Hírek, események
Múzeumok éjszakája a Magyar Földrajzi Múzeumban
Töltse a 2025. évi Múzeumok éjszakáját az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban!
2025.06.16.
Töltse a 2025. évi Múzeumok éjszakáját az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban!
Földünk különös jelenségei az iszapvulkánok, amelyek a legnagyobb sűrűségben Azerbajdzsán területén fordulnak elő. A mintegy 300 vulkán iszap, gáz és víz keverékét ontja a felszínre.
Vágyakozás a tavasz és a nyár után A mérsékelt övezetben élő emberek élete és lelkivilága hagyományosan összekapcsolódik a természet évszakos változásaival. A természet tavaszi újraébredésével
A XII. Magyar Földrajzi Konferencia 2025-ben Szegeden kerül megrendezésre, melynek fő célja a földrajztudomány legújabb eredményeinek bemutatása. A szervezők a tudományos fórumon a geográfusok mellett a rokontudományok kutatóinak részvételére is számítanak.
Csaknem egy évtizede áprilisban kerül sor a Fenntarthatósági témahétre Föld napjához kapcsolódóan az oktatási intézményekben. Az írás a témahéthez kapcsolódó, diákok körében végzett kutatás eredményeit mutatja be.
A Teide kitörését már Kolumbusz Kristóf is leírta, amikor 1492-ben augusztus 21–24. között La Gomera szigeténél kötött ki a hajójával. Az utolsó kitörés a kalderában egy kisebb salakkúp oldalában zajlott, 15 millió m3 bazaltláva ömlött a felszínre. A vulkán azóta csak kisebb szeizmikus aktivitást mutat
Ciprus a Földközi-tenger egyik legérdekesebb szigete. A szerző az elmúlt években többször eljutott a szigetre, így alkalma nyílt a felfedezésére. Ez lehetőséget ad arra, hogy a történelmi múltból adódó és máig ható társadalmi-politikai problémák ismertetése után bemutassa a sziget kevésbé ismert északi részének természeti különlegességeit és kulturális értékeit.
Az elmúlt években Indiában sikerült az oktatás ügyét jelentős mértékben előremozdítani, ami hozzájárult a világ legnépesebb országának látványos eredményeket mutató gazdasági sikertörténetéhez. A 2020-ban elfogadott új Nemzeti Oktatási Politika felpezsdítette az oktatásügyi közéletet, de a cselekvésképtelen állapotba süllyedt indiai földrajzoktatás helyzete nem javult.
A tanulmány az 1. rész folytatásaként az összetett periglaciális formák, illetve a lejtős tömegmozgások típusainak kialakulási körülményeit mutatja be a hagyományos szakirodalmi szemlélet nyomán a környezeti következményeikkel együtt.