Magyarország légszennyezettségi helyzetének változása
Az ember környezetével állandó és elválaszthatatlan kapcsolatban él, folyamatos kölcsönhatásban van, így az emberiség már a kezdetektől fogva alakítja, formálja és megváltoztatja a környezetét. Mindössze néhány évtizedes múltra tekint vissza az emberiségnek az a felismerése, hogy társadalmunk akaratán kívül változtatja a légkör összetételét, mivel antropogén tevékenysége folytán levegőkörnyezetét nemcsak használja, hanem lokális, regionális és globális mértékben terheli és szennyezi is. A különböző szintű környezeti problémák nemcsak térben, de időben is eltérő tendenciát mutatnak. A társadalmi, gazdasági, műszaki és szellemi körülmények folyamatos változása miatt a környezetterhelés folytonosnak, de eltérő mértékűnek tekinthető, ami a technológiai fejlődésnek köszönhetően időnként jelentős átalakulásokon megy keresztül. A 21. század társadalmának fel kell ismernie azt a tényt, hogy a környezeti elemek állapotának romlása és a kibocsátott szennyeződések növekedése hosszú távon súlyos és beláthatatlan következményekhez vezethet.
A fentiekből adódóan tanulmányomban egy átfogó és komplex felmérést kívántam készíteni Magyarország levegőminőségi helyzetének változásáról, amely bemutatja, hogy az egyes hazai nagy- és középvárosok levegőminősége milyen változásokon ment keresztül az elmúlt tíz évben. A kiválasztott településeken azt vizsgáltam, hogy milyen mértékben és hogyan változott az egyes légszennyező anyagok – SO2, NO2, NOx, CO, O3, benzol, PM10 (levegőben lebegő 10 µm-nél kisebb átmérőjű szilárd és folyékony szállóporrészecskék), PM2,5 (levegőben lebegő 2,5 µm-nél kisebb szilárd és folyékony szállóporrészecskék) – koncentrációja tíz év alatt a 2008–2018 közötti időszakban.
Kutatásom során olyan hazai közép- és nagyvárosok levegőminőségi adatait hasonlítottam össze, amelyek különböző történelmi múlttal, városi funkciókkal, valamint eltérő regionális és természetföldrajzi adottságokkal rendelkeznek. Így a választásom Miskolc, Putnok, Debrecen, Szeged, Kecskemét, Százhalombatta, Dorog, Dunaújváros, Győr és Pécs városokra esett.
Jelen tanulmányban az elemzett városok közül Pécs, Miskolc és Putnok helyzetét mutatom be részletesen. Tanulmányomból az olvasók informálódhatnak a közlekedési, a városi és a külvárosi háttérszennyezettséget regisztráló mérőállomások adatairól, megismerhetik hazánk legszennyezettebb levegőminőségű városait, valamint azokat a térségeket, ahol a légszennyező részecskék legtöbb egészségügyi határérték átlépését rögzítették. Az egyes városok levegőminőségi adatainak kiértékelését és változásainak áttekintését követően elemzem a bekövetkezett változások okait.
Pécs légszennyezettségének változásai
A város területének levegőminőségi változásait az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásának és a RIV-mérőpontjain rögzített adatok felhasználásával elemeztem. (RIV az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat manuális mérőhálózata – korábbi nevén Regionális Immisszió Vizsgáló Hálózat), jelenleg 131 településen működik; a manuális mérőhálózatban vizsgált komponensek: SO2, NO2 és az ülepedő por (g/m2* 30 nap).
