A fejlesztési program gondolata
Ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolkodunk a környezetről. E gondolkodást rengeteg tényező befolyásolhatja: gyermekkori élmények, közös kirándulások, természeti katasztrófák, ügyesen megírt újságcikkek, a társadalmi környezet és persze mi, pedagógusok. Talán mondanom sem kell, hogy tanárként mekkora szerepünk lehet a tanulók környezettudatos szemléletének megalapozásában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését. Noha ehhez szükséges némi idő- és energiabefektetés, látnunk kell, hogy mindez rendkívül kifizetődő lehet bolygónk, így ezáltal az emberiség szempontjából is.
A tavalyi év elején fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a fenntarthatóság témakörével meglehetősen keveset foglalkoznunk a földrajzórák keretein belül.Elhatároztam, hogy megvizsgálom az ehhez való viszonyulást és megnézem, hogy a tanulók és a tanárok milyen módszereket kedvelnek, alkalmaznak a tanulási-tanítási folyamatban. Az általam összeállított kérdőívekre adott válaszokból világosan kiderült, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok oldaláról van igény ezen ismeretek megszerzésére, elsajátítására, erre pedig a legalkalmasabb terep a földrajzóra. Mindent összevetve kidolgoztam egy két évfolyamon átívelő fejlesztési programot a középiskolai tanítási-tanulási folyamathoz, ami nyolc nagyobb volumenű feladattal tesz kísérletet a tanulók környezettudatos magatartásának előmozdítására. Az egyes programelemek illeszkednek a kerettantervek által szabályozott tematikus egységekhez, a korosztály várható igényeihez, valamint különböző kompetenciák fejlesztését is szolgálják. Fontos azonban, hogy mielőtt az egyes feladatokat alkalmazzuk, gondoljuk át, hogy azt miként tudjuk saját osztályunk sajátosságaihoz, igényeihez igazítani – nem feltétlenül jó tehát, ha egy az egyben átveszünk innen feladatokat. Ezek kiindulópontként, katalizátorként foghatók fel, melyekkel a célom a gondolkodás beindítása – mind a tanulók, mind a pedagógusok elméjében. Igyekeztem olyan feladatokat kidolgozni, amelyek egyaránt izgalmasak és érdekesek (nemcsak a tanulóknak, hanem a tanároknak is), módszertanilag változatosak, színesek, gondolkodásra ösztönöznek és az életre nevelnek.
Az e cikkben megjelenő feladatok az OTDK dolgozatomból származnak. Mivel a személyes tapasztalatszerzést elengedhetetlennek tartom – hiszen csak ezáltal kaphatok reális képet a kidolgozott módszerek hasznosságáról – így a fejlesztési program első három állomását iskolai környezetben is kipróbáltam, melyekkel kapcsolatban pozitív volt a tanulók visszajelzése. Örömmel vették ki részüket a feladatokból, elkészítettek egy újságot és néhány videofilmet, sőt vissza is jeleztek, mind direkt, mind indirekt módon. Ezeket be is építettem a fejlesztési programomba, azonban a kimaradt feladatok gyakorlati kipróbálása – ugyan nem sokáig, de – még várat magára. Ebben nehézséget okoz, hogy az egyes programelemek egymásra épülnek és feltételezik az előző programelemekből megszerzett tudást, fejlesztett készségeket, így a program teljes kipróbálása két tanévet ölel fel. A tanulók visszajelzése mellett azonban a tanárok visszajelzése is fontos lenne, így amennyiben sort kerítenek valamelyik programelem kipróbálására, kérem, hogy tapasztalataikat, ötleteiket mindenképpen osszák meg velem.
A fejlesztési programban található feladatok
- 1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
- 2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
- 3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
- 4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
- 5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
- 6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
- 7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
- 8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)
A következő táblázatban összegyűjtöttem, hogy az egyes programelemek mely kompetencia-területeket hivatottak fejleszteni és ezek miként épülnek egymásra a 9. évfolyamon.
1. programelem – IRÁNY A SZERKESZTŐSÉG! – projektfeladat
A projekt középpontjában a kőzetburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. A feladatban – a különféle szerepköröket, munkafolyamatokat egymás között felosztva – az egész osztály részt vesz. A feladat egy kinyomtatott (szövegeket, képeket, ábrákat, riportokat stb. tartalmazó) ismeretterjesztő újság határidőre történő elkészítése.
Feladatleírás
Rendeződjetek két csoportba! Készítsetek egy minimum 12 oldalas ismeretterjesztő újságot, aminek középpontjában a kőzetburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak! Keressetek olyan témákat, amikben valamilyen formában megjelennek a kőzetburkot érintő különféle problémák, valamint olyanokat, amik a fenntarthatóságot helyezik előtérbe!
Az általatok érdekesnek talált témákkal kapcsolatban írjatok rövid cikkeket, készítsetek interjúkat, kutatásokat, majd ezeket rendezzétek különféle rovatokba (pl. Vélemény, Aktuális, Fotó stb.) úgy, ahogyan azt a valódi újságoknál megszokhattuk! Az egyes cikkeknél legyen feltüntetve a szerző(k) neve, fényképeknél, ábráknál pedig azok készítőjének neve, illetve a forrás is!
