Bevezetés
Korunk egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés és az ennek következtében fellépő problémák kezelése. E folyóirat legutóbbi számában Mika J. (2019) tekintette át az éghajlatváltozás legfontosabb kérdéseit, a globális felmelegedést előidéző okokat, valamint a következmények mérséklésének lehetőségeit. Az egyik legszembetűnőbb jel a szélsőséges időjárási és éghajlati események előfordulásában és intenzitásában bekövetkező változás. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2014. évi 5. jelentése (Pachauri, R. K. – Meyer, L. A. 2014) ezzel kapcsolatban így fogalmaz: „A változó éghajlat a szélsőséges időjárási és éghajlati események gyakoriságának, intenzitásának, területi kiterjedésének, időtartamának és lehetséges bekövetkezési idejének megváltozásához vezet, és példátlan időjárási és éghajlati szélsőségeket eredményezhet”. Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy a mai kor modern társadalma egyre sérülékenyebb a természeti csapásokkal szemben, amelyek közel 90%-a légköri eredetű (European Environment Agency 2012). A mindenkori kockázatok mérséklése érdekében így felértékelődik az időjárási információk, előrejelzések, veszélyjelzések használatának és azok helyes értelmezésének szerepe.
A meteorológia tudománya az utóbbi évtizedekben milyen sokat fejlődött. Rendelkezésre állnak a légkör változását folyamatosan érzékelő meteorológiai eszközök és műszerek, vannak eljárások a légkör viselkedésének számítógépes modellezésen alapuló előrejelzésére, amelyek segítségével ma 10 napra előre tudunk olyan beválású prognózisokat kiadni, mint a hetvenes években egy napra előre. De amíg a meteorológiai adatok, előrejelzések, veszélyjelzések pontossága és információtartalma folyamatosan növekszik, addig az információk felhasználása a tapasztalat szerint világszerte nem eléggé hatékony (Dragovácz M. – Bódog J. 1985, H. Bóna M. 1989, Stewart, A. E. 2006, 2009, Stewart, A. E. et al. 2012, Peachey, J. A. et al. 2013, Petróczky H. – Buránszkiné Sallai M. 2016). A mindennapi időjárás kihívásaihoz való alkalmazkodáshoz szükséges a vonatkozó ismeretek bővítése, a megfelelő készségek és kompetenciák fejlesztése, ami véleményem szerint leghatékonyabban iskolai környezetben valósítható meg. Írásomban olyan szakmai és módszertani tanácsokat szeretnék adni a földrajz- és természetismeret-tanároknak, amelyek célja a légköri folyamatok értelmezésének, az időjárási jelenségek természetben való megfigyelésének, a légköri, időjárási ismeretek és információk mindennapi alkalmazásának elősegítése, valamint a tárgybéli érdeklődés felkeltése.
A légkör mint rendszer
A világ működésének megértéséhez nélkülözhetetlen a rendszerszemlélet, az ok-okozati kapcsolatokon alapuló logikai láncok, összefüggések meglátása. Így van ez a légköri folyamatok esetében is. A kerettantervekben mind a természetismeret, mind a földrajz tantárgy esetében a nevelési-fejlesztési célok között szerepel „A Föld és a Világegyetem”, valamint „A légkör földrajza” tematikai egységeknél az oksági gondolkodás fejlesztése, valamint a rendszerszemlélet kialakítása (kerettantervek 2012). Egyetértek azzal a megállapítással, miszerint a földrajz tankönyvek, új, rendszerszemléletű átdolgozása során „két terület maradt adós a rendszerszerű gondolkodás befogadásával, mégpedig az időjárás-éghajlattani, valamint a felszín alatti vizekkel kapcsolatos ismeretek köre” (Mádlné Szőnyi J. – Makádi M. 2019. p. 46.). A szerzőpáros a hivatkozott írásában a felszín alatti vizek világának rendszerét mutatta be. Ebben az írásban a légköri folyamatok és az időjárási jelenségek közötti összefüggésekre, a légkör rendszerként való viselkedésére kísérlek meg rávilágítani a 9. évfolyamos korosztály tudásszintjén, hiszen véleményem szerint ez a korosztály már rendelkezik olyan természettudományos háttérismerettel, amely a folyamatok megértését, a kapcsolatok átlátását lehetővé teszi.