A településen egykor öt automata mérőpont is működött, azonban 2008-ban a városi háttérszennyezettséget mérő Buzsáki utcai, valamint 2009-ben a városi közlekedési típusú Légszeszgyár utcai állomásokat üzemen kívül helyezték. A további három mérőpont még napjainkban is folyamatosan működik, amelyek közül a Boszorkány úti állomás a külvárosi háttérszennyezettséget, a Szabadság utcai a városi közlekedést és az Apáczai Csere János körtéri mérőpont a városi háttérszennyezettség adatait gyűjti. Mindezeken kívül Baranya megye székhelyének levegőanalízisét manuális mintavétel során is kiértékelik, amit négy különböző ponton végeznek. A négy RIV-állomás között szerepel sűrű (> 60% feletti) beépítettségű lakóterület, ipari terület, valamint városközponti és közlekedési típusú állomás is. A manuális mérőhálózat esetében csak a NO2– és ülepedőpor-imisszió értékeit analizálják, azáltal kiértékelésem során a többi légszennyező komponens vonatkozásában csak a manuális mérőhálózat adatbázisában rögzített értékeket tudtam figyelembe venni. Mindezekből kifolyólag 2008‑ban és 2018-ban is Pécs levegőminősége a SO2, az O3, a CO és a benzol alapján a „kiváló”, amíg a NO2, a NOx és a PM10 esetében a „jó” levegőminőségi index kategóriába volt sorolható.
A vizsgált hét légszennyező komponens esetében megállapítható, hogy az évenkénti koncentráció értékeinek változásában olykor növekvő, máskor pedig a csökkenő tendencia fedezhető fel. A PM10-részecskék koncentrációja 2008–2011 között közel 30%-kal emelkedett, majd értéke 2012-ben enyhén mérséklődött és végül 2013-tól kezdődően csökkenő tendenciájúvá vált. A szállópor a jogszabályban meghatározott egészségügyi határértéket 2010‑ben és 2011-ben is több alkalommal átlépte. Mindemellett 2010-ben (108 db) és 2011‑ben (127 db) is a Szabadság úti mérőponton rögzítették hazánk legtöbb PM10‑szintjének egészségügyi határértékátlépését. A szállópor magas koncentrációértékein kívül a város levegőterheltségi szintjében további komoly probléma a NO2 és a NOx jelenléte. Mindezeket az is alátámasztja, hogy 2008 és 2018 között minden évben rögzítették a NO2-szint óráshatárérték-átlépését, valamint a koncentráció értéke 2010-ben, 2011-ben, 2015‑ben és 2016-ban is meghaladta az éves egészségügyi határértéket. 2008-ban a NO2-koncentráció három alkalommal is a tájékoztatási küszöbértékben megadott határérték fölé emelkedett, valamint egy alkalommal riasztási küszöbátlépés is történt. Bár a későbbi évek folyamán sem tájékoztatási, sem riasztási küszöbértékátlépés nem történt, ennek ellenére a NO2 éves átlag koncentrációja enyhén emelkedett. Hasonló növekvő trendet figyelhetünk meg a NOx-értékeinek változásával kapcsolatosan is. Megállapítható, hogy a nitrogén-oxidok éves átlag koncentráció értékei között jóval nagyobb a szórás, és a 10 év alatt bekövetkező növekvő tendencia is intenzívebb mértékűnek tekinthető. 10 év alatt több, mint 22%-kal emelkedett Pécs levegőjében mért NOx-koncentráció szintje, valamint az elemzett időintervallum alatt többször is rögzítették a légszennyező gázok egészségügyi határértékének átlépését. A legmagasabb NOx éves átlagkoncentráció értékeit 2015-ben (56,06 µg/m3) és 2016-ban (68,8 µg/m3) rögzítették, ami alapján a város levegőterheltsége a nitrogén-oxidok tekintetében csak a „megfelelő” levegőminőségi kategóriába volt sorolható. Fentieket alátámasztja, hogy a városban a NO2 és NOx emissziójának legfőbb antropogén forrásai a közúti közlekedés, a lakossági fűtés, valamint a városban zajló ipari tevékenységek voltak, melyek kibocsátási értékei is jelentősen növekedtek az elmúlt évek folyamán. Fenti légszennyező anyagoktól eltérően a SO2, a CO és az O3 koncentrációjának változására a csökkenő tendencia volt jellemző. Amíg a tíz év folyamán a SO2 kapcsán nem rögzítettek semmilyen határtértékátlépést, addig az ózon vonatkozásában több évben (2009, 2011, 2012, 2013, 2014) is a Boszorkány utcai, valamint a Pécs Nevelési Központjánál kialakított mérőállomáson adminisztrálták országos szinten is a legtöbb hazai egészségügyi határértékátlépést. Mindemellett 2012-ben és 2013-ban is több alkalommal előfordult, hogy három egymást követő óra ózonszintje meghaladta a tájékoztatási küszöbérték szerinti légszennyezettségi szintet.
