehetővé teszik a projektek közös elkészítését vagy egy közös tudásbank létrehozását. Ilyenek például a Google Dokumentumok, a Padlet vagy a Memrise. A web 2.0-s eszközök alkalmazása a tanulási-tanítási folyamatban a digitális kompetenciák fejlesztése mellett elősegíti a diákok bevonódását a tanítási órába, formálja a kritikus gondolkodásukat, és kollaborációra ösztönzi őket. Egy jól előkészített kollaboratív feladat fejleszti a kritikai gondolkodást és a reflektív készségeket, emellett közös tudásalkotásra tanítja a diákokat és teret ad a transzformatív tanulásra (vagyis, hogy a diákok kudarcélmény nélkül újraértékelhessék a korábbi hiedelmeiket bizonyos koncepciókkal kapcsolatban) (Ryman, S. et al. 2009).
Siemens, G. (2005) szerint a 21. században a tanulás alapja az interakció és a külső források megfelelő használatának kell lennie. Siemens, G. konnektivizmusnak nevezett elmélete szerint az együtt tanuló közösségekben tudásmegosztás és közös tudásalkotás történik, és azok a személyek tekinthetők sikeres tanulóknak, akik közösséget tudnak alkotni és fenntartani, számos forráshoz hajlandók nyúlni a tudás elérése érdekében, valamint nagy mennyiségű információt is hatékonyan kezelnek, ezek komplexitásával és esetleges ellentmondásaival együtt. Siemens, G. hangsúlyozza, hogy a digitális eszközök nyújtotta lehetőségek fontosak a sikeres tanulás eléréséhez. Annak érdekében, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik sikeresek mind a tanteremben mind az online felületeken történő tanulásban és később munkában, segítenünk kell nekik a digitális jártasság és a kollaborációhoz szükséges szociális kompetenciák elsajátításában. A szerző kiemeli az online eszközök hatékonyságát a közös tudásalkotás során. A következő óraterv a fenti elvek mentén mutat egy lehetséges példát a kollaboratív tanulásra.
A földtörténeti kormeghatározás témájú tanítási óra
A diákok ötfős csoportokban dolgoznak az óra során. A csoportokat ők alkothatják meg, de a feldolgozandó témát a tanár adja ki a csoportoknak. Lehetőség (és szükség) van differenciálásra a feladat során, mert van olyan téma, aminek a feldolgozásához középszintű angol nyelvtudás szükséges, de van olyan is, ami mélyebb kémia tudást igényel. Öt kormeghatározási módszert ismernek meg, amelyek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy ne feltétlenül csak ősmaradványokkal kelljen foglalkozniuk a tanulóknak, így bekerült a témák közé a litosztratigráfia és a dendrokronológia is. Ugyan az utóbbi egy kevésbé ismert módszer, ám annál izgalmasabb.
Évfolyam: 9.
Tananyagrendszerben elfoglalt helye: A Föld mint kőzetbolygó szerkezet és folyamatai – Földtörténet – A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása
Kulcsszavak: földtörténet, kollaboratív munka, poszter, IKT
Tartalmi cél: a tanítási óra során a tanulók képet kapjanak a földtörténeti kormeghatározás módszereiről.
Nevelési cél: a diákok szükség esetén hozzanak kompromisszumokat a kollaboráció során, használják hatékonyan az online felületeket és tartalmakat, ki tudják szűrni a lényeget az egyes forrásokból.
Fejlesztendő kompetenciaterületek: kommunikációs kompetenciák, kompromisszumkészség, együttműködési készségek, kritikus gondolkodás, digitális kompetenciák
Munkaforma: csoportmunka
Módszer: kutatásalapú tanulás
Szükséges eszközök: okoseszköz, csoportonként egy laptop, internet kapcsolat, projektor
1. feladat
Rendelkezésre álló idő: 5 perc
Tartalmi cél: az órán szükséges fogalmak átismétlése egy Kahoot segítségével.
