Az újgenerációs tankönyvek egy komplett tankönyvcsalád részei, szervesen épülnek egymásra a tankönyvek tartalmi, módszertani és tanulástechnikai szempontból, a tankönyvek mellett a tanulói munkához munkafüzetek, tudásellenőrző feladatlapok, a tanári munkához pedig tanmenetjavaslatok, linkeket és azokkal elérhető interaktív elemeket is tartalmazó függelék és tanári kézikönyvek készültek.
A „bajor tengernek” is nevezett Chiemsee és a tavat tápláló Tiroler Achen folyó deltatorkolata (az Achen-delta) kialakulását és a környék tájváltozását mutatja be az írás, amely létrejöttét a földrajzos szem mellett egy drón felvételei is segítették.
A tanulmány 4 fejezetben tekinti át az éghajlatváltozás kérdéseit. Kevés tudományos kérdésről látnak, hallanak és olvasnak annyi (igaz és téves) információt tanítványaink, mint erről. Fontos, hogy az ő tanáraik is tájékozottak legyenek, még ha a média nem is segíti őket ebben. Írásunk ehhez kíván támogatást nyújtani.
A bemutatott technikai fejlesztés célja egy olyan kiterjesztettvalóság-rendszer létrehozása, amely alkalmas a térben előforduló felszíni formakincs valódi, háromdimenziós megismertetésére. Ezt a formakincset a tanulók aktív közreműködésével, a térképi megjelenítés eszköztárának segítségével egy térinformatikai megoldáson keresztül lefordítja sík, térképi felületre.
A tanulók sokféle módon élvezhetik a GIS használatának előnyeit: növeli az adatok elemzésében a kritikus gondolkodás, a numerikus készségek fejlődését, valamint, hogy olyan eszközöket használjanak, amelyek megkönnyítik az információk feldolgozását és átadását, lehetővé teszi a térbeli minták, összefüggések és kapcsolatok vizualizálását.
2001-ben érkezett először meghívás magyar csapat részére, hogy mérettesse meg magát nemzeti együttes nemzetközi közegben a National Geographic Society világbajnokságon. Azóta megannyi siker és sikerélmény jutott.
Olyan kidolgozott projekttervet teszünk közzé, amely egy globális földrajzi, környezeti problémát elemez, egyúttal hétköznapiságával könnyen megérthető a közoktatás minden évfolyama számára a víz-, illetve ivóvízhiány témakörben.
A Chiemsee és a tágabb környezetének utóbbi néhány évtizedben jellemző tájhasználata is indokolttá teszi az új földtörténeti kor, az antropocén használatát. Az írás a tájfejlődés folyamatát mutatja be.
A földrajz tantárgyban az 1990-es évek óta folyamatos a törekvés arra, hogy a világ működését összefüggéseiben, rendszerszerűen ismerjék meg a tanulók. Ennek érdekében sokféle új tartalom került a tananyagba, de a fejlesztés elkerülte a felszín alatti vizekkel kapcsolatos ismeretek körét.