A világon minden mindennel összefügg, tartja a mondás, ami így általánosan ugyan erős túlzás, de a légkör esetében valóban igaz. Gondoljunk csak arra, hogy az időjárás elemei egymással milyen szoros kapcsolatban vannak: bármelyik elem megváltozása azonnal az összes többi elem változását eredményezi, és a légkörben folyamatokat indít el. Az ok-okozati gondolkodás a légköri folyamatok bemutatása során hellyel-közzel előkerül az általános iskolai tankönyvekben, például a szél keletkezésének folyamatánál vagy a víz körforgásánál. De egészen a nemrég megjelent 9. osztályos újgenerációs földrajztankönyvig (Arday I. et al. 2018) nagyon problémás volt annak a bonyolult rendszernek a bemutatása, ami a földfelszín egyenlőtlen felmelegedéséből kiindulva az általános légkörzésen és a mérsékelt övezeti ciklonok, anticiklonok kialakulásán keresztül vezették el a diákokat a ciklonokban lévő frontokig, mint az időjárás hordozójáig. Azaz arra vezették rá őket, hogy nem a véletlen alakítja az éppen aktuális időjárást, hanem annak jól megmagyarázható oka van a maga fizikai törvényszerűségeivel. Már a tárgyalási sorrend is hibás volt a tankönyvekben. A diákok előbb tanulták a ciklonokat, a frontokat, majd a futóáramlásokat, és csak utána a légkörzést. A sorrendet célszerű felcserélni, mivel a globális légkörzés megismerése után sokkal könnyebb a mérsékelt övezetre jellemző áramlási struktúrák mechanizmusának a megértése.
Mi mozgatja a légköri folyamatokat?
Az egész Földet átfogó nagy szélrendszerektől egészen a helyi léptékben kialakuló portölcsérekig ugyanazok a fizikai törvények és jelenségek irányítják a légköri folyamatokat, ahol mindenféle mozgási skálának megvan a maga szerepe. Érdemes ezeket átnézni, hiszen alapszinten általános iskolában már mindegyikkel megismerkedtek a tanulók.
A sugárzási és hőátadási törvények
A tanulók már ismerik a Föld–légkör rendszer sugárzási mérlegét. Tudják, hogy a légkör a földfelszín közvetítésével hőátadás útján melegszik fel. Azt is tudják, hogy a gömb alakú Földön a Nap rövidhullámú besugárzása az Egyenlítőnél jóval nagyobb, míg a sarkokat alig éri besugárzás.
A termodinamika I. főtétele – A légkör egy óriási hőerőgép!
Az I. főtétel termodinamikai rendszerekre kimondja az energia megmaradását, vagyis azt, hogy az energia a termodinamikai folyamatok során átalakulhat, de nem keletkezhet és nem veszhet el. A légkörben a Nap sugárzása következtében felmelegedett levegő hőenergiája mechanikai energiává (mozgássá, azaz széllé) alakul át. A légkör eltérő felmelegedése eltérő légnyomású területeket hoz létre, és ez a légnyomáskülönbség indítja meg a levegő áramlását.
