A „Tanulmányok” rovatban földtudományi és földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat, empirikus kutatási eredményeket és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmai és szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy szakmai, szakmódszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé.
A tanulók nem szívesen használják a tankönyveiket, a földrajzkönyvüket pedig még kevésbé vonják be a tanulási folyamatba. A tanórákon nem általános az, hogy ne legyen tankönyvhasználat valamilyen formában, viszont a földrajzórákon sokkal kisebb a tankönyvhasználati hajlandóság.
A tanulmány bemutatja a turizmus 2020 tavaszi világjárvány előtti gazdasági szerepét Magyarországon, feltárja az ágazatban tapasztalt, 2020 májusáig fellépő jelenségeket, továbbá kísérletet tesz annak meghatározására, hogy a COVID-19 okozta válság hatásai miben jelentkeznek és milyen változásokat hozhatnak a jövő hazai turizmusában.
A Balaton vízháztartási folyamatainak jellemzéséhez a tó vízforgalmának megismerésén át vezet az út. A vízforgalomban szerepet játszó vízháztartási tényezők meghatározását és ennek alapján a vízháztartási mérleg összeállítását mutatja be a tanulmány.
A tatai Kálvária-dombon lévő Geológus Kertben az egykori Tethys-óceánban lerakódott és az alpi–kárpáti térségre jellemző tengeri üledékes kőzetekből álló rétegsor, mintegy 90 millió év földtörténete vizsgálható könnyen megközelíthető és biztonságos felhagyott kőfejtőkben, valamint a talajtakarótól megtisztított kőzetfelszíneken.
A Kárpátokban nincsenek már működő tűzhányók, de ha valaki a vulkáni működés jelenségeit szeretné tanulmányozni, nem kell távolra utaznia, hasonlót láthat kicsiben a Keleti-Kárpátok iszapvulkáni területein, ahol mintha az igazi vulkánok kisebb méretű modelljét látnánk.
Magyarország új, 1965 és 1989 után sorrendben 3. nemzeti atlaszának megjelentetése lehetőséget adott a hazai természetföldrajzi tájbeosztás felülvizsgálatára is. A legsürgetőbb feladat az volt, hogy a hazai tájbeosztást összehangoljuk a szomszédos országok időközben kiadott atlaszainak tartalmával.
Tökéletes tájbeosztás nem létezik, csak a konszenzusra való törekvés lehet célravezető. Ezért a köznevelési rendszerben való meghonosításának a tantervi váltás időszakában van optimális időpontja, ami viszont most, éppen a nemzeti atlasz megjelenésével egyidőben érkezett el.
A komplex természettudományos szemlélet kialakításához szükséges a kémiai ismeretek becsempészése a földrajztanításba is. Jelen tanulmány ehhez ad néhány egyszerű, vizsgálódáshoz kapcsolódó ötletet.
A tanulmány célja az értékmegőrzésben, területfejlesztésben és turizmusban egyaránt fontos szerepet betöltő geotópok, a geoparkok fogalmának, jelentőségének, történetének megismertetése.