Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Kínában a kantoniak furcsa ételek iránti vonzódását a szükség szülte a nagy nélkülözések idején. A különleges ételek fogyasztása azonban gyógyászati szempontból is fontos szerepet tölt be.
A nepáli Bagmati partján sorakoznak azok a kőpadok, ahol a halottak testének elégetése során a lelkük kiszabadul, hogy utána újra testet tudjon ölteni a hinduk hite szerint. A léleknek a halál után 12 óra elteltével kell felszállnia az ég felé.
Dzsaipur 1727-ben alapított indiai város, nevét Dzsai Szingh maharadzsáról kapta, aki a város tervezője is volt. Csillagászként egy obszervatóriumot épített, amit számolóeszközökként neveztek el, hiszen a műszerkert működő csillagászati eszközöket foglalt magában.
A pályázatírás és a vállalkozások világában szükséges társadalmi képességek fejlesztéséhez is hozzájárulhat a földrajztanítás változatos feladatokkal. Az írás ehhez hoz négy feladatpéldát.
Egykor hatalmas vad jakcsordák éltek Közép-Ázsia fennsíkjain. A mértéktelen vadászat miatt mára számuk lecsökkent. A szélsőséges éghajlatú Tibeti-fennsíkon élő szelídített jakok viszont pótolhatatlan szerepet töltenek be a helyi lakosok életében.
Minisorozatunk negyedik részében a 8. osztályos földrajzi tananyagból válogattunk, és teszünk közzé négy tananyagot, amelyek a távolléti oktatás során születtek.
Indiában járva gyakran figyelhetünk meg kisgyerekeket, asszonyokat, amint kosárral a kezükben sétálnak a városok utcáin vagy a tehéncsordák nyomában vidéken. Tehéntrágyát gyűjtenek a fűtéshez vagy éppen a főzéshez. Az írásból megtudjuk, hogy miért teszik ezt.
Az írás bemutat 3 pályaorientációt fejlesztő drámapedagógiai módszert mint életszerű és játékos tanulási formát, amely során a diákok valamilyen keretrendszerben a feldolgozandó tananyag részeseivé válnak, aktívan használják a rendelkezésre álló információkat egy cél tartalmi elérése érdekében.
Az üzbegisztáni Buharában környezete fölé magasodik a Nagy minaret, a téglából épült hatalmas torony. Vallási jelentőségén túl fontos tájékozódási pont, de hadászati mefigyelőtoronyként is használták.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!