Taníts érdekesen érdekeset!
Vörös kőcsipkék
Az utahi nemzeti park elképesztő forma- és színgazdagságú sziklaképződményeit megpillantva méltán kiált fel az ember: „Isten óvjon attól, hogy itt egy tehened elkódorogjon!”
2021.03.16.
A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
Az utahi nemzeti park elképesztő forma- és színgazdagságú sziklaképződményeit megpillantva méltán kiált fel az ember: „Isten óvjon attól, hogy itt egy tehened elkódorogjon!”
Megkövesedett fatörzsek kisebb-nagyobb darabjai szanaszét hevernek az arizonai sivatagban a több mint 200 millió évvel ezelőtt élő araukáriaerdő maradványaként. A fákat a vulkáni anyagból kioldódott kova konzerválta, majd a nagy áradások és a szél kihantolta a lazább kőzetektömegből.
A törökországi Kappadókia sokáig a viszályok földje volt, a századok során az emberek a felszín alatt találtak menedéket a vallásüldözések, a rablótámadások elől. Szellőzőrendszerük, biztonsági rendszerük, a ki- és bejáratok, kutak technikája lenyűgözik a látogatókat.
Amerika legmélyebb pontja a Föld egyik legforróbb és legszárazabb helyén a tenger szintje alatt! Kiszáradó és újraöltődő sós tó, vagy inkább csak tómedence?
Marokkó leglátogatottabb természeti látványosságai közé tartoznak az Erg Chebbi homokdűnéi. Méltán, hisz az egzotikus táj olyan színélmény nyújt, amely máshol nehezen élhető meg.
Még évekkel ezelőtt is sok ázsiai elefánt élt az ember szolgálatában, főként a monszunerdők fáinak kitermelésében segédkeztek. Mázsás rönköket húztak ki főként a monszun idején járhatatlan ösvényeken. Napi 4-5 órát is dolgoztak az állatok, de illegálisan akár 15 órára is nyúlhatott a munkaidő.
Chilében a Puna de Atacama sivatagos magasfennsíkján az elpusztult állatok természetes módon mumifikálódnak a száraz levegő, az állandó erős szél és nagyon nagy napi hőingadozás következtében.
Etiópiában népétel az indzsera, aminek az alapja – mint a tányér – egy kerek, lapos tészta, erre teszik rá az apróra vágott húsokat, a köretnek szánt zöldségeket és a különféle fűszereket, és kézzel fogyasztják el.
A San Andreas-hegység egy belső lefolyású medencéjéből alakult ki az egykori felmelegedés és szárazodás következtében Földünk legnagyobb fehér gipszhomok sivataga a szél segítségével.