Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A gondolkodás fejlesztése minden földrajzóra elengedhetetlen feladata, hiszen ezen tantárgy a természettudományok és társadalomtudományok közötti kapcsolatot próbálja elérni. Az alább bemutatott kutatás a stratégiai gondolkodás tanórai megjelenését vizsgálja földrajzot tanuló diákok és tanító tanárok körében.
Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.
Több mint 1300 éve dacol a természeti erőkkel Kína legnagyobb kőszobra, egyben a világ legnagyobb Buddha-szobra, amit vörös homokkőbe faragtak annak állítva emléket, hogy sikerült megregulázni a kereskedést nehezítő folyókat.
A földrajz az a tantárgy, amelyik természettudományos és társadalomtudományos komplexitása, illetve integrált jellege folytán alapvetően alkalmas a stratégiai gondolkodási készség fejlesztésére. Az írás bemutat egy-egy fejlesztési tervet konkrét feladatokkal az általános és a középiskolások számára, amelynek kidolgozásához a szerző által végzett online kérdőíves felmérés eredményei adtak kiindulópontot.
Hazánkban a mesterséges intelligencia használata a köznevelésben gyerekcipőben jár, ami nem jelenti azt, hogy a tanulók egy része ne használná napi rendszerességgel tanulása során. A cikk az MI történeti áttekintése mellett javaslatokat ad a jelenlegi oktatási körülmények közötti használatára a tanításban egy földrajztanár próbálkozásai alapján.
Mindenki mosolyogva néz a WWF címerállatára, a pandára, amint bambuszrügyeket rágcsál vagy kölykeivel játszadozik. Az írás a szubtrópusi bambuszerdők királyának, a pandának az életmódját mutatja be.
Honlapunk 2023 évi megsemmisülése után sikerült rekonstruálni a Taníts érdekesen érdekeset! rovat valamennyi írását, amelyek ismét elérhetők. A teljes tartalomjegyzék itt található.
Vegyes módszerű értékelési eszközök Szerkesztői megjegyzés: a fejlesztő értékelés lényegéről és szerepéről a földrajztanításban a Tanulmányok rovatban (link) adtunk áttekintést. Rovatunkban az előző írásokban a
A cikkben földrajz tanár szakos hallgatók a Bucsecs-hegységben, illetve a Barcaságban tett szakmai terepgyakorlatukról számolnak be. Identitásuk szűrőjén keresztül mutatják be a tájat és a csángókkal való találkozásukat, terepi tanulási élményeiket és a tanári pálya iránti elhivatottságukat.