A „Kaleidoszkóp” rovat olyan ismeretterjesztő cikkeket, útleírásokat, földrajzi-földtudományi érdekességeket közöl, amelyek kapcsolódnak az általános iskolai és a középiskolai kerettanterv tartalmi és módszertani elemeihez. A szerkesztőség elve szerint a rovat írásai a földrajztanárok munkájához kívánnak közvetlen vagy közvetett segítséget nyújtani. A cikkeknek lehet motiváló és problémafelvető szerepük, de felhasználhatók a tanárok által elkészített feladatokban az anyanyelvi, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
Bár az Európai Unió irányítóit manapság nem a bővítés kérdése foglalkoztatja a leginkább, reális esélye van annak, hogy néhány éven belül újabb tagországok csatlakoznak a közösséghez. Ezek egyike szinte biztosan Montenegró lesz.
Hosszú várakozás után leszállt Szent Ilona szigetén, a világ egyik legelszigeteltebb pontján az első menetrend szerinti repülőjárat.
Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya arról ad hírt, hogy 2016-ban a világon duplájára nőtt a fotovoltaikus áramtermelő kapacitás, a világon hónapról-hónapra egyre több, lítiumos-akkumulátorral működő elektromos autó talál gazdára. Talán nem túlzás azt állítani, hogy hamarosan a lítium mozgatja a világot.
A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhatnak a hátrányos helyzetű térségek, ezek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek az élelmiszertermelésben és az ahhoz kapcsolódó iparágakban – állítja az FAO egyik friss összegzése.
A stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozzák a városokat. Továbbra is Melbourne a világ legélhetőbb helye.
Hármas céllal indultunk Görögország legnagyobb nemzeti parkjába és a magyar turisták által alig ismert részébe, a Pindoszi Nemzeti Parkba. Feljutni a Pindosz-hegység Szmólikasz Orosz csúcsára – amely egyben Görögország második legmagasabb pontja – megcsodálni az Aoosz-folyó szurdokvölgyét és végiggyalogolni a Vikosz-kanyonon.
Az elmúlt hetek hurrikánjai hatalmas pusztítást hagytak maguk után a Mexikói-öböl térségében, így nem csoda, ha az érdeklődés középpontjába kerültek. Ebben a cikkben hazai példán mutatjuk be az árvíz globális áramláshoz kapcsolódó időjárási hátterét.
Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népességszáma a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint október 1-jén 9 millió 803 ezer 837-en éltek az országban.
Az éghajlatváltozás mérséklése közös érdek, az energiahatékonyságnak globális lelkiismereti kérdéssé kellene válnia.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!