Az elemzett 10 éves időintervallumban a CO koncentrációjának éves átlagértékei 533–663 µg/m3 között változtak. Egyedül csak 2008-ban tapasztalták egy alkalommal a légszennyező gáz koncentrációjának 24 órás egészségügyihatárérték-átlépését. Mindezek ellenére 2008–2018 között az évi átlagos koncentráció értéke mindvégig jóval kisebbnek adódott, mint a jogszabályban meghatározott 3000 µg/m3 határérték. A hetedik légszennyező komponens évenkénti koncentrációjának alakulása adathiány miatt nehezen elemezhető, viszont az megállapítható, hogy a 2008. és a 2018. évi átlagértékek szinte megegyeznek. Továbbá a benzol kapcsán fontos kiemelni azt a tényt, hogy 2011-ben Magyarországon a benzol koncentrációjának legtöbb 24 órás egészségügyihatárérték-átlépését (31 alkalom) a Szabadság úti automata mérőállomáson rögzítették.
Miskolc légszennyezettségének változásai
Az Észak-Magyarország régió legnagyobb városának levegőminőségét is a 2008–2018. közötti időintervallumban vizsgáltam. Az elemzett 10 éves periódus első évében a megyeszékhely levegőminőségét még 4 különböző helyen is ellenőrizték, azonban 2008 júliusában a Mányoki Ádám úton található mérőpont leállításra került. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a még napjainkban is üzemelő 3 másik miskolci mérőállomás nem minden légszennyező komponens adatát rögzíti. Miskolc Alföldi Mérőállomásán csak a SO2, NO2, NOx és PM10 lokális koncentrációiról tájékozódhatunk, amíg a Miskolc Lavotta elnevezésű mérőállomásán fenti komponenseken kívül az O3– és CO-adatai is adminisztrálásra kerülnek. A város legkomplexebb levegőminőség analízise a Búza téri állomáson történik, ahol a SO2, NO2, NOx, PM10, O3, CO, benzol és PM2,5-részecskék mérése is megvalósul.
Fenti mérőállomások adatait összevetve megállapítható, hogy a levegőminőségi index 2008. év szerinti index értékelése Miskolcon az alábbi táblázatban látható módon alakult.
Tíz év leforgása alatt mindez az alábbiak szerint módosult.
A két táblázat levegőminőségi index szerinti értékeléséből megállapítható, hogy Miskolc Lavotta városrészének lokális levegőminősége javult, valamint a város PM10-szennyezettségének értéke is kedvezőbb irányba módosult. A település levegőminősége a légszennyező komponensek határértéktúllépései alapján is elemezhető. 2008–2018 között a vizsgált légszennyező komponensek közül csak az O3– és CO-koncentráció esetében nem rögzítettek határértéktúllépéseket. Utóbbi két gáz vonatkozásában a tízéves periódus alatt megfigyelhető volt koncentrációjuk kisebb-nagyobb mértékű emelkedése és csökkenése is, azonban az értékek évenkénti változásából arra következtethetünk, hogy mennyiségük 2008 és 2018 között csökkenő tendenciájú.