Nevelési cél: a csoport tagjai megszokják a közös munkát a komolyabb feladat előtt
A Kahoot-feladatot mindenképpen csoportokban oldják meg, így nemcsak az óra anyagára hangolódnak rá, de a konkrét feladat megoldása előtt össze tud szokni a csoport egy kicsit a játékos versenyfeladaton keresztül. A Kahoot távoktatás esetén is használható, a tanárnak kivetítés helyett meg kell osztania a képernyőjét, így a tanulók látják a kérdéseket és a saját eszközükről tudnak válaszolni.
2. feladat
Rendelkezésre álló idő: 25 perc
Poszter készítése csoportmunkában az elterjedtebb földtörténeti kormeghatározási módszerekről.
Tartalmi cél: minden csoport mélyebben megismer egy földtörténeti kormeghatározási módszert
Nevelési cél: tudatos forráshasználatra nevelés, kollaborációra nevelés, digitális kompetenciák fejlesztése, kritikai gondolkodás fejlesztése
Feldolgozandó résztémák: dendrokronológia, radiometrikus kormeghatározás, K-Ar kormeghatározás, biosztratigráfia, litosztratigráfia
Minden módszerhez tartozik forrás, amit a posztervázlaton megtalálnak a csoportok, ezeket meg tudják nyitni az okostelefonjukon.
Minden csoportban öt szerep van, amiket véletlenszerűen húznak a tanulók:
- történész: ő foglalkozik a módszer feltalálójának életével (vagy a biosztratigráfia esetében az indexfosszíliákkal);
- módszertanos: az ő feladata, hogy utána nézzen annak, mi történik az adott vizsgálat során, és ezt röviden összefoglalja;
- gyakorlatias: az ő feladata utánanézni, milyen mintákon lehet hatékonyan használni a módszert;
- optimista: neki kell összegyűjteni milyen előnyei vannak a módszernek;
- pesszimista: neki kell összegyűjteni milyen hátrányai vannak a módszernek.
A tanulók egy Google Slides felületen megtalálható posztervázlatot töltenek ki. Minden szereplő a poszteren a saját cellájában talál segítő kérdéseket a feldolgozandó módszerhez és szemponthoz. A csoporttagok közös felelőssége hogy a poszter könnyen értelmezhető és esztétikus legyen. Távoktatás esetén ilyenkor érdemes a tanulókat csoportonként chatszobába rendezni, ez pl. a Zoom segítségével könnyen megoldható a „Breakout Room” funkció segítségével.
Források:
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Dendrokronol%C3%B3gia (utoljára megnyitva: 2020.06.30.)
- https://faipar.hu/hirek/par-perc/8040/kormeghatarozas-a-faanyag-segitsegevel (utoljára megnyitva: 2020.06.30.)
3. feladat
Rendelkezésre álló idő: 15 perc
Tartalmi cél: a diákok megismerjék a többi csoport által feldolgozott kormeghatározási módszert is.
Nevelési cél: előadói készség fejlesztése.
A csoportok egy küldött segítségével 2 percben összefoglalják azt a módszert, amivel foglalkoztak az óra során. Az elkészült posztert a tanár kivetíti. A diákok értékelik egymás munkáját egy táblázat alapján. Távoktatás esetén képernyőmegosztás segítségével a diákok meg tudják osztani az osztállyal a posztert. A táblázat Google Dokumentumokban is kitölthető.
Értékelés
A tanulócsoportok értékelik a saját munkájukat a szempontok alapján ötfokozatú skálán, és a csoportoktól is kapnak visszajelzést a poszterükre és a prezentációjukra szintén szempontrendszer alapján és ötfokozatú skálán.
Értékelési szempontok
A csoporttagok pontjainak átlaga és a többi pont összege együtt kiad egy pontszámot. Ha magas pontszámot (100 pont fölött) kapnak, és a tanár szerint is jól sikerült a munka, akkor ötöst kaphatnak az órai munkára. A tanár a Google Diák felületen szövegesen értékel a megjegyzés funkció segítségével. Javasolt, hogy a csoport önmagára adott visszajelzését színes papírra nyomtassuk vagy valamilyen más módon jelöljük meg, minden csoportnak eltérő jelölése legyen a könnyebb követhetőség érdekében.
