Zsiráfnyakú nők

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.

A karen nép – Thaiföld

Elhelyezkedés

A fényképek készítésének helye Thaiföldön (Google Maps)

Földrajzi leírás

Délkelet-Ázsiában, Burmában és Thaiföldön él egy népcsoport, amely különös öltözködési szokásáról híres. Ők a karenek (más néven padaungok), akiket így névről talán senki sem ismer, de ha meglátjuk a nyakukon lévő gyűrűket, akkor sok embernek ismerősnek tűnhetnek. Eredetileg nem Thaiföldön éltek, hanem ide menekültek Mianmarból az 1980-as években, ahol kényszermunkára fogták, bántották, földjeikről elüldözték őket. A thai kormány befogadta a menekülteket, és segített letelepedésükben az ország északi hegyes-völgyes részén lévő mesterségesen létrehozott ún. ökofalvakban. Cserébe meg kell tartaniuk tradicionális öltözetüket és életmódjukat.

A karenek házai természetes anyagokból (fából, bambuszból és falevelekből) épülnek. (letöltés)
Az észak-thaiföldi karen falu utcáján a házak előtti standokon kézművestermékek várják a turistákat. (letöltés)

A falvakban a nők szövéssel, gyerekneveléssel foglalkoznak, a férfiak a földet művelik, rizst és zöldséget termesztenek. A legfőbb bevételi forrásuk a turizmus, az idelátogatóknak az általuk készített ajándékokat, hangszereket, terítőket, kendőket, játékokat, ékszereket kínálják a falu utcái mentén kialakított standokon. Igen ellentmondásosnak tűnik ez a kirakatfalu, de talán segít megőrizni hagyományaikat és megélhetést biztosít a lakóknak az állami támogatás mellett.

A karen nők tradicionális munkája a szövés. (letöltés)

A nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjaikon. Sok legenda született arról, honnan ered ez a szokás. Lehet, hogy a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor… A faluban a lányokat a nyakdíszükről kérdezve csak annyit mondtak, hogy azért hordják, mert ettől lesznek szépek és a férfiak számára is vonzóak.

Az ökofaluban saját készítésű kézműves termékekkel várják a turistákat a letelepített törzsek tagjai. (letöltés)

A karikává hajtogatott rézhuzalt egészen fiatal korban, úgy 4-5 évesen kezdik felhelyezni a kislányok nyakára. Azt mondják, így hamarabb megszokják a csöppet sem kényelmes viseletet. Zavaró alvás közben, nem is tudnak hagyományos módon aludni, és eléggé beizzadhat a nyakbőrük, ezért egy kis kendőt is alá tesznek. A nyakdísz – ahogy tévesen állítják – nem gyengíti el a nyakizmokat, így levétele sem jelent halálos veszedelmet. A határon átszökők közül sokakat elfogtak a burmai katonák, és csak a nyakdísz ellenében engedték tovább a menekülőket. Ez nem is csoda, hiszen a nyakdísz nagyon drága, rézből van, és súlya elérheti a 10 kg-ot is, amelyért anno egy Trabantot is megvehettünk volna. 

A rézdrót felhelyezése a huzal melegítésével történik, a kellő hajlíthatóságát elérve csavarják fel a nők vagy gyerekek nyakára. Levétele vagy cseréje szintén melegítéssel kezdődik.

A nyakkarikák súlya alatt a két kulcscsont lefelé nyomódik, és a szöge megváltozik az eredeti közel vízszinteshez képest. Ettől olyan hatás lesz, mintha a nyak megnyúlt volna (valószínű, hogy a nyakcsigolyák is egy kicsit eltávolodnak egymástól). A fiatal lányok a faluban szívesen „feladják” a vállalkozó emberekre az általuk is viselt rézkarikákhoz hasonló testékszert (persze félbevágva teszik ezt lehetővé), így magunk is meggyőződhetünk viselésének furcsa érzéséről. Egy ilyen súlya átlagosan 5-6 kg, és a nők egész életükön át éjjel-nappal hordják. Ma már előfordul, hogy valaki nem követi ezt a hagyományt a fiatalok közül, de ők el is költöznek a faluból, a városban találnak munkát. 

Megfigyelhetjük az életkorhoz illeszkedő karikák számát. (letöltés)
A nők a szépség érdekében a nyakuk mellett a lábukat és karjukat is díszítik. (letöltés) (letöltés) (letöltés)

Ma a padaung nők büszkén viselik a többi hegyi törzstől megkülönböztető jelzésüket, amely a hovatartozásuk megerősítésének is a záloga viselésének sokszor kényelmetlensége, esetleg fájdalma ellenére.

A turistáknak is lehetőségük van megérezni a nyakdísz súlyát és kényelmetlenségét. (letöltés)

Feladat

A thai emberek is sok igazságot fogalmaznak meg közmondásaikban. Most thai közmondásokat olvashatsz. Próbáld meg párosítani a közmondásokat a magyarázatukkal! 

Közmondások

  • 1. Ne próbáld a térdeden eltörni a kés nyelét!
  • 2. Nem lehet egy kézzel tapsolni.
  • 3. Ha a vízállás magas, a halak eszik a hangyákat, ha a vízállás alacsony, a hangyák eszik a halakat.
  • 4. Előbb kelj fel, mint a varjú.
  • 5. Kívül sötét, belül arany.
  • 6. Ne fuvolázz a vízibivaly fülébe!
  • 7. Bambuszt vág mielőtt a vizet meglátná.
  • 8. Ne állj két lábbal két csónak peremén!
  • 9. Ha a hangyák közel vannak a cukorhoz, enni fognak.
  • 10. Sem a bambusz, sem más vessző nem törik.

Magyarázatok

  • a. Ki korán kel, aranyat lel.
  • b. Ha valamit el akarsz érni, nem elég csak fél szívvel csinálni, minden erőd vesd bele.
  • c. Hiába tanítod bölcsességre az ostoba embereket, úgysem értik meg.
  • d. Ne akarj másokat veszélyes dologra kényszeríteni!
  • e. A szerencse forgandó.
  • f. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni.
  • g. Ne csak a külsőségek alapján becsüld meg az embereket!
  • h. Alkalmazkodni kell tudni a különféle helyzetekhez.
  • i. Ne cselekedj elhamarkodottan!
  • j. Alkalom szüli a tolvajt.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.