Változó diákok, változó tanárok
A 21. századi diákok nagyon sok szempontból másként állnak már a tanuláshoz és az iskolához, mint azt a hagyományos felfogást képviselő tanárok megszokhatták. A digitális világ adta lehetőségek teljes mértékben adottak számukra, kiskoruktól kezdve ez is szerepet játszik a szocializációjukban. Ennélfogva tekinthetők digitális bennszülötteknek. Ezt a fogalmat elsőként Prensky M. (2001) használta, ám azóta széles körben elterjedt terminus lett belőle. Prensky tanulmányában megfogalmazta, hogy a bennszü- löttek gondolkodásmódja és információfeldolgozási képessége számos elemében eltér a digitális bevándorlókétól, akik életük csak egy későbbi szakaszában ismerkedtek meg a számítástechnika vívmányaival. Fontos tehát, hogy számukra érthető módon legyünk képesek szólni a bennszülöttekhez a tanítás során, illetve hogy az informatika ugrásszerű fejlődése révén rendelkezésünkre álló újabb eszközöket mielőbb az iskolai képességfejlesztés és motiváció céljaira használjuk fel (Körösné 2010).
Régebben a tanár volt az információközvetítő, ő volt a tudás letéteményese, így rajta keresztül ismerkedhettek meg a fontosabb tudnivalókkal a diákok. Manapság a közvetítő feladatkört a különféle információhordozók töltik be, amelyekből a gyerekek tájékozódhatnak a világról. A tanárnak pedig az lett az elsődleges funkciója, hogy irányítsa, koordinálja a tanulási folyamatot, illetve elősegítse az információk megfelelő szűrését és feldolgozását. Vagyis már közvetettebben vesz részt ebben a folyamatban, olyan módszereket ismertet meg a diákokkal és olyan taneszközöket használ fel az órákon, amelyek hozzájárulnak az információszerzési és információfeldolgozási készségek fejlődéséhez (Makádi M. 2005).
Korábban ritkán fordult elő, hogy egy tanuló kétségbe vonta a tanár által közvetített tudástartalmat és ezzel a tekintélyét is. Napjainkban viszont azzal szembesülünk, hogy a tanítási órán elhangzó tananyag nem egészen helytálló részeit gyakran korrigálják a diákok, mert a pad alatt már óra közben rákerestek okostelefonjukon az adott témára. A tanár nyilvánvalóan nem veheti fel a versenyt az óriási internetes adatbázisokkal, viszont tanítania, segítenie kell az ezekkel a forrásokkal való helyes bánásmódot. A digitális tananyagokhoz kapcsolódóan, valamint az elektronikus tanulás során a tanároknak tutor, mentor és (tananyag)fejlesztő szerepköröket is be kell tölteniük, amelyek az előbbiekben említett új szerep részei (Forgó S. 2009). Ha úgy tetszik, a tanár menedzserként vesz részt a tanítási-tanulási folyamatban, a készségfejlesztés által járul hozzá a tanulók világban való hatékonyabb eligazodásához. Hozzá kell szoknia az új elvárásokhoz, meg kell felelnie az új kihívásoknak, ha a továbbiakban is szeretné fenntartani a tanulók érdeklődését.
A digitális kompetencia
A Nemzeti alaptantervben szereplő kulcskompetenciák között található a digitális kompetencia, ami magában foglalja „az információs társadalom technológiáinak és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén” (NAT-2012). Ennek fejlesztésére tehát minden tantárgy keretein belül törekedni kell, ami nemcsak az ismeretek bővítését jelenti, hanem a szükséges információfeldolgozási készségek kialakítását és erősítését a kereséstől, a szűrésen és szelektáláson át egészen a feldolgozásig és az alkalmazásig (Makádi M. 2005). Kiemelendő még a kritikus attitűd, mivel ez alapvető fontosságú az internet világában, hogy ki tudjuk választani a hiteles és megbízható forrásokat, valamint észrevegyük az áltudományos próbálkozásokat.
Az információs társadalomban való eligazodáshoz szükséges részkészségek remekül fejleszthetők a digitális eszközökkel (pl. okostelefon, tablet) támogatott tanórák keretein belül, erre a következő fejezetben számos példa található. Ezen képességek az élet minden területén szükségesek, így diákjaink későbbi boldogulását nagyban elősegíthetjük, ha foglalkozunk a tudatos fejlesztésükkel.
