A lagúnató kincse – Szenegál
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Van egy tó Szenegálban, amelynek kincse, a só rengeteg embernek ad megélhetést. A 3 km2 területű állóvíz nincs légvonalban távol az Atlanti-óceántól. Ez nem véletlen, hiszen a múlt században homokdűnék rekesztették el vizét az óceántól. A lagúnató lassan teljesen elkülönült, a nagy párolgás miatt pedig egyre magasabb lett a sótartalma. Jelenleg ez az érték a csapadékosabb nyári hónapokban 380 gramm, a száraz évszakokban eléri a 400 grammot literenként. A számok jól mutatják, sótartalma sokszorosa a tengervíz sótartalmának. Ha valaki fürdik benne, nem kell úszni ahhoz, hogy fennmaradjon a víz tetején.
A helyiek a tavat Retba, vagy franciául Lac Rose néven emlegetik, amely rózsaszín tavat jelent. A tó vizének színe pirosas árnyalatú, ami főként a szárazabb hónapokban érzékelhető. A víz színét főként a benne elszaporodott Dunaliella solina alga adja, amely sok karotinoid vegyületet tartalmaz.
Az 1970-es években kezdődött el a só kinyerése a tóból. A „bányászok” egy kis ladikkal mennek be a vízbe, amely kb. 3 méter mély, de ebből 1 méter a sós üledék, 1,5 méter a víz. Derékig merülve a vízbe először egy lapáttal fellazítják a sót, majd a víz alá engedett kosárba lapátolják, amit felemelve a csónakba öntenek. Egy kosárba 27-30 kg só kerül. A kis hajókba gyűjtött kb. 1 tonnányi sót kitolják a partra, ahol nők kosarakba rakják, és a fejükön elszállítják egy nagyobb sókupac tetejére.
A sógyűjtés egész nap, akár 9 órán keresztül történik, a hajóval háromszor is fordulhatnak. A sós vízben való álldogálás igencsak tönkre teszi a munkások bőrét, amelyet az édesvízzel öblítés után sheavajjal kennek be. Így nem csoda, hogy a munkások csak heti 2 nap dolgoznak.
A munkát elég jól fizetik szenegáli viszonylatban, így több, mint 500 férfi és 300 nő dolgozik a tónál, de még Maliból is jönnek vendégmunkások. Az egy munkás által kitermelt 3 tonna sóból 2 tonnát a tulajdonos kap, 1 tonna illeti a bányászt és a nőket, amely után a fizetésüket kapják.
A só sorsa attól függ, hogy milyen a minősége. Használják masszázshoz, halak tartósítására, de főként étkezési célokra. Egy részét helyben értékesítik, de sok jut a környező országokba, Beninbe, Togoba, sőt, az Európai Unió is a vevőkörbe tartozik.
Feladat – Kvíz a sóról
- Melyik a legnagyobb sótartalmú tenger?
- a. Holt-tenger
- b. Vörös-tenger
- c. Karib-tenger
2. Hány gramm só van átlagosan a világóceánban literenként?
- a. 3,5 gramm
- b. 35 gramm
- c. 350 gramm
3. Melyik öböl vize a legsósabb?
- a. Perzsa-öböl
- b. Finn-öböl
- c. Guineai-öböl
4. Milyen vastagságban borítaná be a földfelszínt a só, ha a világóceánok vize hirtelen elpárologna?
- a. 10-12 méter vastagon
- b. 45-50 méter vastagon
- c. 165-170 méter vastagon
5. Mely sóféleségből van a legtöbb a tengervízben?
- a. szulfátokból
- b. karbonátokból
- c. kloridokból
6. Miben tér el egy édesvíz átlagos sótartalma a tenger vizétől?
- a. nagyobb a kloridtartalma
- b. kisebb a szulfáttartalma
- c. nagyobb a karbonáttartalma
7. Milyen összefüggés van a csapadék mennyisége és a tengerek, óceánok sótartalma között?
- a. a térítőköröknél a kevés csapadék miatt nagyobb a sótartalom az átlagnál
- b. az Egyenlítő mentén a sok csapadék miatt kisebb a sótartalom az átlagnál
- c. a sarkoknál a sok csapadék miatt kisebb a sótartalom az átlagnál
8. Melyik a legsósabb vizű tó az alábbiak közül?
- a. Medve-tó (Erdély)
- b. Balaton
- c. Fertő
9. Sok szikes tóval találkozunk Magyarországon, a legtöbbjük a Ramsari Egyezmény oltalma alatt áll. Ha a szikes tó beszárad, akkor a mederben „kivirágzik” a szóda, vagyis a sziksó. Mi a sziksó anyaga?
- a. nátrium-klorid
- b. nátrium-szulfát
- c. nátrium-karbonát
10. A Holt-tenger sótartalma többek között a nagy párolgás és a kevés édesvíz utánpótlás miatt nagyon magas. Milyen állatok élhetnek a vizében?
- a. pár halfaj bírja ki
- b. sótűrő baktériumok és algák
- c. sósvízi krokodilok
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
