Módszertani műhely
A Google Maps földrajzórai használatának néhány lehetősége
Az írás az V. Innovatív Pedagógus Konferencián, 2019. december 7-én elhangzott előadás szerkesztett változata.
2020.01.27.
Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Az írás az V. Innovatív Pedagógus Konferencián, 2019. december 7-én elhangzott előadás szerkesztett változata.
A tanulmányban a technológiai tervezés mellett a résztvevők közötti kommunikációt vizsgáljuk. A cél, hogy bemutassunk néhány modellt és jó példát arra, hogyan vezethet eredményre a földrajzórákon a technológia és a tanulók, valamint a tanárok közötti együttműködés.
Tökéletes tájbeosztás nem létezik, csak a konszenzusra való törekvés lehet célravezető. Ezért a köznevelési rendszerben való meghonosításának a tantervi váltás időszakában van optimális időpontja, ami viszont most, éppen a nemzeti atlasz megjelenésével egyidőben érkezett el.
Az írás bemutat egy nemzetközi szakmódszertani kutatáshoz kapcsolódó vizsgálatot, ami a tanulók térképi készségeinek fejlesztésére irányul. Feltárja, hogy a földrajztankönyvek mennyiben segítik a téri tájékozódás készségének fejlődését feladataikon keresztül.
Egy nemzetközi pályázat keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK a berlini Humboldt Egyetemmel és a prágai Károly Egyetemmel közösen kutatást végez a tanulók térképi képességeivel (map skills) kapcsolatban. A közös munka célja a három érintett országban jelenleg használatban lévő természetismeret és földrajz tankönyvek elemzése, azokban a térképekkel kapcsolatos feladatok és tevékenységek vizsgálata.
Egy olyan feladatkészletet, projekttervet mutatunk be, amelynek megvalósítása során egy a mindennapokból jól ismert ásványkincs, a kősó témáján keresztül különböző tudományterületekhez kapcsolódó információk gyűjtésére van szükség. Jól látszik, hogy a tantárgy sokszínűsége még sok fejlesztési lehetőséget ad.
A komplex természettudományos szemlélet kialakításához szükséges a kémiai ismeretek becsempészése a földrajztanításba is. Jelen tanulmány ehhez ad néhány egyszerű, vizsgálódáshoz kapcsolódó ötletet.
A téves elképzelések már gyermekkorban beépülhetnek a diákok tudatába, és tartósan ottmaradva a későbbiekben megakadályozhatják az információk megfelelő felhasználását. Ez okoz megértési nehézségeket a csillagászati témák tanulása során is.
A tanulmány bemutat egy a tanulók ásvány- és kőzettani tudásának a terepen történő fejlesztésére irányuló koncepciót. Az elképzelés célja, hogy a diákok rendszerben tudjanak gondolkodni a természet élettelen anyagaival kapcsolatban, és azokra értékként tekintsenek.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!