Az újság legyen színes, legyen saját arculata, legyen figyelemfelkeltő és kreatív címe, valamint címlapja is! Az újságban legyenek ábrák (pl. diagramok), képek, valamint egyéb – tartalmilag helyes – elemek. Az újság elején legyen feltüntetve az impresszum, amely tartalmazza a kiadó, a szerkesztőség és a kiadvány legfontosabb adatait!
Osszátok fel magatok között a szerepköröket, a feladatokat! Ezek alapján pedig alakítsátok meg a „szerkesztőséget”, amiben mindenki kapjon valamilyen testhezálló pozíciót!
A munkafolyamat elején el kell készítenetek egy projekttervet, amiben leírjátok a legfontosabb lépéseket felelősökhöz, időpontokhoz kapcsolva. A projekt végén, az elkészült újság mellett le kell adnotok egy minimum 3 oldalas projektnaplót is, amelyben leírjátok, hogy mit és hogyan csináltok, milyen volt a közös munka, milyen eredményeket értetek el, illetve fényképekkel bizonyítjátok, hogy valóban közösen dolgoztatok az újság létrejöttén! Ügyeljetek a határidők betartására!
Alapforrásként a tankönyv idevágó leckéit („A Föld mint kőzetbolygó”, 56–107. oldal)javaslom. Azonban ez nem lesz elegendő, így ezen kívül érdemes a könyvtárakban és az interneten fellelhető anyagokat is használni.
Néhány példa a cikkek lehetséges témájához (A szerepkörök kiosztását követően az újságírok válasszanak maguknak egy-egy témát, amivel dolgozni szeretnének!)
- A geotermikus energia felhasználása
- Hulladéklerakók létesítésére alkalmas területek geológiája, kőzettani tulajdonságai
- A savas esők hatása a talajokra, a kőzetekre; a mészkőszobrok és az épületek károsodása
- Az ásványkincsek kitermelésének környezeti hatásai
- Az öntözés hatása a talaj minőségére, a szikesedés
- A monokultúrás földművelés hatása a talaj minőségére
- A talaj eltartóképessége és az adott terület gazdasági fejlettsége közötti összefüggés
A szerkesztőség (33 fő):
- projektmenedzser (1 fő) – ő felel a projekttervben foglalt határidők betartásáért, ő felügyeli a munkafolyamatokat;
- főszerkesztő (1 fő) – az ő felelőssége az újságban megjelenő tartalmak ellenőrzése, valamint a kreatív igazgatóval az újság stílusának/megjelenésének kialakítása:
- főszerkesztő-helyettes (1 fő);
- szerkesztők;
- kreatív igazgató (1 fő) – ő felügyeli a fotósok, képszerkesztők, grafikusok munkáját, hozzá futnak be az elkészült produktumok, amelyek közül a legjobbakat eljuttatja a szerkesztőknek/főszerkesztőnek, akivel az újság stílusát/megjelenését is alakítják.
- fotósok;
- képszerkesztők;
- grafikusok.
- rovatvezetők (min. 3 fő) – ők vezetik az egyes rovatokat, hozzájuk futnak be az újságírók és riporterek elkészült cikkei ellenőrzésre, melyeket ezt követően továbbítanak a szerkesztőknek/kreatív igazgatónak:
- újságírók;
- riporterek.
2. programelem – TERVEZZ MEG! – stratégiai tervezés
1. A hely, ahol élünk
Terv vagy probléma
- A városvezetés egy új autógyár létesítését szavazta meg helyszíneteken.
- Közösségi kezdeményezésre a közeljövőben szélerőmű park épül helyszínetek közelében.
- A városvezetés népszavazást kezdeményez az évszázadok óta a város szívében lévő park mélygarázzsá alakításáról.
- Helyszínetek külterületein egy műtrágyagyártó üzem fog létesülni.
- Télen helyszínetek bizonyos részeiben műanyaggal, gumival, ruhákkal és egyéb környezetszennyező dolgokkal fűtenek.
- A tervek szerint helyszínetek közelében egy kőolaj-finomítót létesítenek.
- Helyszíneteken az utóbbi évben drasztikusan emelkedett a tüdővel kapcsolatos megbetegedések száma.
- A városvezetés elhatározta, hogy a helyszínen és környékén betiltja az autóval való közlekedést.
Szereplőgárda
- a polgármester, egy helyi munkás, egy helyi termelő, egy mérnök (+2 fő opcionális)
- egy ügyvéd, egy tisztviselő, egy helyi munkás, egy turista (+2 fő opcionális)
- egy helyi munkás, egy autótulajdonos, egy borász, egy turista (+2 fő opcionális)
- egy olajmágnás, egy helyi lakos, egy orvos, egy egyetemista (+2 fő opcionális)
- egy környezetvédő, egy tanár, egy mérnök, egy turista (+2 fő opcionális)
- egy munkás/bányász, egy természettudós, egy sportoló, a polgármester (+2 fő opcionális)
- egy kertész, egy jogász, egy mérnök, egy nyugdíjas (+2 fő opcionális)
- egy vállalkozó, egy építész, egy turista, egy környezetvédő (+2 fő opcionális)
Helyszínek
- esőerdővidék
- Peking
- Hortobágy
- iparvidék
- egy német kisváros
- kőszénbányászatból élő település
- Budapest belvárosa
- természetvédelmi terület stb.
