A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
A Kaukázusban lévő grúziai svzán falvakban a 9–13. században különleges lakótornyokat építettek a családok a környékbeli kövekből. Ezekben az építményekben tárolták az értékeiket, az élelmiszereket, de vendégszállásként is használták.
A kambodzsai Preah Dak faluban a pálmacukor hagyományos készítési módjával ismerkedhetünk. Az alapanyagot a Délkelet-Ázsiában elterjedt Palmira-pálma virágzatának nedvéből nyerik, amit főzés után barna cukorrá szilárdítanak.
A Kanári-szigetek partvidékén a vulkáni lávafolyásokon hatalmas banánültetvényeket művelnek a párás melegben. A növényekből kevés látható, mert nap- és szélvédő ponyvákkal vannak letakarva.
A jordániai Petra két fontos kereskedelmi útvonal találkozásában feküdt: a Perzsa-öblöt kötötte össze a Földközi-tengerrel és a Vörös-tengert kapcsolta össze a szír kereskedővárosokkal. A nabateusok királyságának központját találón Petrának, vagyis „sziklának” nevezik, hiszen az épületeket a lakók jórészt a homokkősziklákba faragták.
Az első kaucsuklabdákat az olmékok készítették a gumifa nedvéből. Az őket követő maják a labdával közkedvelt, szimbolikus labdajátékokat játszottak, amely pályái sok helyen máig fennmaradtak Mexikóban.
Iszfahán a hegyekkel körülvett Iráni-medencében elhelyezkedő oázisváros, az egykori Selyemút fontos állomás volt. A város legszebb része ma is a Nags-e-Dzsahán tér, amit eredetileg lovaspólópályának szántak.
Dél-Amerika egyik legszebb vidéke a Puna de Atacama magashegyi régiója az Andokban. A 4500 m fellett fekvő fennsíkon a fagyaprózódás és a szél az úr. Igen erős szelek fújnak, amelyek minden útjukba kerülő felszínt, tereptárgyat megtámadnak.
A japán Sinkanszen vasúthálózaton közlekedő vonatok szinte repítik az utasokat az egyik japán nagyvárosból a másikba. Sűrűn és nagyon pontosan közlekednek, minőségi szolgáltatást nyújtanak.
A nepáli, indiai utcákon különös kinézetű emberekkel találkozhatunk a templomok, a halottégető gatok, a szent emberek sírjainak környékén. Ők a szadhuk, akiknek legfőbb életcéljuk annak a pillanatnak az elérése, amelyben tökéletesen egyesülnek Brahma istennel.