A Coriolis-erő
A Föld forgásából származó Coriolis-erővel a tanulók már az általános légkörzés tananyagrész előtt, a szél tárgyalásánál megismerkedtek. A Coriolis-erő hatására a szél a magas nyomású hely felől nem az alacsony nyomású hely felé fúj, hanem attól eltérül, az északi félgömbön mindig jobb kéz, a déli féltekén mindig bal kéz felé. Az eltérítő erő az Egyenlítőtől a sarkok felé növekszik, és hatására a szél nem az izobárokra merőlegesen, hanem azokkal párhuzamosan fúj. A Coriolis-erő eltérítő hatását nem könnyű megérteni, de egyszerű eszközökkel szemléletessé tehető. Először is próbáljuk meg úgy elképzeltetni, hogy a levegő ténylegesen a magas nyomású terület felől az alacsony nyomású terület felé áramlik, de közben a Föld elforog alatta és mi ezt földi szemszögből nézzük. Ez a folyamat jól bemutatható például egy deszkára rögzített papírkorong, toll és vonalzó segítségével, de könnyen kivitelezhető Farsang A. (2009) tálcás, pingponglabdás bemutatása is.
A víz halmazállapot-változása
A légkörben lévő vízgőz nagyon fontos szerepet tölt be az időjárási folyamatokban. Nemcsak a felhő- és csapadékképződés alapja, hanem az áramlási folyamatokat is módosítja. Egyrészt úgy, hogy a keletkezett felhőzet módosítja a napsugárzást, ami visszahat a levegő hőmérsékletén keresztül a légnyomás eloszlására, végső soron a szélre. Másrészt azáltal, hogy a víz párolgásakor elnyelt hő a kicsapódás során felszabadul (látens hő), ott a légkörben hőtöbblet keletkezik, és további feláramlásra készteti a levegőt.
A légkör egy gigantikus hőerőgép
A földi légkörzést tehát úgy foghatjuk fel, mint egy gigantikus hőerőgépet, ahol a kazán szerepét a napsugárzás által melegített levegő, a hűtő szerepét a hideg sarkvidék játssza. A hőkülönbség hajtja a gépezet „mozgó alkatrészeit”, a szélrendszereket a felsorolt fizikai törvények alapján. Az eltérő felmelegedés légnyomáskülönbséget eredményez, a légnyomáskülönbség hatására áramlás indul meg. Ezt az áramlást a Föld forgásából származó eltérítő erő módosítja. Negyedik hatásként pedig a légköri nedvesség játszik szerepet, amely a besugárzás módosításán és a látens hőn keresztül ugyancsak visszahat a levegő áramlására. Ennyi fizikai alapismeret már segít rendbe tenni a légköri folyamatok rendszerét, ezen belül az általános légkörzés és a mérsékelt övezeti ciklonok, anticiklonok, frontok kialakulását.
A légköri cirkuláció kialakulása egy bonyolult mechanizmus, egyes jelenségeire máig sincs a lényeget pontosan visszaadó magyarázat. A korábbi tankönyvekben sokféle levezetést találtam, amelyek közös tulajdonsága a már említett hibás, a ciklonok ismertetésével indított tárgyalási sorrend mellett az volt, hogy a folyamatokat alkotó logikai láncból sok fontos láncszem hiányzott. Sokszor már a kiindulás is hibás volt. A légkörzés energetikai okokból a forró övezetben indul, tehát bármennyire is fontos számunkra a mérsékelt övezet áramlási viszonyainak megértése, ahhoz az egyenlítői cellán keresztül vezet az út. Másrészt fontos bevezetni az eltérő tulajdonságú légtömegeket elválasztó felületnek, a frontnak a fogalmát, valamint arra is ki kell térni, hogy a mérsékelt övezeti polárfront a front két oldalán lévő légtömeg erősen eltérő tulajdonsága (hőmérséklet, nyomás), valamint a Föld forgása következtében hogyan hullámzik be. Ezekből az egyre növekvő amplitúdójú hullámokból szakadnak le ugyanis a ciklonok.
