Kutatás a magyar kultúra megismerésének, a hazaszeretet, a nemzeti identitástudat erősítésének igényéről
Az írás egy 2023-ban végzett kis kutatást mutat be, amely a földrajztanítás-tanulás szemszögéből vizsgálja a kérdést, hogy hogyan lehet hagyományainkat, kultúránkat, nemzetünk értékeit a felgyorsult modern világban is megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal.
Enyhe értelmi fogyatékos és többségi tanulók 2012-es és 2020-as természettudomány tanterveinek összehasonlítása
Az írás bemutatja az enyhe értelmi fogyatékos és a többségi tanulóknak készült kerettantervek összehasonlítására irányult kutatást. Bemutatja a tartalmak hasonlóságait, de eltérő mélységét, és rámutat arra, hogy a többségi gyermekek képzése során a tudományos alapismeretek vannak túlsúlyban, az enyhe értelmi fogyatékosoknál a tapasztalati úton szerzett ismeretek gyakorlati felhasználása.
A távolléti oktatás tapasztalatai szombathelyi tanulók között a COVID-19 járvány idején, különös tekintettel a földrajztanításra
A tanulmány a Covid járvány következtében kialakult tanulási helyzetet mutatja be iskolai tapasztalatok alapján. Rámutat, hogy a tanárképzésnek és a megújult közoktatásnak a lexikális ismeretek átadása helyett a tevékenységközpontú pedagógiák gyakorlati alkalmazására kell felkészítenie.
Hatékony tanár a gyorsan változó környezetben
A tanároknak hatékonyan kell formálniuk, irányítaniuk a tanítási-tanulási folyamatokat együttműködve a tanulókkal, amihez a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hatékony tanulási környezetnek, a tanulóközpontú szemléletnek, biztosítani kell a tanulók aktív tanulási tevékenységét.
Klímaváltozás, klímatudás és a klímaszorongás
Vajon mennyire ismerjük a klímaváltozás komplex jelenségét természettudományos szempontból? Megfelelő tudást kapnak-e diákjaink az iskolában ahhoz, hogy a médiából rájuk ömlő információáradatot helyesen értelmezzék? Ezekre a kérdésekre keres választ a tanulmány.
A digitális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a földrajztanításban a 9–10. évfolyamon
A generációk között kialakult szakadék az idő előrehaladtával egyre tágul, így nem elég az oktatási módszereket változtatni, szemléletváltásra is szükség van, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik helyt tudnak majd állni a roppant gyorsan változó, digitalizációra épülő világunkban.
Geográf(ia) – Számoljunk a matematikával a földrajzórákon
Jelen helyzetfelmérés jó kiindulási pontja lehet az átgondolt fejlesztésnek. A kutatás abban nyújthat segítséget, hogy a matematikai és gondolkodási kompetenciát felépítő komponenseket jobban átlássuk és ezáltal a fejlesztési folyamat még tudatosabb legyen.
Miként jelenik meg a tanár másik szakja a földrajz tanítása közben?
A földrajz óraszámának csökkentése tovább nehezíti a tantárgy helyzetét, elveszi a szintetizálás lehetőségét azzal, hogy a 9–10. évfolyamon zajlik a földrajztanítás. Viszont a 11. osztályban való tanítási lehetősége, továbbá a tanulási eredményre való reflektálás teret engednek a tantárgyi integráció erősödésének.
A migráció témájának tanítása
A bemutatott kutatás két eltérő történeti fejlődésű és társadalmi-politikai berendezkedésű ország földrajz tankönyveit vizsgálta. Az Egyesült Királyság tankönyvei a multikulturális nevelésre, az empatikus készség és a kompetenciafejlesztésre helyezik a hangsúlyt.