A generációk között kialakult szakadék az idő előrehaladtával egyre tágul, így nem elég az oktatási módszereket változtatni, szemléletváltásra is szükség van, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik helyt tudnak majd állni a roppant gyorsan változó, digitalizációra épülő világunkban.
Jelen helyzetfelmérés jó kiindulási pontja lehet az átgondolt fejlesztésnek. A kutatás abban nyújthat segítséget, hogy a matematikai és gondolkodási kompetenciát felépítő komponenseket jobban átlássuk és ezáltal a fejlesztési folyamat még tudatosabb legyen.
A földrajz óraszámának csökkentése tovább nehezíti a tantárgy helyzetét, elveszi a szintetizálás lehetőségét azzal, hogy a 9–10. évfolyamon zajlik a földrajztanítás. Viszont a 11. osztályban való tanítási lehetősége, továbbá a tanulási eredményre való reflektálás teret engednek a tantárgyi integráció erősödésének.
A bemutatott kutatás két eltérő történeti fejlődésű és társadalmi-politikai berendezkedésű ország földrajz tankönyveit vizsgálta. Az Egyesült Királyság tankönyvei a multikulturális nevelésre, az empatikus készség és a kompetenciafejlesztésre helyezik a hangsúlyt.
A szerzők bemutatják s személyes és társas kapcsolati kompetencia egyes készségei fejlesztésének lehetséges módját szintekre bontva abból a meggyőződésből kiindulva, hogy azok életkortól függetlenül fejleszthetők az adott tanuló, az egyes tanulócsoportok és az osztályközösség aktuális kompetenciaszintjének figyelembevételével.
A módszertani próbálkozás célja kideríteni, vajon alkalmas-e a digitális történetmesélés a témazáró dolgozat kiváltására a távolléti oktatás keretein belül. A megfigyelést egy budapesti gimnázium ötven 10. évfolyamos tanulójával végeztem 2021. április-májusban A világgazdaság folyamatai témakörhöz kapcsolódóan.
Az írás bemutatja a kutatást, amely azon fogalmak ismeretét vizsgálta, amelyek a 2012-es NAT szerint a földrajz tantárgy tartalmában, a tankönyvekben és a tanórákon megjelenhettek a bányászati és ipari tevékenységek környezetkárosító hatásai vonatkozásában. A kutatásból kiderül, hogy a téma kis súllyal szerepel a földrajzoktatásban.
A tanulók nem szívesen használják a tankönyveiket, a földrajzkönyvüket pedig még kevésbé vonják be a tanulási folyamatba. A tanórákon nem általános az, hogy ne legyen tankönyvhasználat valamilyen formában, viszont a földrajzórákon sokkal kisebb a tankönyvhasználati hajlandóság.
A téves elképzelések már gyermekkorban beépülhetnek a diákok tudatába, és tartósan ottmaradva a későbbiekben megakadályozhatják az információk megfelelő felhasználását. Ez okoz megértési nehézségeket a csillagászati témák tanulása során is.