Okostelefonok a földrajztanítás-tanulás szolgálatában
Gyakran hangzik el a tanárok szájából az az utasítás, hogy a diákok tegyék el telefonjaikat a padról, illetve kapcsolják ki azokat. Sokkal ritkább, hogy azok elővételét és órai használatát szorgalmazzák, pedig az okostelefonok hasznos segítőtársnak bizonyulnak. Ezen eszközök a mindennapi élet részét képezik, rengeteg teendő elintézhető rajtuk, szórakozási lehetőséget is nyújtanak, így nem csoda, hogy folyton a fiatalok kezében láthatók. Tanárként abban kell segíteni, hogy a felhasználási lehetőségek közül a tanulásra való használat nagyobb arányú legyen. Ismertessük meg őket olyan applikációkkal, ötletekkel, amelyek a hatékony és az izgalmas tanulást lehetővé teszik! Célszerű az órai használathoz szabályrendszert alkotni, akárcsak a társasjátékoknál szokás.
Két évvel ezelőtt sor került számos budapesti iskolában okostelefonokkal támogatott tanórák tervezésére, megvalósítására és értékelésére az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. „A mobiltechnológiával támogatott tanulás és tanítás módszerei” című projektjének keretei között. Az ebben résztvevő diákok szokásairól készült a fenti ábra. A projekt számos hasznos tanulsággal szolgált a tanulók motiválhatósága és a módszerek bevezetése terén. Néhány pozitív véleményt idéznék, ami jelzi a lelkes fogadtatást, és talán másokat is ennek kipróbálására ösztönöz: „A kezünkben tarthattuk azt, amiről tanulunk.”, „Maradandóbb lesz az élmény.”, „Így nem hagyok el tíz tonna lapot.”, „Új és hasznos applikációkat ismertem meg, nem tudtam, hogy ennyiféleképpen használható a telefon tanulásra.” (Abonyi-Tóth A. – Turcsányi-Szabó M. 2015). Mindazonáltal tanárként ne essünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, ez önmagában jobbá teszi a tanítási órát, illetve hogy így sokkal könnyebb órát tartani, ez csak a megfelelő felkészültség és módszer- tani háttér esetén várható. A következőkben néhány ötletet olvashat, amelyek reményeim szerint beindítják a gondolkodást és meghozzák a kedvet a témával kapcsolatban.
Az okostelefon alapfelszerelésének használata
Manapság már teljesen természetes, hogy képek készítésére használjuk a telefont. Így tanítási órai (vagy ahhoz kapcsolódó) keretek között sor kerülhet különféle fogalmak, tájak, népek vagy kultúrák állóképben való bemutatására, lefotózására, majd a következő órán más csoportoknak vagy tanulóknak kell kitalálniuk, hogy mit jelenít meg a kép. Kedvelt feladat a mémek készítése különféle felszínformákat, tájelemeket, téri objektumokat ábrázoló fotókról, próbára teszi a kreativitást és segíti a tartalom memorizálását.
A hangfelvevő alkalmazás használható például interjúk készítésére, aminek keretében be lehet mutatkozni például egy országként a főbb jellegzetességek kiemelésével, de akár vasércként is nyilatkozhatnak a tanulók, beszámolva arról, hogyan lesz belőlük acél. Ezeknél a feladatoknál a tanulók általában többször futnak neki a hangfelvételnek, mire fel tudják venni a megfelelőnek ítélt szöveget, mert nem szeretnek hibázni benne, hiszen ezt mindenki meghallgatja majd az órán. Egy vitahelyzet előkészítésekor is megkérhetünk kisebb csoportokat, hogy előre vegyék fel az álláspontjukat például egy szélerőmű létesítésének előnyeiről vagy hátrányairól. Videofelvétel vagy képsorozat készítésével dokumentálhatók különféle vizsgálódások, modellezések, sőt még narráció is készíthető azokhoz, így a magyarázatok alkotását, folyamatok részekre bontását is gyakorolhatják a tanulók.
Egy olyan egyszerű applikáció, mint az emlékeztető, szintén használható pedagógiai célzattal, ha például beállítjuk, hogy olyan időközönként csipogjon, amilyen gyakran kihal egy faj. Kínos gyakorisággal fog jelezni (a figyelembe vett feltételektől függően például 10 percenként vagy 4 óránként), akárcsak abban az esetben, ha kiszámítjuk, mekkora időközönként fogy el egy tonna szén Magyarországon (kb. 3 másodpercenként). Ezen időtartamok érzékeltetése szemléletformáló hatású.
A GPS segítségével történő helyszínkeresés már régóta szokássá vált. Izgalmasabbá tételére kitalálhatunk komplett kincskereső (geocaching) pályákat, amin számos feladatot kell megoldaniuk a tanulóknak a célba érésükhöz.
Csillagászathoz kötődő ingyenes applikációk
Megfelelő eszközök hiányában vessük be okostelefonunkat az égbolt tanulmányozására! A LunarMap telepítésével lehetőségünk nyílik vizsgálni a Hold felszínét vagy a holdfázisokat. A StarTracker megnyitása után elénk tárul a csillagos ég, magyarázó rajzos és feliratos megjelenítéssel könnyen azonosíthatóvá válnak az egyes csillagképek. A teljes égbolt átfésülhető vele, még a déli félgömb általunk nem látható részei is, ha megfelelő irányba tartjuk a telefont. A SatFinder applikáció megmutatja a felettünk keringő műholdakat, nyomon követhetjük azok mozgását, esetleg meglepő lehet, hogy milyen sok van belőlük. Nemcsak a csillagászati szempontú tájékozódás, hanem a téri-vizuális intelligencia fejlesztését is segíthetik ezek az alkalmazások.
