A földrajz tantárgy egyik legfőbb célja, hogy ismereteket szerezzünk a minket körülvevő környezetről annak érdekében, hogy megérthessük a körülöttünk zajló folyamatokat, észre tudjuk venni az összefüggéseket. Távoli kontinensek kultúráit is tanulmányozzuk, elképzelhetetlen magasságokat és mélységeket kutatunk, sokszor nagyon elvont fogalmakkal találkozunk, mindezeket azért, hogy Földünk működéséről, felépítéséről, annak helyzetéről információkat szerezhessünk. A tanulási-tanítási folyamat során sokszor megfelejtkezünk arról, hogy az iskolában tanultakon kívül is rengeteg tudással, tapasztalattal rendelkeznek a tanulók, amelyre érdemes építeni. A bonyolult és absztrakt tartalmak tanítása sok esetben elvonja a figyelmet a ténylegesen látható, érzékelhető közvetlen környezetünk megismeréséről. Mivel a legnagyobb saját tapasztalattal és ismeretanyaggal minden bizonnyal arról a területről rendelkeznek, ahol élnek, így érdemes ezzel mélyebben is foglalkozni, iskolai keretek között is bővíteni az ezzel kapcsolatos tudást.
Közvetlen környezetünk, lakóhelyünk ismerete alapvető fontosságú, hiszen ebben töltjük mindennapjainkat. Ennek megalapozása már az alsó tagozatban megkezdődik, különösképp környezetismert órákon, elsősorban a „Tájékozódás a tágabb térben” című tematikai egység keretei között. A kerettanterv erre mindösszesen 7 órát javasol, ami kevésnek mondható, hiszen a későbbiekben, a felső tagozaton, valamint a középiskolában nincs kifejezetten a lakóhely tanítására vonatkozó téma. 5–6. évfolyamon a természetismeret órákon hazánk megismerése nagyon általános, nincs is kifejezetten Magyarországgal foglalkozó tematikai egység.
A 7–8. osztályos kerettanterv témái között szerepel Magyarország természeti és kulturális értékei, valamint Magyarország társadalomföldrajza. Így a lakóhely tanítására e témakörök adnak lehetőséget. Hazánk társadalomföldrajzának feldolgozásakor érdemes erre kitérni, főleg azért, mert így könnyebben találhatnak a tanulók összefüggéseket a természetföldrajzi adottságok és a társadalomföldrajzi jellemzők között, már fel tudják használni a korábban tanultakat, könnyebb nekik rendszerben látni, egészként kezelni a témát a maga komplexségében. 9–10. évfolyamon „Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában” témakör tanítása a kerettanterv szerint összesen 12 óránk van, aminek célja Magyarország földrajzi-környezeti jellemzőinek átfogó megismerése. Ennek során nyílik lehetőségünk foglalkozni a lakóhely földrajzával, amire – a középiskolai óraszámokat és a kerettanterv által meghatározott tananyagmennyiséget tekintve – nincs túl sok időnk.
Összességében tehát, a tanulók az alsó tagozatban mindenképp szereznek ismereteket közvetlen környezetükről, azonban a későbbiekben már nem biztos, hogy iskolai keretek között találkoznak a témakörrel. A tananyag elosztása és az időkeretek miatt talán a legszerencsésebb, ha ezzel a 7–8. évfolyam képzési szakaszában foglalkozunk. Nyilván nem egyszerű a téma tankönyvi és munkafüzeti feldolgozása sem, hiszen a lakóhely mindenki esetében más és más. Így amennyiben a pedagógus mégis fontosnak találja, hogy ez szerepeljen az órán, maga kell, hogy olyan tevékenységeket és eszközöket találjon ki, amelyek segítségével a lakóhely ismerete elmélyíthető.
A következőkben olyan feladatokat mutatok be, amelyek Budapest, azon belül pedig a Belváros egyes részeinek megismerését célozzák. Ez az összeállítás voltaképpen egy munkafüzeti kiegészítés, olyan feladatok csoportja, amelyek segíthetik a mélyebb elsajátítást. Mivel a téma Budapest, így nemcsak a lakóhely földrajzának tanításakor lehet hasznos a gyűjtemény, hanem akár fővárosunk tárgyalásakor is.
