A „Kaleidoszkóp” rovat olyan ismeretterjesztő cikkeket, útleírásokat, földrajzi-földtudományi érdekességeket közöl, amelyek kapcsolódnak az általános iskolai és a középiskolai kerettanterv tartalmi és módszertani elemeihez. A szerkesztőség elve szerint a rovat írásai a földrajztanárok munkájához kívánnak közvetlen vagy közvetett segítséget nyújtani. A cikkeknek lehet motiváló és problémafelvető szerepük, de felhasználhatók a tanárok által elkészített feladatokban az anyanyelvi, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
2025. június 21-én 4 óra 41 perckor kezdődik az északi félgömbön a csillagászati nyár, ez a nyári napforduló időpontja. Bolygónk a Nap körüli keringési pályán ekkor van legtávolabb a csillagunktól.
Vágyakozás a tavasz és a nyár után A mérsékelt övezetben élő emberek élete és lelkivilága hagyományosan összekapcsolódik a természet évszakos változásaival. A természet tavaszi újraébredésével
Ciprus a Földközi-tenger egyik legérdekesebb szigete. A szerző az elmúlt években többször eljutott a szigetre, így alkalma nyílt a felfedezésére. Ez lehetőséget ad arra, hogy a történelmi múltból adódó és máig ható társadalmi-politikai problémák ismertetése után bemutassa a sziget kevésbé ismert északi részének természeti különlegességeit és kulturális értékeit.
A húsvét évente változó időpontokban van, mert a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtöltét követő vasárnapon köszönt be, ami az idén április 20-án lesz. A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, ekkor ünnepeljük Jézus feltámadását.
Január, február, itt a nyár – tartja a mondás. A népi megfigyelések szerint februárban megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét, visszatérnek a vadgalambok is, barkázik a mogyoró, vagyis lassan megkezdődik a természet tavaszi megújulása.
A Dél-afrikai Köztársaság legismertebb és legkülönlegesebb része Fokföld délnyugati vidéke, ahol jól megférnek egymás mellett a sűrűn lakott városi területek, a gondosan művelt mezőgazdasági parcellák és a természetvédelmi területek.
„A sötétség fordulója, a fény születése, /
az elfáradt Napkorongnak újjáéledése! /
Csodaszarvas az elgyengült napot / felemelte, / ezt segítve örömtüzek gyúltak világszerte. / … / Fenn az égen a Nap fénye haloványan látszott, / már délután lepihent és csodás álmot látott. / Ez az éj volt minden évnek leghosszabbik éje”
A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkeresztig hagyományosan a várakozás és a beteljesülés időszaka, amely szorosan kötődik a téli napfordulóhoz. Ehhez a csillagászati eseményhez kapcsolódó néhány hagyományos szokást mutatunk be.
A „Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja” rigmus eredete a téli napfordulóhoz kapcsolódik. A Gergely-naptár bevezetése (1582) előtt ugyanis Luca-napra, azaz december 13-ára esett a legrövidebb nappal és a leghosszabb éjszaka, másképp a világosság születésének kezdete.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!