Légy része TE is az energiaforradalomnak!

Szerző: Csontos Csaba Péter
Ph.D. hallgató, ELTE TTK FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
csontos.csaba@ttk.elte.hu
Ezúttal a 2017-es Energiakövet program egyik foglalkozásának anyagát tesszük közzé. Az óra mottója: Fedezd fel! Ismerd meg! Használd jól!

Egy szemléletformáló tanítási óra

A 2017-es Energiakövet program céljairól már írtunk. A folyóirat 2018. évi 3. számában pedig olvashatók lesznek a program metodikai tapasztalatai. Ezúttal az egyik foglalkozás, tanítási óra anyagát tesszük közzé. 

Az óra célja a diákok energetikával kapcsolatos szemléletformálása, valamint az energiatudatos életstílusra való nevelése. A napenergia példáján keresztül lehetőség nyílik az energiaforradalom termelési és fogyasztási oldalának bemutatására, továbbá a különböző természettudományos ismeretek szintetizálására és az energiaföldrajzi összefüggések felvázolására. A tanulók motiváltságát és figyelmét a 21. századi ötletek, megoldások interaktív bemutatásával és a kötetlenebb hangulat kialakításával lehet fenntartani.

Az óra három nagy egységből áll, amelyek között szoros logikai kapcsolat van. A legfontosabb üzenetekre alapozó vetélkedő, a látványos, de ugyanakkor egyszerű „energiahatékony lámpák” bemutatása, valamint a napelemes mobiltelefontöltő teszt dinamikát és változatosságot adhat a foglalkozásnak. Az információk élményszerű átadását egy színes és célratörő prezentáció segíti, a gyerekek kreativitását pedig az óra végén egy asszociációs játék teszi próbára.

Az óra első harmadában az energiagazdálkodással összefüggő, globális környezeti problémák kerülnek fókuszba. Az egyéni felelőségvállalás iránti igény kialakítását ez a szakasz alapozza meg. Logikai láncok segítségével a diákok egy komplex képet kaphatnak arról, hogy a népesedési válság, a túlfogyasztás, valamint a nem megújuló és nem fenntartható energiaforrások használata mekkora kihívás elé állítja az emberiséget.

Tapasztalatszerzés energiahatékony lámpákkal (fotó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) 

A második harmadban a fent említett környezeti válságok kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze, az energiaforradalom kerül fókuszba. A napjainkban zajló dinamikus energiaátmenet termelési oldalának, azaz a megújuló és a fenntartható energiaforrások (ennek az órának a keretében főként a napenergia) hétköznapi hasznosításának bemutatása a cél. Az óra ezen szakaszában a kritikus hozzáállás és a rendszerben való gondolkodás elmélyítése is fontos szerepet kap.

A foglalkozás utolsó részében bemutatásra kerül az energiaforradalom termelési oldala, amelynek legfontosabb eleme a hatékonyság és a takarékosság közötti különbség megértetése. E harmadnak az egyéni felelősségérzet kialakítása, a tudatos energiafelhasználás és fogyasztói magatartás csírájának elvetése a célja. Ehhez nagy segítséget jelentenek: az „energiahatékony lámpák” bemutató, a Jevons-paradoxonra épülő gondolatkísérlet, valamint az energiatakarékossági tippek és praktikák megbeszélése.

A 45 perces tanítási óra az asszociációs játékkal, a vetélkedő eredményhirdetésével, a napelemes mobiltöltő teszt eredmények értékelésével, valamint az energiaforradalommal kapcsolatos legfontosabb információk rövid összegzésével zárul.

A foglalkozás tanítási vázlata, annak indoklása és prezentációja itt érhető el.

Források:

Legfrissebb írások

Rovatok

Új írásaink

Módszertani műhely

Mindenki másképp csinálja?

A bemutatott kutatás megerősítette, hogy a földrajzi atlasz a téri készségek fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. A legtöbb részterület esetén a rendszeres atlaszhasználók érték el a legjobb eredményeket. Az atlaszhasználathoz kötött órai tananyagfeldolgozásnak és készségfejlesztésnek jóval nagyobb szerepet kellene kapnia.

Taníts érdekesen érdekeset!

Himbák

Egy félnomád életmódot folytató namíbiai törzs falujába látogatunk el, hogy megnézzük, hogyan élnek a himbák a 21. században megőrizve a természeti adottságokhoz igazodó hagyományaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Mopane- és tegezfa

Az írás a namíbiai szavannák jellegzetes fáit, a mopane- és a tegezfát mutatja be elsősorban abból a szempontból, hogy hogyan alkalmazkodtak a sivár élőhely adottságaihoz és hogyan hasznosítja azokat az ember.