A feladatok két részre oszthatók. Az első néhány Budapest egészéről, annak természet- és társadalomföldrajzi adottságairól, gazdasági szerepéről szól, a többi pedig a sokszínű belvárosi részre koncentrál. A feladatok mennyisége lehetővé teszi, hogy a feldolgozás két órán történjen, és ehhez illeszkedik az általánosabb, Budapest egészét feldolgozó, valamint a belvárosi részt kiemelő témafelosztás is. A feladatok összeállítása során fontos szempont volt, hogy ne csak ismereteket szerezzenek és adjanak vissza a tanulók, hanem kompetencia- és készségfejlesztés is történjen a megoldások során. A komplex tudásszerzés alapja, hogy a tanulók a témát a lehető legtöbb szempontból megvizsgálják, összefüggéseket keresnek, következtetéseket vonnak le. Ennek megfelelően a feladatok témája is igen változatos, megoldásukhoz egyes esetekben a korábbi tapasztalataikat vagy más tantárgyak tanulásakor megszerzett ismereteiket is mozgósítani szükséges. A tevékenységek során a tanulóknak adatsorokat kell értelmezniük és ábrázolniuk; térképvázlatokat kell kiegészíteniük szövegrészlet alapján, vagy azokról információkat leolvasniuk; képeket kell párosítaniuk leírásokhoz; egyszerű vizsgálódások tapasztalatait kell megfogalmazniuk.
Az alábbiakban a kompetenciafejlesztés szempontjából hasznos feladatok kerülnek részletesebb bemutatásra.
Az első feladatban egy szövegrészlet alapján kell a tanulóknak egy térképrészlet névrajzát elkészíteniük. Ez igen összetett tevékenység lehet számukra, hiszen egyrészt értelmezni kell a szövegrészletet, kiemelni abból a feladat szempontjából meghatározó információkat, másrészt ezeket el is kell helyezni a térképvázlaton. Ezen túl meg kell nevezni a Duna által kialakított budapesti szigeteket is, melyeket szintén fel kell tüntetni a mellékelt térképen. Vagyis egyszerre szöveges forrás elemzése és térképpel kapcsolatos feladat. Ez alkalmas a lényegkiemelési képesség fejlesztésére, valamint a tanulók gyakorolhatják a topográfiai elemek térképen történő elhelyezését. A névrajz, mint korábban megtanult földrajzi fogalom gyakorlati alkalmazása szükséges, amely támogatja a megtanult ismeretek elsajátítását.
Másodjára a Budai-hegység leggyakoribb kőzetei, a mészkő és a dolomit közelebbi megismerése a cél. Ehhez először egyszerű megfigyelés és vizsgálódás szükséges, ahol szintén a korábban elméletben megszerzett tudás alkalmazása szükséges. A megfigyelés, a látottak értelmezése, a tapasztalatok megfogalmazása segítheti a tartósabb ismeretszerzést. Ráadásul a korábbiakban már találkozhattak a tanulók a mészkő és a dolomit megkülönböztetésére szolgáló módszerrel, így sikerélményt is jelenthet, ha fel tudják idézni, hogy mit kellene látniuk, és valóban azt is tapasztalják. Ezen kívül budapesti előfordulási helyeket is fel kell sorolniuk, ami némi kutatómunkát igényelhet. A feladat továbbfejleszthető azzal, hogy olyan térképrészletet viszünk a tanulóknak, melyen a környék kőzettani felépítése látható, és arról leolvasva kell megválaszolni a kérdést. Ez már sokkal nehezebb, így véleményem szerint ebben a korban nem is javasolt, csak a későbbiekben, amikor már komplexebb tudással rendelkeznek. Nagyon fontos, hogy a természet, társadalom, gazdaság hármasa ne külön-külön létezzen a gyerekek fejében, hanem meglássák az összefüggéseket, egy sok elemből álló, együttműködő, összetartozó egészként tekintsenek rá. Az utolsó feladatrész erre hivatott, hiszen a két kőzet gazdasági hasznosítására kérdez rá. Az a) feladatrésztől eltérően a másik kettő szövegalkotási feladatokon belül az úgynevezett szabad válaszalkotási feladatok körébe tartozik, melyek fő jellemzője, hogy úgy kell megoldani, hogy a válaszadás nem irányított.