A táblázatban szereplő határértéktúllépéseket legtöbbször a Miskolc Búza téri és a Lavotta elnevezésű mérőállomásokon rögzítették. Megállapítható, hogy az elmúlt tíz év során a város levegőjében a legtöbb problémát a NOx, a PM10, a benzol és a SO2-részecskék magas koncentrációértéke okozta. Közülük a SO2, a NOx és a NO2 éves átlagértékei 2008–2018 között csak kis mértékben változtak, ezért koncentrációik közel stagnálónak tekinthetők. A NO2 vonatkozásában a legmagasabb értékeket a Búza téri monitorállomáson rögzítették, amely egy közlekedési típusú mérőállomásnak tekinthető. Mindemellett a város levegőjében mért PM10-récseszkék értékeire az évenkénti enyhén csökkenő trend jellemző, mely a zónában található a nagykibocsátó telephelyek (pl. DAM 2004 Kft., Holcim Zrt., Eurofém Halna Kft. stb.) megszűnésének és rekultivációjának eredménye.
Ezzel szemben a kisebb méretfrakciójú szállópor (PM2,5) adatai Miskolc vonatkozásában csak a 2017 és 2018 évekre visszamenőleg kérdezhetők le az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbázisából. A két év értékeit összevetve megállapítható, hogy egy év leforgása alatt a PM2,5-részecskék koncentrációjának növekedése volt tapasztalható. A szállópor adatainak kiértékeléséhez további nehézségként hozzájárult az a tény is, hogy a „Miskolc, Alföldi úti monitor állomás PM10 analizátora 2008. április és 2014. június között a kazincbarcikai mérőállomáson üzemelt, 2014. november hónaptól 2015. augusztus hónapig pedig műszerhiba miatt nem működött” (forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztálya, 2019).
2008 és 2018 között bizonyos évek vonatkozásában a szállópor koncentrációjának kiugróan magas napi és 24 órás emelkedését is adminisztrálták. Utóbbira példaként említhető, hogy az elmúlt évek során (pl. 2017. február) több alkalommal is egészségtelennek nyilvánították a város levegőminőségét a tájékoztatási küszöb feletti PM10-szennyezettség miatt. Az utóbbi évek mérési adatai azt igazolják, hogy a közlekedés, mint számottevő PM10-kibocsátó forrás dominanciája mellett a lakossági kibocsátások szerepe is egyre meghatározóbbá válik. Mindez a háztartási szilárd tüzelésnek (szén, fa, biomassza), valamint a helytelen és jogszabályellenes hulladékégetéseknek (PET-palack, gumi, műanyag) köszönhető. „Ezt támasztja alá a kisméretű szállópor (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló 1330/2011. (X. 12.) Korm. határozatában felvázolt rövid helyzetkép, mely szerint az összkibocsátásban játszott részesedést tekintve a közlekedés részaránya csökkent, az ipar, a szolgáltatás és a lakosság részaránya emelkedett” (forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztálya, 2019).
Putnok légszennyezettségének változásai
A város légkörének környezeti állapotát és más függőségi viszonyait alapvetően a Sajó völgyében kialakult ipar, valamint a térségben található Putnoki dombvidék határozzák meg, mivel az ipar által a légtérbe bocsátott szennyezőanyagok terjedését a kibocsátás mennyiségi és minőségi paraméterein kívül a térség meteorológiai és domborzati viszonyai is befolyásolják. A domborzati gátlás, valamint az északias és keleties irányú szelek egyértelműen meghatározzák a légszennyezők terjedési és ülepedési viszonyait. Putnok város területén immissziós vizsgálatot ülepedő por, szállópor (PM10), kén-dioxid, szén‑monoxid, nitrogén‑oxidok és ózon vonatkozásában végeznek a meteorológiai adatok gyűjtésével párhuzamosan az országos immissziómérő hálózat részeként. Az adatbázis segítségével több tíz évre visszamenőleg áttekinthetjük Putnok egykori levegőjében megtalálható légszennyező komponensek koncentrációit, azonban pár év vonatkozásában (mint például a 2016-ban és 2017‑ben) nem állnak rendelkezésre kiértékelhető adatok.
Mindemellett a rendelkezésre álló vertikális értékek elemzésével megállapítható, hogy „a felszínnel érintkező legalsó rétegben kialakuló immissziós koncentráció gyenge légmozgás esetén a keveredési réteg magasságával közel egyenesen arányos” (forrás: Putnok Környezetvédelmi Program, 2005).
