A gondolkodás fejlesztése minden földrajzóra elengedhetetlen feladata, hiszen ezen tantárgy a természettudományok és társadalomtudományok közötti kapcsolatot próbálja elérni. Az alább bemutatott kutatás a stratégiai gondolkodás tanórai megjelenését vizsgálja földrajzot tanuló diákok és tanító tanárok körében.
A földrajz az a tantárgy, amelyik természettudományos és társadalomtudományos komplexitása, illetve integrált jellege folytán alapvetően alkalmas a stratégiai gondolkodási készség fejlesztésére. Az írás bemutat egy-egy fejlesztési tervet konkrét feladatokkal az általános és a középiskolások számára, amelynek kidolgozásához a szerző által végzett online kérdőíves felmérés eredményei adtak kiindulópontot.
2025. szeptember 18–21. A négynapos rendezvény programjáról és további részleteiről bővebb információk az alábbi honlapon olvashatók:
A tanulók Európai Unióról alkotott tudásának formálásában az iskolai tananyagok tartalma és megközelítése kulcsfontosságú. A tanulmány célja, hogy az általános iskolai földrajz- és történelemtankönyvek elemzésével megvizsgálja, milyen mértékű és mélységű ismeretanyaghoz férhetnek hozzá a diákok az EU-ról hazánkban.
Az írás egy 2023-ban végzett kis kutatást mutat be, amely a földrajztanítás-tanulás szemszögéből vizsgálja a kérdést, hogy hogyan lehet hagyományainkat, kultúránkat, nemzetünk értékeit a felgyorsult modern világban is megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal.
Az írás bemutatja az enyhe értelmi fogyatékos és a többségi tanulóknak készült kerettantervek összehasonlítására irányult kutatást. Bemutatja a tartalmak hasonlóságait, de eltérő mélységét, és rámutat arra, hogy a többségi gyermekek képzése során a tudományos alapismeretek vannak túlsúlyban, az enyhe értelmi fogyatékosoknál a tapasztalati úton szerzett ismeretek gyakorlati felhasználása.
A tanulmány a COVID-járvány következtében kialakult tanulási helyzetet mutatja be iskolai tapasztalatok alapján. Rámutat, hogy a tanárképzésnek és a megújult közoktatásnak a lexikális ismeretek átadása helyett a tevékenységközpontú pedagógiák gyakorlati alkalmazására kell felkészítenie.
A tanároknak hatékonyan kell formálniuk, irányítaniuk a tanítási-tanulási folyamatokat együttműködve a tanulókkal, amihez a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hatékony tanulási környezetnek, a tanulóközpontú szemléletnek, biztosítani kell a tanulók aktív tanulási tevékenységét.
Vajon mennyire ismerjük a klímaváltozás komplex jelenségét természettudományos szempontból? Megfelelő tudást kapnak-e diákjaink az iskolában ahhoz, hogy a médiából rájuk ömlő információáradatot helyesen értelmezzék? Ezekre a kérdésekre keres választ a tanulmány.