Így már az is érthetővé válik, hogyan kerülnek a frontok a mérsékelt övezeti ciklonokba. A polárfrontnak ezt a behullámzását a 9. évfolyamos fizika ismeretekből talán még nehéz levezetni, de az interneten több forgókádas kísérlet is található a jelenség demonstrálására. A Rossby-hullámok keletkezését először 1951-ben a Chicagoi Egyetem laboratóriumában sikerült bebizonyítani egy forgókádas kísérlettel, amelynek során a kádban lévő folyadék közepét (sarkvidék) hűtötték, a szélét (Egyenlítő) melegítették. A kísérlet során az alábbi ábrán is jól látható áramlási rendszer keletkezett.
Végigtekintettük tehát a logikai láncot, egészen a mérsékelt övezeti ciklonok és a frontok keletkezéséig. Ez a tanulmány nem ad lehetőséget a részletek pontos ismertetésére, az említett 9. osztályos újgenerációs tankönyvben viszont már a hiányzó láncszemek is a tananyag részévé váltak.
Olvassunk a természet könyvéből!
Az időjárás megismerésének, sőt az időjárás előrejelzésének vágya egyidős az emberiséggel. A természethez közel élő elődeink hosszú idők tapasztalatával a természet jeleit figyelve próbálták megjövendölni az időjárás változását. Számos népi regula a mai napig fennmaradt, és van, amelynek igazsága tudományosan is bizonyítható. Mára lényegesen megváltozott az ember és a természet viszonya. A tudomány fejlődése lehetővé tette, hogy ne csak a felhők mozgásából, az élővilág viselkedéséből jósoljuk meg az időjárás alakulását. Az ember és a természet közötti szakadék folyamatosan mélyül. Már nem tiszteljük annyira a természet erőit, nem figyeljük intő jeleit. Ezért tartom szükségesnek, hogy – még ha alapvető szinten is, de – tanítsuk meg felismerni az időjárás-változás jeleit. Ez sok esetben, például egy hirtelen jövő nyári zivatar esetében még a személyes biztonságunk érdekében is hasznos tudás lehet, de például a csapadékot adó vagy nem adó felhők ismerete is sok kellemetlenségtől óvhat meg.
Az időjárást megfigyelni egy földrajzóra keretében nem sok sikerrel kecsegtető vállalkozás, hiszen kicsi a valószínűsége annak, hogy a tanulmányozni kívánt jelenség éppen akkor következik be. Másrészt a bonyolultabb, komplexebb megfigyelési feladatok időigényesek, így csak tanórán kívüli tevékenység keretében hajthatók végre. Az első probléma megoldására hasznos eszközök lehetnek az időjárási jelenségekről készült rövid filmek és a timelapse (hosszú idő alatt készült felvételek rövid időn belüli gyors lejátszása) videók. Ilyeneket az interneten is szép számmal találhatunk. Egy zivatarfelhő felgyorsított fejlődését mutatja be például az itt hivatkozott videó. Persze a felhők közül nemcsak a zivatarfelhők tanulmányozása ajánlatos, a felhőfajták felismerésének képessége általában is nagyon jól hasznosítható tudás a mindennapi életünkben. Napi programunk szervezésében, az időjárásnak megfelelő öltözködésben sokat segít, ha tudjuk, hogy a sok felhőfajta közül melyek hoznak csapadékot. A felhők egyben a légköri folyamatok jelzői, indikátorai is. Mozgásukból, a felhőfajták változásából következtethetünk a következő órák, sőt, egyes esetekben akár a másnap időjárására. A felhők és az időjárás-változás kapcsolatának kiindulópontja az, hogy a légkörben a lassú változásokat (pl. melegfront) a réteges felhők, a gyors változásokat (pl. egy gyors mozgású hidegfront) a gomolyos szerkezetű felhők jelzik. Az egyes felhőtípusok tanulmányozására ma már több digitális felhőatlasz is rendelkezésre áll, ezek közül az Országos Meteorológiai Szolgálat bárki számára elérhető felhőatlaszát javaslom, amiben a felhők kialakulásának folyamatára is magyarázatot kapnak a tanulók.
