A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
Mandalayban ellátogatunk egy olyan helyre, ahol még a hagyományos módon készítik a kis aranylemezeket, amelyeket a buddhista hívők a Buddha-szobrokra „ragasztanak” az imádkozás során. Megnézzük hogyan készülnek az aranylemezek.
Amikor az emberek birtokba kezdték venni az afrikai sivatagot, akkor a természetesen fakadó forrás körüli növények közé betelepítette a datolyapálmát, ezzel megváltoztatva a kis zöld „sziget” arculatát. Így lett a datolyapálma a sivatag jelképe.
Az írás felvillantja az Etiópia legnagyobb tava környékén élő emberek vízhez kötött életét.
A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.
A kaliforniai sivatagos környezetben fekvő Mono-tóból igyekeztek megoldani Los Angeles vízellátását. A nagyon sós tóban különleges mészkőtornyok épültek.
A Kanári-szigetek jelképévé vált sárkányvérfa a felsértett szárából kifolyó, száradás után vörös színű gyantájáról kaphatta a nevét. Az őslakosok, a guancsék a gyantát vérzés csillapításra, betegségek, csonttörés gyógyítására használták.
Az USA-beli hatalmas Carlsbad-barlang csodálatos és nagy cseppkőképződményekben igen gazdag. A barlangszájban a denevércsapatok ki- és bevonulása is érdekes látvány.
Az Andokban, a Puna de Atacama fennsíkjából emelkedik ki bolygónk legmagasabb tűzhányója, az Ojos del Salado Földünk legkülönlegesebb helyeinek egyike. Az írás képeken keresztül enged bepillantást a szépségeibe.
Etiópia déli részén El Sod maar-vulkán krátertavában a helyi törzs tagjai tradicionális módon bányásszák – inkább kotorják a tófenékről – a sót már évtizedek óta. A vízben kézzel végzett munka igencsak kikezdi az egészségüket.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!