Ázsiai birodalmak vitatott határán: Arunachal Pradesh
Arunachal Pradesh az India és Kína közötti geopolitikai feszültségek egyik forrása. A szövetségi állam zárt terület, megközelítése monszunerdői, az indiai katonai jelenlét és a hegyi törzsek védelme miatt is nehézkes. Az írás a földrajzi és geopolitikai tér felvázolása mellett a természetföldrajzi és kulturális különlegességekre is ráirányítja a figyelmet.
India utcáin
Az indiai városokban az utcán zajlik az élet csaknem minden mozzanata. A közlekedés és a szolgáltatások minden ága összefonódik egymással. Ott mosakodnak, étkeznek, vásárolnak, ott dolgoznak a borbélyok, az aranymosók, a kézművesek.
Vízakna
A radzsasztáni Abaneri falu határában épült a 9. században az a fantasztikus építészeti remekmű, amely évszázadokon keresztül vízforrásként szolgált a környéken élők számára. A kút hűtve tartotta a monszunesőzések idején felgyűlt csapadékvizet.
Szikhek
Az indiai lakosság 1,9%-a szikh hívő. Hagyományos viseletünket és szokásaikat még őrzik. A szegénysorwú embereket nem hagyják sorsukra.
Szári-divat
A hindu nők hagyományos viselete a szári a hétköznapokon és az ünnepeken, a munkában és a magánéletben egyaránt. Tulajdonképpen nem más, mint rafináltan magukra tekert textília.
Kígyóbűvölés
Mintegy 1 millió kígyóbűvölő él India-szerte, akik fúvós hangszerükkel ingerlik a kobrákat ringatózásra, s keltenek titokzatosságot a nézelődőkben.
Szent tehenek
A szent tehén India szimbóluma. Nincs olyan hely, ahol ne találkoznánk bandukoló, ételt kereső vagy az utakon nyugodtan üldögélő és kérődző állattal.
Számolóeszközök
Dzsaipur 1727-ben alapított indiai város, nevét Dzsai Szingh maharadzsáról kapta, aki a város tervezője is volt. Csillagászként egy obszervatóriumot épített, amit számolóeszközökként neveztek el, hiszen a műszerkert működő csillagászati eszközöket foglalt magában.
Tehéntrágya
Indiában járva gyakran figyelhetünk meg kisgyerekeket, asszonyokat, amint kosárral a kezükben sétálnak a városok utcáin vagy a tehéncsordák nyomában vidéken. Tehéntrágyát gyűjtenek a fűtéshez vagy éppen a főzéshez. Az írásból megtudjuk, hogy miért teszik ezt.