Egy korábbi írásomban (Buránszkiné Sallai M. 2016) két olyan komplex projekt leírását is ismertettem, ami amellett, hogy az időjárással kapcsolatos ismereteket elmélyíti, rávezeti a diákokat a légköri jelenségek és az időjárás alakulása közötti összefüggésekre. Ezeknek a projekteknek a végrehajtása ugyan hosszabb időt igényel, de nem folyamatos elfoglaltságot, emellett a feladatok az osztály tagjai között feloszthatók. Így mindenképpen javaslom e megfigyelési gyakorlatoknak a megszervezését, amelyek a természet jobb megismerése mellett még kollektív munkavégzésre és rendszerességre is nevelnek.
Tájékozódni fontos! De nem mindegy, hogyan és miből!
Mindenkinek van az időjárással kapcsolatos negatív tapasztalata. Sokan éltek már át heves zivatart nyári kirándulás közben, fagyoskodtak a buszmegállóban, mert nem az időjárásnak megfelelően öltöztek fel, áztak bőrig esernyő, esőkabát híján, vagy szenvedtek a nyári kánikulában ivóvíz nélkül. Így egy rövid beszélgetés során rá lehet vezetni a tanulókat arra, hogy mennyi kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, sőt, mennyi mindent tehetünk saját biztonságunk érdekében, ha rendszeresen tájékozódunk az időjárás alakulásáról. Korábban tájékoztatási célra csak az újságok, rádiók és televíziók időjárás-jelentései álltak rendelkezésre, amelyek azon kívül, hogy csak nagy vonalakban ismertették a helyzetet, még nem is frissültek rendszeresen. Napjainkban számtalan internetes forrás és mobiltelefonos applikáció segíti az időjárás folyamatos nyomon követését és az előrejelzések figyelését.
Azonban nem mindegy, hogy milyen forrásból tájékozódunk! A legnagyobb probléma éppen a kínálat sokaságában rejtőzik. Rengeteg az olyan információforrás, főleg az interneten, amely nélkülöz mindenféle hivatalos hátteret, hitelességet, minőségellenőrzést, még az információ eredete sem tisztázható. Sok esetben megtévesztő lehet a vonzó grafika, a részletesnek tűnő információtartalom is, amelyek aztán félretájékoztatáshoz vezetnek. Veszélyhelyzetek esetében ez akár katasztrófát is okozhat. Az átlagember nem tudhatja, hogy mitől jó, mitől hiteles egy meteorológiai információ, de általános szabály, hogy a nemzetközi meteorológiai szervezetek, nemzeti meteorológiai szolgálatok által kiadott információk megbízhatók. Természetesen a meteorológiai magáncégek között is vannak korrekt szolgáltatók, de ha egy magáncég szolgáltatásait választjuk, akkor javasolt utánanézni a cég szakmai hátterének, az általuk felhasznált adatok forrásának és a felelősségvállalás kérdésének.
Természetesen a tanulók rávezetése a megfelelő információforrások használatára nemcsak a meteorológiai állapotokra vonatkozó informálódás során, hanem az élet minden területén fontos. A Nemzeti alaptanterv is kiemelt általános fejlesztési feladatként jelöli meg a hiteles információforrások használati, valamint az áltudományos, illetve manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerése és hárítása képességének kialakítását.
Összességében tehát a tájékozódással kapcsolatban két fontos pedagógiai feladat van: egyrészt az életből vett példákon keresztül meggyőzni a tanulókat a tájékozódás fontosságáról, másrészt segítséget adni a megfelelő információforrás kiválasztásához. Javaslom, hogy használjuk ki azt a lehetőséget, hogy a gyerekek egy lépést sem tesznek meg a mobiltelefonjuk nélkül, így az informálódás lehetősége mindig adott. Ha letöltik az Országos Meteorológiai Szolgálat „Meteora” nevű applikációját, akkor nemcsak a legfrissebb időjárási adatokhoz, a zivatarok, illetve egyéb csapadékot adó felhők mozgását mutató radarképhez juthatnak hozzá, hanem az applikáción keresztül az OMSZ honlapját is elérhetik, számos további mért, megfigyelt és előrejelzett adattal, információval együtt.
