Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A Kanári-szigetek partvidékén a vulkáni lávafolyásokon hatalmas banánültetvényeket művelnek a párás melegben. A növényekből kevés látható, mert nap- és szélvédő ponyvákkal vannak letakarva.
A jordániai Petra két fontos kereskedelmi útvonal találkozásában feküdt: a Perzsa-öblöt kötötte össze a Földközi-tengerrel és a Vörös-tengert kapcsolta össze a szír kereskedővárosokkal. A nabateusok királyságának központját találón Petrának, vagyis „sziklának” nevezik, hiszen az épületeket a lakók jórészt a homokkősziklákba faragták.
Az első kaucsuklabdákat az olmékok készítették a gumifa nedvéből. Az őket követő maják a labdával közkedvelt, szimbolikus labdajátékokat játszottak, amely pályái sok helyen máig fennmaradtak Mexikóban.
Iszfahán a hegyekkel körülvett Iráni-medencében elhelyezkedő oázisváros, az egykori Selyemút fontos állomás volt. A város legszebb része ma is a Nags-e-Dzsahán tér, amit eredetileg lovaspólópályának szántak.
Dél-Amerika egyik legszebb vidéke a Puna de Atacama magashegyi régiója az Andokban. A 4500 m fellett fekvő fennsíkon a fagyaprózódás és a szél az úr. Igen erős szelek fújnak, amelyek minden útjukba kerülő felszínt, tereptárgyat megtámadnak.
A japán Sinkanszen vasúthálózaton közlekedő vonatok szinte repítik az utasokat az egyik japán nagyvárosból a másikba. Sűrűn és nagyon pontosan közlekednek, minőségi szolgáltatást nyújtanak.
A földtudományok oktatásában élményszerű, gyakorlatorientált lehetőségeket kell teremteni, amelynek révén a földrajztanításban közvetített ismeretek a közgondolkodás részévé válhatnak. Ez alapját jelenti a földtudomány iránti érdeklődés felkeltésének, amivel a jövő szakembereinek utánpótlása biztosítható. Az írás ennek egy jó gyakorlatát mutatja be.
A nepáli, indiai utcákon különös kinézetű emberekkel találkozhatunk a templomok, a halottégető gatok, a szent emberek sírjainak környékén. Ők a szadhuk, akiknek legfőbb életcéljuk annak a pillanatnak az elérése, amelyben tökéletesen egyesülnek Brahma istennel.
Míg a magyar nyelvű földrajzoktatásban tanulók számára egymással párhuzamosan több különböző tankönyv és egyéb kiadvány is rendelkezésre áll, a földrajzot idegen nyelven tanulóknak csak töredéke jut hozzá a tantárgyi tartalmak elsajátítását segítő idegen nyelvű taneszközökhöz.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!