Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Mandalayban ellátogatunk egy olyan helyre, ahol még a hagyományos módon készítik a kis aranylemezeket, amelyeket a buddhista hívők a Buddha-szobrokra „ragasztanak” az imádkozás során. Megnézzük hogyan készülnek az aranylemezek.
Amikor az emberek birtokba kezdték venni az afrikai sivatagot, akkor a természetesen fakadó forrás körüli növények közé betelepítette a datolyapálmát, ezzel megváltoztatva a kis zöld „sziget” arculatát. Így lett a datolyapálma a sivatag jelképe.
A tanulásként alkalmazott szabadulószobák növelik a tanulók motivációját, csökkentik a kudarcélményt és hozzájárulnak a maradandóbb ismeretekhez. Ezért használjuk bátran a tanítási-tanulási folyamat során!
Az írás felvillantja az Etiópia legnagyobb tava környékén élő emberek vízhez kötött életét.
A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.
Az indiai lakosság 1,9%-a szikh hívő. Hagyományos viseletünket és szokásaikat még őrzik. A szegénysorwú embereket nem hagyják sorsukra.
Valóban megvalósult-e a Covid-19 járvány következményeként várt pozitív hatás a tanítás-tanulás módszertani kultúrájában, és ha igen, akkor korszakos jelentőségű-e a változás? Erre a fő kérdésre keresi a választ az írás egy felmérés kapcsán.
A kaliforniai sivatagos környezetben fekvő Mono-tóból igyekeztek megoldani Los Angeles vízellátását. A nagyon sós tóban különleges mészkőtornyok épültek.
Az iráni Yazd óvárosának képét meghatározzák az ősi légkondicionáló építmények. A tornyok huzat előidézésével mozgatják az épületekben a beáramló fotó, száraz levegőt.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!