Az alábbiakban olyan javaslatokat ismertetek, amelyek az időjárási információk tudatos felhasználását segítik elő.
- Nézzük meg az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján a következő napokra szóló időjárás-előrejelzéseket! Figyeljük meg, hogy hány fajta időjárás-előrejelzés létezik: szöveges, grafikonos, térképes, valamint azt, hogy ezek hogyan tudják kiegészíteni egymást! Nézzük meg, hogy van-e érvényben időjárási veszélyjelzés!
- Több napon keresztül tegyük meg ugyanezt! Közben folyamatosan figyeljük az aktuális időjárás alakulását is és jegyezzük fel, hogy az időjárás-előrejelzések és a veszélyjelzések mennyire voltak összhangban a bekövetkezett, megfigyelt időjárással! Készítsünk erről kimutatást!
- Minden nap beszéljük meg, hogy a várható időjárás befolyásolja-e a másnapra tervezett programunkat! Célszerű-e hosszabb túrát tervezni, ha hidegfront átvonulását mutatják az előrejelzések? Hogyan célszerű öltözködni, mit vigyünk magunkkal a holnapi kirándulásra az előrejelzések ismeretében?
- Beszéljük meg azt is, hogy mi a tennivaló az egyes veszélyes időjárási jelenségek esetében! Hogyan lehet a veszélyeket elkerülni?
Motiváció
A tanítási gyakorlatban azt tapasztalhatjuk, hogy a tanulási folyamat belsőleg és külsőleg egyaránt motivált. A cél azonban mindenképpen az kell legyen, hogy egy tanulót ne a külső megfelelési kényszer vagy a jó jegyek ösztönözzék az új ismeretek elsajátítására, hanem az, hogy érdekli, lelkesíti az éppen tanult tananyag. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy hasznos információkat is tartalmazó érdekességekkel, feladatokkal színesítsük a tanórai vagy az azon kívüli foglalkozásokat. A továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – felsorolok néhány motivációs lehetőséget.
Készítsünk meteorológiai műszerkertet!
Egy meteorológiai műszerkert felállítása az iskola udvarán és ennek segítségével az időjárás megfigyelése nem pénz, hanem elhatározás kérdése. Nem az a cél, hogy a „hivatalos” meteorológiai méréseknél megkövetelt pontosságot érjük el a műszereinkkel, hanem az, hogy a műszereink alkalmasak legyenek az időjárásban bekövetkezett változás kimutatására. A boltban megvásárolható elektromos „kütyük” beszerzése helyett ajánlom inkább a saját, házi készítésű műszereket. Egyrészt azért, mert nagyrészt a háztartásban fellelhető újrahasznosítható anyagokból elkészíthetők, így pénzbe sem kerülnek. Másrészt azért, mert a műszerek készítése során a gyerekek megtanulják azok működési elvét is. Harmadrészt azért, mert a műszerkészítés érdekes, kreatív tevékenység, az eredményeként létrejött eszközökhöz minden bizonnyal jobban kötődnek majd a tanulók, mind egy bolti műszerhez, így remélhetőleg lelkesebbek lesznek az időjárás megfigyelésénél is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat több évvel ezelőtt az iskolai közösségeket megcélzó „Mérd az időt!” projekt keretében tett közzé ilyen műszerleírásokat.
