Enyhe értelmi fogyatékos és többségi tanulók 2012-es és 2020-as természettudomány tanterveinek összehasonlítása

Az írás bemutatja az enyhe értelmi fogyatékos és a többségi tanulóknak készült kerettantervek összehasonlítására irányult kutatást. Bemutatja a tartalmak hasonlóságait, de eltérő mélységét, és rámutat arra, hogy a többségi gyermekek képzése során a tudományos alapismeretek vannak túlsúlyban, az enyhe értelmi fogyatékosoknál a tapasztalati úton szerzett ismeretek gyakorlati felhasználása.

Hatékony tanár a gyorsan változó környezetben

A tanároknak hatékonyan kell formálniuk, irányítaniuk a tanítási-tanulási folyamatokat együttműködve a tanulókkal, amihez a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hatékony tanulási környezetnek, a tanulóközpontú szemléletnek, biztosítani kell a tanulók aktív tanulási tevékenységét.

Klímaváltozás, klímatudás és a klímaszorongás

Vajon mennyire ismerjük a klímaváltozás komplex jelenségét természettudományos szempontból? Megfelelő tudást kapnak-e diákjaink az iskolában ahhoz, hogy a médiából rájuk ömlő információáradatot helyesen értelmezzék? Ezekre a kérdésekre keres választ a tanulmány.

Geográf(ia) – Számoljunk a matematikával a földrajzórákon

Jelen helyzetfelmérés jó kiindulási pontja lehet az átgondolt fejlesztésnek. A kutatás abban nyújthat segítséget, hogy a matematikai és gondolkodási kompetenciát felépítő komponenseket jobban átlássuk és ezáltal a fejlesztési folyamat még tudatosabb legyen.

Miként jelenik meg a tanár másik szakja a földrajz tanítása közben?

A földrajz óraszámának csökkentése tovább nehezíti a tantárgy helyzetét, elveszi a szintetizálás lehetőségét azzal, hogy a 9–10. évfolyamon zajlik a földrajztanítás. Viszont a 11. osztályban való tanítási lehetősége, továbbá a tanulási eredményre való reflektálás teret engednek a tantárgyi integráció erősödésének.