Az elmúlt évtizedek soha nem látott gyors változást hoztak a világban. Ha lépést akarunk tartani az átalakuló világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek, és minél szélesebb körben kell az oktatásba bevonni a mindennapok történéseit és azok szaktudományos hátterét, kommunikációs formáit és technikáit. A „Módszertani műhely” rovat három alrovata az új megközelítés megismerését és elterjedését kívánja segíteni.
Tökéletes tájbeosztás nem létezik, csak a konszenzusra való törekvés lehet célravezető. Ezért a köznevelési rendszerben való meghonosításának a tantervi váltás időszakában van optimális időpontja, ami viszont most, éppen a nemzeti atlasz megjelenésével egyidőben érkezett el.
Az írás bemutat egy nemzetközi szakmódszertani kutatáshoz kapcsolódó vizsgálatot, ami a tanulók térképi készségeinek fejlesztésére irányul. Feltárja, hogy a földrajztankönyvek mennyiben segítik a téri tájékozódás készségének fejlődését feladataikon keresztül.
Egy nemzetközi pályázat keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK a berlini Humboldt Egyetemmel és a prágai Károly Egyetemmel közösen kutatást végez a tanulók térképi képességeivel (map skills) kapcsolatban. A közös munka célja a három érintett országban jelenleg használatban lévő természetismeret és földrajz tankönyvek elemzése, azokban a térképekkel kapcsolatos feladatok és tevékenységek vizsgálata.
Egy olyan feladatkészletet, projekttervet mutatunk be, amelynek megvalósítása során egy a mindennapokból jól ismert ásványkincs, a kősó témáján keresztül különböző tudományterületekhez kapcsolódó információk gyűjtésére van szükség. Jól látszik, hogy a tantárgy sokszínűsége még sok fejlesztési lehetőséget ad.
A komplex természettudományos szemlélet kialakításához szükséges a kémiai ismeretek becsempészése a földrajztanításba is. Jelen tanulmány ehhez ad néhány egyszerű, vizsgálódáshoz kapcsolódó ötletet.
A téves elképzelések már gyermekkorban beépülhetnek a diákok tudatába, és tartósan ottmaradva a későbbiekben megakadályozhatják az információk megfelelő felhasználását. Ez okoz megértési nehézségeket a csillagászati témák tanulása során is.
A tanulmány bemutat egy a tanulók ásvány- és kőzettani tudásának a terepen történő fejlesztésére irányuló koncepciót. Az elképzelés célja, hogy a diákok rendszerben tudjanak gondolkodni a természet élettelen anyagaival kapcsolatban, és azokra értékként tekintsenek.
Az írás egy a globális felmelegedéssel kapcsolatos interaktív alkalmazást mutat be.
Két pedagógiai projektleírást teszünk közzé, amelyek az iskolai földrajz tananyaghoz illeszkedő témákat dolgoznak fel valamely drámapedagógiai módszerrel. Az egyik általános iskolások, a másik pedig középiskolások számára készült, de kidolgozási szempontjaik megegyeznek.