A légkör titkai
A légkör számtalan érdekes, sokszor rejtélyesnek tűnő jelenséggel kápráztat el bennünket. Ezek magyarázatát sokszor még a felnőttek sem ismerik. Számtalan olyan kérdés merülhet fel, amelyekre már a 10 éves korosztály szintjén is lehet magyarázatot adni. Hogyan keletkezik a villám? Mennyi ideig tart egy villámlás? Milyen széles egy villámkisülés? Milyen meleg van a villám belsejében? Hogyan keletkezik a mennydörgés? Miért hallunk kétféle mennydörgést? Honnan tudjuk, hogy közeledik, vagy elvonul a zivatar? Hányfélék lehetnek a hópelyhek? Hogyan maradnak fenn a felhők az égen? Miért piros néha az ég alja? Miért a troposzférában játszódik le az időjárási folyamatok többsége? Milyen időjárási szélsőségeket mértek idáig a Földön és Magyarországon? A kérdésekre adott válaszokat egy dokumentumban gyűjtöttem össze.
A természet néha gyönyörű, néha félelmetes, vagy egyszerre mindkettő
Kis utánajárással számos olyan képet, videót, természetfilmet találhatunk, amelyek bemutatásával nemcsak az órai munkát tehetjük színesebbé, hanem a tanult ismereteket is elmélyíthetjük. Például egy tornádó vagy hurrikán pusztítását megörökítő film, rövid videó nemcsak a katasztrófamozi szerepét töltheti be, hanem jó lehetőséget ad annak felelevenítésére, hogy mi a lényeges különbség a mérsékelt övi és a trópusi ciklonok között, vagy arra, hogy átbeszéljük a veszélyes időjárással kapcsolatos követendő magatartásmintákat. De ne csak a természet pusztító erejét mutassuk be! A légkörben lezajló folyamatok néha csodás alkotásokra képesek, máskor pedig gyönyörű látványt nyújtanak.
Vizsgálódások
Földrajzórákon sajnos ritka a vizsgálódás, pedig nagyon sok egyszerű, könnyen beszerezhető, illetve a diákok által elkészíthető eszközökkel végrehajtható vizsgálatot tudunk bemutatni, amelyek amellett, hogy motiválnak, segítenek a jelenségek mögött álló fizikai háttér jobb megértésében is. Ezek közül több – így a napsugárzás melegítő hatása és a hajlásszög vizsgálata, a levegő felmelegedését befolyásoló tényezők szerepe, a lejtőszög hatásának bemutatása, a domborzat éghajlat-módosító hatása, a légnyomás kimutatása egy pohár vízzel, a víz körforgása – az interneten is fellelhető.
Játék
A játék is nagyon fontos tanulási tevékenységtípus lehet az időjárási ismeretek feldolgozásánál. Többfajta játék is szóba jöhet, amelyek más-más készségeket, képességeket fejlesztenek. Korábbi írásomban (Buránszkiné Sallai M. 2016) több ilyen lehetőséget is ismertettem.
Összegzés
Írásomban olyan módszertani javaslatokat, ötleteket gyűjtöttem össze, amelyek segítséget adhatnak a légköri folyamatok közötti összefüggések megértéséhez, az időjárási jelenségek természetben való megfigyeléséhez és a tanult ismeretek mindennapi életben való alkalmazásához. A rendszerszemléletű megközelítés fontosságán túl rámutattam arra is, hogy a lexikális ismeretek átadásán kívül sokféle módja lehet a készségek, kompetenciák fejlesztésének: kísérletek, projektfeladatok, játékok segítségével tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy felkeltsük a tanulók érdeklődését, és a saját mindennapi életükben is alkalmazható gyakorlati tudáshoz segítsük őket. A hivatkozott szakirodalmi forrásokból további ötletek is meríthetők. A bemutatott feladatok, projektek gyakran időigényesek, de tanórán kívüli, pl. szakköri foglalkozás keretében már feldolgozható mennyiségű feladatot tartalmaznak, és hasznos, alkotó elfoglaltságot biztosítanak az iskolán kívüli tevékenységek, kirándulások, erdei iskolai programok esetében is.