A feladat módszertani indoklása
A tanítási óra során a tanulók csak biztonságos környezetben tudnak kutatásalapú feladatot végezni. Ez kifejezetten fontos abból a szempontból, hogy a tanár tud nekik iránymutatást adni mind a digitális eszközök használatában, mind pedig a megfelelő képek és források kiválasztásában és megjelölésében. Ugyanakkor a jól megszervezett csoportmunka lehetőséget ad arra, hogy a tanár mentor szerepet töltsön be a tanórán, a tanulók pedig autonóm módon dolgozhatnak és kiélhetik a kreativitásukat a poszter megtervezésekor. Ugyanakkor a kollaboratív csoportmunka során minden diáknak viszonylag kevés felelőssége van, és a komoly feladat ezekből a kisebb részekből áll össze. Ez egyrészt azért előnyös, mert azok a diákok, akik nem feltétlenül szeretnek önállóan dolgozni, támogatást kapnak a társaiktól, hiszen egy közös cél érdekében dolgoznak; másrészt a tipikusan „lazsáló” diákokon szociális nyomás van az egyedi feladatok miatt, így ők is kénytelenek kivenni a részüket a csoport munkájából.
Fontos hogy a tanár kellő figyelmet fordítson a témák megfelelő kiosztására, hiszen ha egy csoportban inkább humán beállítottságú tanulók vannak, nekik bizony nem lesz jó élmény a kálium-argon kormeghatározás kémiai alapjairól olvasni, míg a dendrokronológia angol nyelvű, ám kevesebb előzetes tudást igénylő szövege valószínűleg sikerélményhez fog vezetni.
A visszajelzés során szintén arra helyeztem a hangsúlyt, hogy a csoport együttes munkája kerüljön értékelésre, főleg a fent említett indokok miatt. Kifejezetten fontosnak tartom, hogy az átfogó visszajelzés érdekében mind a három szempont (a csoport saját munkájáról alkotott véleménye, a tanár szakmai véleménye, valamint az osztálytársak „nézői” véleménye) is szerepeljen a végső érdemjegyben. Ugyanakkor mivel az óra során inkább készségeket fejlesztünk, így én nem osztályzást javasolok, hanem a kiemelkedően jó munkák jutalmazását, retorziók nélkül.
A bemutatott feladat kipróbálásának tapasztalatai
A módszert volt lehetőségem kipróbálni angol és magyar nyelven is, igaz, akkor Ázsia vallásai témakörre alakítottam át a feladatokat. A tapasztalatom az, hogy egy összeszokott osztály még egy kevésbé jól ismert tanár irányításával is gond nélkül meg tudja oldani a feladatot. Nagyon élveztem a gyerekekkel való munkát ilyen módon, és ők is kifejezetten örültek annak, hogy csoportban dolgozhatnak és önállóan eldönthetik a poszterrel kapcsolatos felmerülő kérdéseket. Nagyon gyorsan kiderült az osztályon belüli szociális háló és érdekes volt megfigyelni, hogy kik a vezető személyiségek a csoportokban.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy a tanár részéről nagyfokú koncentrációt igényel a csoportok folyamatos koordinálása és segítése. Emellett az első óra nem feltétlenül alkalmas e feladat megoldására, hiszen a késők érkezése megzavarja a csoportok szerkezetét és munkáját. Ettől függetlenül a diákok számára maradandó élmény egy-egy ilyen óra, és azóta is többször kérték, hogy legyen hasonló jellegű feladat, ha a tananyag és az idő engedi. Nyilvánvalóan ez a tanár megítélésén múlik, hiszen a tanterv szorossága és a tanulói közösségek belső szerkezete jelentősen meghatározza, hogy találunk-e alkalmat ilyen komplex feladatok tanórai megvalósítására.