A 2008 és a 2018 éves indexek szerinti értékelése alapján Putnok városának levegőminősége SO2-, NO2-, NOx– és CO-koncentrációinak értékei alapján kiválónak, O3-koncentrációja szerint jónak, amíg PM10-részecskék vonatkozásában megfelelőnek mondható.
Tíz év leforgása alatt a légszennyező anyagok koncentrációja kisebb-nagyobb mértékű változást mutatott, de lényeges nagyságrendi különbségek 2008 és 2018 között nem tapasztalhatók. Egyes légszennyező komponensek koncentrációja (SO2, PM10, NO2, NOx) csökkenő tendenciájú, amíg a CO- és O3-koncentrációiban növekedés látható.
2008 és 2018 között az éves átlagok alapján kiértékelt CO-koncentráció változását az alábbi ábra tartalmazza.
Putnokon az elmúlt 10 év vonatkozásában a szállópor szennyezettség alakulása is változatos képet mutat. Emelkedő, illetve csökkenő tendencia egyaránt előfordult az évek során. Az általam vizsgált időintervallumban a levegőhigiénés index alapján Putnok levegőminősége számos alkalommal kifogásolható volt. Mindez az egykori putnoki szénbánya meddőhányóiból kiinduló porszennyezésnek, a helytelen lakossági tüzelésnek és a város állandó ipari tevékenységének köszönhető. Putnok Környezetvédelmi Programjának I. kötete szerint „az elmúlt évtizedekben több alkalommal is érkezett lakossági bejelentés a város levegőminőségét befolyásoló ipari tevékenységekkel kapcsolatosan” (forrás: Putnok Környezetvédelmi Program, 2005), mely a településen megtalálható vállalkozások antropogén eredetű emissziójára vonatkozott. A bejelentések között olyan meg nem engedett lakossági hulladékégetések is szerepeltek, melyek nagymértékben hozzájárultak a kommunális emisszió fokozódásához. Fenti tevékenységek eredményeként mind a PM10, mind SO2 vonatkozásában több alkalommal is adminisztráltak nagymértékű határérték túllépéseket, mely leginkább az órás és 24 órás egészségügyi határérték túllépésekre vonatkoztak. 2008-ban hazánkban a legtöbb (100 db) PM10 részecske 24 órás egészségügyi határérték átlépését a településen rögzítették, továbbá ugyanebben az évben Magyarország egyik legmagasabb SO2-koncentráció értékét is itt mérték. Az általam vizsgált időintervallumban SO2 vonatkozásában az órás egészségügyi határérték (250 µg/m3) átlépését Putnokon minden évben tapasztalták, tehát 2008-ban és 2018-ban is sor került eme határérték átlépésére. 2018-ban azonban a putnoki mérőállomáson a SO2 légszennyezettség a 24 órás (125 µg/m3) egészségügyi határértékét már nem haladta meg, ezáltal a város levegőminősége SO2 vonatkozásában már kedvezőbbnek és javuló tendenciájúnak tekinthető.
Összegzés
A tanulmányban elemzett tíz magyarországi közép- és nagyváros levegőminőségi helyzetének változása kapcsán megállapítható, hogy hasonló trendek, azonos jellemzők és egyedi sajátosságok is egyaránt megfigyelhetők az általam vizsgált 2008–2018 közötti időintervallumban.
A városok levegőterheltségi értékeinek elemzését követően deklarálható, hogy a városok regionális jellemzői, természetföldrajzi adottságai és a mérőállomások lokális sajátosságai is jelentős mértékben befolyásolják a légszennyező komponensek koncentráció értékeinek alakulását. Regionális szintű hasonlóságok több vizsgált városban is megfigyelhetők, ami leginkább a városok hasonló ipari berendezkedésének és a települések hasonló természetföldrajzi adottságainak köszönhető. Az Észak-Magyarország régió, azon belül is a Sajó völgye zóna kapcsán megállapítható, hogy a medencehatás a völgyhatással párosul, így „a térség természetföldrajzi és éghajlati viszonyai miatt a zónában – október és március között – gyakran alakul ki légköri inverzió, mely útját állja minden függőleges irányú légcserének” (forrás: „Sajó völgye” levegőminőségi zóna Levegőminőségi Terv felülvizsgálata, 2019).