Ezután gondolattérképet kell elkészíteniük a tanulóknak, mely segítségével rendszerezni tudják az eddig tanultakat és tapasztaltakat Budapest hazánkban betöltött szerepéről. A gondolattérkép hatékonysága abban rejlik, hogy a grafikus ábrázolás segíti a későbbi felidézést, mivel egy logikai hálóról van szó, mely nem csupán az egyes ismereti elemeket tartalmazza, hanem az elrendezésből, színekből, formákból kifolyólag a köztük lévő kapcsolatot, az alá-fölé rendeltséget is képes érzékeltetni. Szerencsés, ha a tanulók maguk alkotják ezt meg, hiszen ekkor tevékenyen részt vesznek benne, így muszáj átgondolniuk a tartalmi elemeket és azok kapcsolatrendszerét. Ezzel fejlődik a lényegkiemelési és a rendszerezési képességük, a grafikus megjelenítés a kreativitást is támogathatja, valamint a gondolatok másfajta megjelenítése, kifejezése a kommunikációs készségek fejlődésére is hat. Ezen felül saját tevékenységüket is meg kell tervezniük, mely a problémamegoldási képesség megszerzéséhez nyújthat segítséget. A gondolattérkép készítésének elsajátítása más probléma megoldásakor is hasznos lehet a tanulók számára, különösen, ha az összefüggéseket és kapcsolatokat szeretnék felderíteni, átláthatóbbá tenni. Így nem csupán a jelenlegi tartalmi elemeinek megtanulása a feladat célja, hanem egy általánosan alkalmazható feladatmegoldási stratégia elsajátítása is, mely a tanulási kompetenciájukra van jótékony hatással.
A negyedik feladat kapcsolatot teremt a földrajz és egyéb tantárgyak, kiemelten a matematika között. Az adatsorok elemzése után egyszerű számítási feladatokat kell elvégezni, melyhez bizonyos földrajzban használt mutatók fogalmát is ismerni szükséges. A kötött adatelemzési feladat célja tehát a korábban elméletben elsajátított fogalmak (népsűrűség, korösszetétel) gyakorlati alkalmazása, így a már meglévő tudás elmélyítése, a tematikus térkép készítésének elsajátítása, a diagramkészítés gyakorlása. Mivel adatsorok értelmezése, majd egyszerű számolási feladatok elvégzése útján tudják ezeket megoldani a tanulók, így matematikai kompetenciájuk is fejleszthető. A tematikus térkép elkészítésekor maguk kell, hogy meghatározzák, mely értékeket válasszák az egyes kategóriák határainak, hogyan lesz a leginkább informatív az ábrázolásuk, így a rendszerezési képességük is fejleszthető.
A következőkben Budapest légszennyezettségével foglalkozunk. A tevékenység első része egy topográfiai feladat, ahol egy térképrészlet értelmezése után kell a megadott szempontnak megfelelő terület megnevezésével válaszolni.
A tematikus térképek értelmezésének gyakorlásán túl az is cél, hogy érzékenyebbé tegyük a tanulókat az egyes környezeti problémák észrevételére, annak érdekében, hogy lássák az okokat, a következményeket, saját szerepüket, felelősségüket, valamint lehetőségeiket a változtatásra. Fontos, hogy tudatosuljon bennük, hogy ők is részei a rendszernek, annak érdekében, hogy tudatos és felelősségteljes tagjai lehessenek a társadalomnak. Ezen feladatban szintén nem csak a földrajzi tartalom elsajátítása a cél, hanem a kompetenciafejlesztés is, jelen esetben leginkább a szociális kompetenciájukra tudunk pozitívan hatni.
A 8. feladat szabad válaszalkotás, amely elsősorban a történelemből tanultak felidézését igényli, ami elsőre furcsa lehet a tanulók számára földrajzórán. Ezzel azt erősíthetjük bennük, hogy az elsajátított tudás átfogó, az egyes tudományterületek egymással összefüggenek, kapcsolat van közöttük. Történelmi örökségeink megismerése alapvető lenne. Erre rengeteg lehetőségünk van, különösen Budapest belvárosi részein, ahol szinte minden épületnek történelmi szempontból érdekes története van. Mégis sokszor észre sem vesszük ezeket, nem is tudjuk mi vesz körül minket, így jó arra bíztatni tanulóinkat, hogy nyitott szemmel járjanak a világban, felismerjék fővárosunk történelmi jelentőségét.
További lehetőségek is rejlenek a feladatban, ha például az említett helyeket megkerestetjük a diákokkal a térképen, vagy arra kérjük őket, hogy járjanak utána, hogy ma mi található ezek helyén. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése szempontjából lehet hasznos a feladat, hiszen a magyarság egyik jelentős történelmi eseményével kapcsolatos.
Az utolsó feladat fővárosunk kedvelt turistalátványosságaiból emel ki néhányat. A képeken megörökített híres helyszíneket kellett a szókészletben felsoroltakkal azonosítani, majd a rövid ismertetők szövegének értelmezése után kitalálni, hogy miről írhatták. Végül az a) feladatrészben felsorolt látványosságokat kell a térképen elhelyezni.
Így kétféle asszociációs, valamint egy térképpel kapcsolatos tevékenységet kell megoldani. Szintén a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére alkalmas, hiszen hazánk nevezetességeiről tudhatnak meg többet a tanulók, még inkább megismerhetik fővárosunkat.
A munkafüzeti lapok itt, a feladatok megoldása pedig itt érhető el.