Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Bemutatunk egy 8 tanórát magában foglaló interdiszciplináris projekttanulási folyamatot a 11. évfolyamos természettudományhoz kapcsolódóan az energiaforrások és az energiaválság témakörében
Manapság mind az iskolai környezetben, mind az élet számos más területén arra van igényünk, hogy gyorsan és könnyedén jussunk információkhoz. Egyre magasabban van a mérce az információk látványossága, az esztétikusan kidolgozott képi világ tekintetében is. Ez a két elvárás egyesül az infografika műfajában, amellyel egyre gyakrabban találkozhatunk.
A projektmunka jelentősége A földrajz tantárgy rendkívül tág ismeretanyagot foglal magában, amelyben megjelennek a környezeti problémák és az ezzel kapcsolatos fenntarthatósági kérdések is. A környezettudatos
A selyem az eperfa, a selyemlepke és az ember együttműködésével jön létre. A lepkebáb gubójának szálaiból gombolyítják le a fonalnak feldolgozott selyemszálakat.
Az írás bemutat egy kutatást, amelynek középpontjában az OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekciója tehetséggondozó műhelyei munkájának vizsgálata állt a földtudományi alszekcióra fókuszálva. Indítéka a földrajz tantárgy, a földtudományok szintetizáló jellege a ma kiemeltnek tekinthető ismeretek és képességek fejlesztésének színtere.
A tanulmány bemutatja, miként hasznosíthatók a városszimulátor játékok a földrajz, elsősorban a városföldrajzi témák oktatásban. Ennek érdekében áttekinti a játékosítással kapcsolatos megközelítéseket, valamint bemutatja a leggyakrabban használt oktatási célú városépítő játékokat.
A hegyekkel, dombokkal tagolt területen kialakult jordániai Rum vádiban bizarr sziklaalakzatokkal, kőhidakkal, csodálatos homokformákkal és az egykori életet sejtető sziklarajzokkal ismerkedhet meg az idelátogató turista.
A kókuszpálma a trópusi tengerpartok növénye, amely termésének szüretelése ügyességet kíván a magasban. Erre Thaiföldön makákókat tanítanak be. A termés feldolgozása már emberi kézi erővel történik.
Mandalayban ellátogatunk egy olyan helyre, ahol még a hagyományos módon készítik a kis aranylemezeket, amelyeket a buddhista hívők a Buddha-szobrokra „ragasztanak” az imádkozás során. Megnézzük hogyan készülnek az aranylemezek.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!