A természeti jelenségnek köszönhetően a zóna légköri szennyezőanyagai a sík alföldi térszínekhez képest könnyebben feldúsulnak, mely a településeken könnyen kifogásolható vagy egészségtelen levegőminőséget okozhat. A régió levegőterheltségi helyzetére további kedvezőtlen hatást gyakorol a zóna ipari berendezkedése, hiszen Magyarország nagykibocsátó ipari telephelyei jellemzően Miskolc, Kazincbarcika, Ózd és Tiszaújváros környezetében találhatók.
A fentieknek köszönhetően az általam elemzett tíz éves időintervallumban mind Miskolcon, mind Putnokon több alkalommal is kifogásolhatónak vagy egészségtelennek nyilvánították a települések levegőjét. Mindkét város vonatkozásában megállapítható, hogy a kedvezőtlen levegőminőségi helyzetet legtöbbször a szállópor részecskéinek határérték feletti koncentrációja okozta. Fentieknek köszönhetően 2008 és 2018 között mindkét város esetében több alkalommal is rögzítették a NO2– és SO2-koncentráció órás, valamint a PM10-részecskék napi és 24 órás egészségügyi határértékátlépéseit is. A kifogásolható levegőminőség kialakulásához további tényként hozzájárul a Sajó völgye zónájára kiemelten jellemző illegális hulladékégetés is, ami tovább fokozza a városok kommunális emissziójának mértékét.
A természetföldrajzi adottságok és a PM10-koncentráció értékei közötti összefüggés a Dél-Alföld régió vonatkozásában is felállítható. Megfigyelhető, hogy a Dél-Alföldi régióban a szállópor alapértéke az országos átlaghoz viszonyítva magasabbnak mondható, így a PM10-részecskék alapértéke a régió általam elemzett két városában is magasabbnak adódott. A Dél-Alföld régió természetföldrajzi adottságaiból kifolyólag Kecskeméten és Szegeden is a szállópor magas koncentrációja miatt több év során is egészségtelennek nyilvánították a városok levegőminőségét, mely legtöbbször a PM10– és a PM2,5-részecskék 24 órás egészségügyihatárérték-átlépései miatt alakult ki. A városok regionális szintű hasonlóságain túl a települések lokális szintű adottságaiban is felfedezhetők megegyező sajátosságok, melyek jelentős mértékben befolyásolják az egyes légszennyező komponensek kibocsátási értékeinek változásait.
A települések helyi azonosságainak vizsgálata kapcsán fontos kiemelni, hogy a városok levegőminőségének alakulását az adott mérőállomás típusa is jelentős mértékben meghatározza. Az általam elemzett tíz magyarországi város közül több település rendelkezik városi közlekedési, városi háttér, valamint városi ipari típusú mérőállomással, valamint egyes városokban a külvárosi háttér és ipari légszennyezettséget is dokumentálják. Az általam vizsgált települések városok szerinti mérőállomás típusait a következő táblázat mutatja be.
A városok levegőminőség változásainak kiértékelését követően megállapítható, hogy a városi közlekedési típusú mérőállomások és a kibocsátott NO2, NOx és PM10 légszennyező részecskék koncentráció értékei között hasonló trendek és összefüggések is megfigyelhetők. Mind a négy városban (Győr, Pécs, Debrecen, Miskolc), mely rendelkezik közlekedési típusú mérőállomással, a közúti csomópontok környezetében az adott város évi átlagértékéhez képest lokálisan magasabb NO2-, NOx– és PM10-koncentrációt adminisztráltak. Mindez a közúti közlekedés során fokozódó légszennyező anyagok kibocsátására és lokális szintű felhalmozódására vezethető vissza.