Kollaboratív tanulás
Az egyidejű és együttműködő csoportos munkára lehetőséget biztosít például egy közös Google dokumentum szerkesztése, amibe mindenki beleírhat, és könnyen hozzáférhető otthon is minden csapattag számára. Kellően komplex és különböző gondolkodási készségeket fejlesztő feladatok állíthatók össze, amiket kis gyakorlás után meglepő hatékonysággal oldanak meg a diákok. Vegyünk példaképpen egy környezeti problémát, mondjuk a 2010-es mexikói-öböli kőolaj-katasztrófa esetét! Elsőként a tanulóknak információkat, tényeket kell gyűjteniük egy Word dokumen- tumba, illetve azokat szelektálniuk kell az eseménnyel kapcsolatosan. Ezután egy rövid blogbejegyzésben kell összefoglalniuk és értelmezniük a történteket, majd röviden bemutatni az általános teendőket ilyen vészhelyzet esetén. Ezt követően prezentációkészítés keretében kerül sor a problémát okozó tényezők és a történtek elemzésére, a végrehajtott intézkedések értékelésére, majd alternatív megoldások keresésére. Így a feladattal a gondolkodási műveletek Bloom-taxonómia szerinti minden szintjét érintettük, és remélhetőleg megmozgattuk az egész csoportot (Bloom, B. S. 1956, Krathwohl, D. R. – Masia, B. B. 1964).
Egy témakör összefoglalása során kipróbálhatjuk a kollaboratív gondolattérkép-készítést is (például MindMeister programmal). A produktum hűen tükrözi a csapatot alkotó diákok asszociációs hálózatát, és áttekinthető megjelenítést ad a tanulás gyorsítása érdekében. Talán meglepő módon, de még a Twitter is felhasználható csoportmunkára, szimulálhatnak rajta a tanulók tudományos vitákat, például hogy Alfred Wegener kortársai miként fogadták a kontinensvándorlás gondolatát, miféle kételyek fogalmazódtak meg bennük, és arra mit válaszolhatott a tudós. A lényegkiemelést gyakoroltatja, hogy csupán adott karakterszámú, rövid üzeneteket írhatnak ezen a webes felületen.
Kvízek és tesztek
Rendkívül változatos feladatsorok állíthatók össze a Socrative programmal. Ha valaki tanárként regisztrál, kap egy szobaszámot, ezt kell a diákoknak beírni, amikor be akarnak lépni és meg akarják oldani az elindított kvízt. Tulajdonképpen ez szavazórendszerként is felfogható, amiben nyomon követhető minden egyes diák teljesítménye, láthatóak a hibás válaszok, illetve kérdésenként is készül százalékos eredmény, jelezvén, hogy mely tartalmak sikerültek kevésbé.
A Socrative-ban nemcsak többféle feleletválasztásos teszt (tetszőlegesen bővíthető a válaszok és a helyes megoldások száma) és igaz-hamis állítás készíthető, hanem nyílt végű rövidválaszos kérdések is, amelyekben a készítő által megadott összes választ helyesként értékeli a program. Minden feladathoz csatolható kép, így különféle képeket, ábrákat is társíthatunk a tartalmak mellé. Négyfajta kitöltési módban futtathatók az elkészült kvízek, mindegyik más módszertani aspektusból lehet előnyös. Az első változatban minden kérdés után rögtön kijelzi a program a helyes választ, sőt még behozza az általunk beírt magyarázatot, indoklást is. A második esetben a diák szabadon navigálhat a tesztsor összes kérdése között, módosíthat a válaszain, újra átnézheti az egészet, majd ha úgy érzi kész, elküldi. Ezzel például a dolgozatírás könnyen megvalósítható. A harmadik mód a tanár által irányított verzió, ennek során csak akkor jelenik meg a következő kérdés, ha a tanár rákattint, így az órán feltenni kívánt kérdésekre mindenkinek választ kell adni a megfelelő időpontban, és nyomon követhető az összes tanuló. A negyedik változat nyitott versengést biztosít azáltal, hogy a kivetítőn láthatók az egyes tanulókhoz rendelt különböző színű figurák, amelyek előrébb haladnak a helyes válasz beérkezésekor. Az előzőekben felsoroltak is illusztrálják, hogy tulajdonképpen csak a tanárok kreativitása és digitális kompetenciája szab határt a lehetőségeknek.
