Lakótornyok
A Kaukázusban lévő grúziai svzán falvakban a 9–13. században különleges lakótornyokat építettek a családok a környékbeli kövekből. Ezekben az építményekben tárolták az értékeiket, az élelmiszereket, de vendégszállásként is használták.
Pálmacukorkészítés
A kambodzsai Preah Dak faluban a pálmacukor hagyományos készítési módjával ismerkedhetünk. Az alapanyagot a Délkelet-Ázsiában elterjedt Palmira-pálma virágzatának nedvéből nyerik, amit főzés után barna cukorrá szilárdítanak.
Üzlet a tavaszváró napból
Január, február, itt a nyár – tartja a mondás. A népi megfigyelések szerint februárban megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét, visszatérnek a vadgalambok is, barkázik a mogyoró, vagyis lassan megkezdődik a természet tavaszi megújulása.
Banánültetvény
A Kanári-szigetek partvidékén a vulkáni lávafolyásokon hatalmas banánültetvényeket művelnek a párás melegben. A növényekből kevés látható, mert nap- és szélvédő ponyvákkal vannak letakarva.
Rózsaszín romváros
A jordániai Petra két fontos kereskedelmi útvonal találkozásában feküdt: a Perzsa-öblöt kötötte össze a Földközi-tengerrel és a Vörös-tengert kapcsolta össze a szír kereskedővárosokkal. A nabateusok királyságának központját találón Petrának, vagyis „sziklának” nevezik, hiszen az épületeket a lakók jórészt a homokkősziklákba faragták.
Maja labdajáték
Az első kaucsuklabdákat az olmékok készítették a gumifa nedvéből. Az őket követő maják a labdával közkedvelt, szimbolikus labdajátékokat játszottak, amely pályái sok helyen máig fennmaradtak Mexikóban.
10. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét
Milyen világban élünk 10, 20, 50 év múlva? – Ahhoz, hogy bolygónk élhető maradjon a környezetért felelős magatartásra, döntésekre és mind szélesebb összefogásra van szükség. Ennek megértésében segít az idén 10. alkalommal megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét.
Oázisváros
Iszfahán a hegyekkel körülvett Iráni-medencében elhelyezkedő oázisváros, az egykori Selyemút fontos állomás volt. A város legszebb része ma is a Nags-e-Dzsahán tér, amit eredetileg lovaspólópályának szántak.
Sivatagi fodrok
Dél-Amerika egyik legszebb vidéke a Puna de Atacama magashegyi régiója az Andokban. A 4500 m fellett fekvő fennsíkon a fagyaprózódás és a szél az úr. Igen erős szelek fújnak, amelyek minden útjukba kerülő felszínt, tereptárgyat megtámadnak.