Hasonló korrelációk a külvárosi háttérszennyezettséget mérő és az ipari légszennyezést rögzítő mérőállomások esetében is megfigyelhetők. Pécs Boszorkány úti mérőállomása, valamint Százhalombatta Búzavirág téri mérőpontja is a települések külvárosi háttérszennyezettségét rögzíti. Az általam vizsgált tíz éves periódusban mindkét mérőpont kapcsán több évben is megfigyelhető volt az O3-koncentráció egészségügyi és tájékoztatási határértékeinek átlépése, mely a légszennyező anyag antropogén eredetét (fűtés, közlekedés, tüzelés) igazolja. Kialakulásával kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a talajközeli ózon egyéb légszennyező anyagok átalakulásával keletkezik, így csak másodlagos légszennyezőként van jelen a troposzférában. Mindezeken kívül a külvárosi háttérszennyezettséget rögzítő mérőállomások (Putnok Bajcsy-Zsilinszky út 29., Százhalombatta Búzavirág tér, Miskolc Lavotta utca, Pécs Boszorkány út) környezetében több év folyamán is a szállópor-részecskéinek egészségügyi és 24 órás határértékátlépéseit is dokumentálták.
Az ipari típusú mérőpontok (Százhalombatta Sporttelep és Liszt Ferenc sétány, Dunaújváros Köztársaság út 14.) által rögzített légszennyező komponensek adatainak vizsgálata alapján megállapítható, a külvárosi és a városi ipari mérőpontoknál az országos átlaghoz képest gyakrabban adminisztrálták az egyes légszennyező részecskék határérték átlépéseinek darabszámát. Az ipari tevékenység kedvezőtlen légszennyező hatásának további bizonyítására szolgál, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagykibocsátó telephelyeinek megszűnésével a térség levegőminősége az elmúlt tíz évben javult, így a megyeszékhely PM10-koncentrációinak éves átlagértéke is csökkenő tendenciájúra változott. A levegőminőségi adatok elemzése kapcsán megállapíthatunk olyan összefüggéseket is, melynek ok-okozati kapcsolatai nem a mérőállomások típusaira, hanem az időszakosan fennálló, lokális adottságokra vonatkoznak. Utóbbira példaként említhetők az infrastrukturális fejlesztések (közúthálózat építése, csatornázás) lebonyolítása, valamint az új beruházások és építkezések megvalósítása. Megfigyelhető, hogy ezeken a településeken lokálisan, a felújítások időintervallumában ideiglenesen emelkedett a NO2,- NOx– és PM10-légszennyező részecskék átlagos évi koncentrációja is. Utóbbi növekvő tendencia megfigyelhető volt az általam vizsgált tíz közép- és nagyváros közül Debrecen, Kecskemét és Dorog településen is. Mindemellett a városok lokális és regionális sajátosságain kívül a települések levegőminőségi helyzetét az időjárási és meteorológiai viszonyok is jelentős mértékben befolyásolják.
A tanulmányban elemzett városok légszennyezettségi adatainak vizsgálata kapcsán azt az általános következtetést is levonhatjuk, hogy ugyanazon város bizonyos légszennyező komponenseinek (mint például a SO2, a CO és a PM10) átlagértékei eltérnek a „fűtési” és „nem fűtési” félévekben. Fenti konklúzió a légszennyező részecskék kommunális fűtési eredetét igazolja. A tíz városban tapasztalt levegőminőségi változások kapcsán nemcsak hasonló trendek és összefüggések állapíthatók meg, hanem a települések levegőminőségi változására ható egyedi sajátosságok is meghatározhatók. Utóbbira példaként említhetők egyes települések lokális jellemvonásai (pl. egykori putnoki szénbánya meddőhányóiból származó állandó porszennyezés) vagy a városon belül kialakított mérőpontok áthelyezése (Szeged 1 nevű mérőpont felfüggesztése, Szeged 2 mérőpont üzembe helyezése) miatti levegőminőségi index szerinti változásai.
Szerkesztői megjegyzés: a további hét város adatainak értékelését a továbbiakban részletekben tesszük közzé.