Példa a kártyákra
Segítség az értékelő táblázathoz és az értékeléshez
A feladatra összesen 50 pontot lehet szerezni, melyből 25 pontot a diákok, 25 pontot pedig a tanár ad. Az egyes szempontokat 1–5-ig lehet pontozni (kivéve a 2. oszlopot), s az e szempontokra kapott számok összege teszi ki a végső pontszámot.
A karakterek kidolgozottsága, aktivitás (5 pont)
Maximális pontszám akkor adható, ha az egyes karakterek életszerűen vannak kidolgozva (hanghordozás, szókincs, gesztusok stb.), kiderül foglalkozásuk, társadalmi státuszuk és ahhoz mérten viszonyulnak az egyes problémákhoz. Mindemellett a diákok aktívan és energikusan vesznek részt mind az előkészületekben, mind a jelenetek bemutatásában.
A probléma reális megoldása, a történet hitelessége (10 pont)
Maximális pontszám akkor adható, ha a jelenetből kiderül a helyszínt érintő probléma, annak bemutatása alapos és (a lehetőségekhez képest) árnyalt. A történet hiteles, nem tartalmaz meseszerű elemeket, nem rugaszkodik el a valóságtól. A megoldás alaposan átgondolt, abban megjelennek releváns földrajzi ismeretek. A megoldás valóban megoldás, figyelembe veszi a hosszú távú hatásokat, illetve a megoldásra adott reakciókat (pl. társadalmi, gazdasági, kulturális szempontokat is szem előtt tart).
Kreativitás (5 pont)
Maximális pontszám akkor adható, ha a diákok kreatívan oldják meg a felmerülő probléma mellett magát a jelenet előadását is. A jelenet során kiderül a helyszín (az erre utaló mondatok, eszközök, gesztusok kreatívan tükrözik azt), illetve a szereplők egymáshoz való viszonya. Az alaphelyzet és szituáció világos, érdekes, eredeti. A jelenetben egyéb teátrális elemek is előfordulnak, kiderül annak műfaja (dráma, komédia stb.) is.
A földrajzi tényezők, fogalmak szakszerű használata (5 pont)
Maximális pontszám akkor adható, ha a felmerülő problémával kapcsolatban elhangzanak olyan (szak)szavak, fogalmak, amik a téma alapos ismeréséről tesznek tanúbizonyságot. A jelenetben az egyes fogalmak pontosan szerepelnek, az egyes problémákra adott válaszok illeszkednek a földrajztudomány által elfogadott nézetekhez.
2/1. Reklámfilm
Készítsetek egy reklámfilmet az előző órán látott szituációk témáiból választva! A film elkészítéséhez használjátok az eddig tanultakat: segítségetekre lehetnek az előző órán készített szituációk is! Nézelődjetek az interneten; a különféle videós portálokon számtalan reklámfilmet találhattok, amik a segítségetekre lehetnek!
Térjetek ki arra, hogy milyen előnyökkel/veszélyekkel járhat a szituációkban megjelenített probléma/terv, és hívjátok fel a figyelmet a légkör károsításával kapcsolatos emberi tevékenységekre és azok következményeire is! Használjatok minél több filmes eszközt, ügyeljetek arra, hogy filmetek minél hitelesebb legyen, és az valóban megfeleljen a reklámfilm elvárásainak! A reklámfilm maximum egy perces legyen és összességében a környezettudatos életmódra hívja fel a figyelmet! Az egyes reklámfilmek elkészítésében maximum hat fő vehet részt. Készüljetek legalább két kérdéssel a filmetekkel kapcsolatban, amit majd feltesztek osztálytársaitoknak a vetítést követően!
2/2. Videófilm
Készítsetek egy rövid videófilmet azzal kapcsolatban, hogy egy általatok választott településen (pl. polgármesterként, civilként, turistaként stb.) miket tennétek annak érdekében, hogy a levegő minősége javuljon! Ne csak azt gondoljátok végig, hogy milyen intézkedésekkel lehetne elérni a javulást, hanem azt is, hogy ezek milyen érzéseket váltanának ki az emberekből és ezeknek milyen rövid- illetve hosszútávú következményei lennének.
A videofilm maximum 2 perces legyen és összességében a környezettudatos életmódra és az ehhez szükséges változásokra hívja fel a figyelmet! Az egyes videofilmek elkészítésében maximum hat fő vehet részt. Készüljetek legalább két kérdéssel a filmetekkel kapcsolatban, amit majd feltesztek osztálytársaitoknak a vetítést követően!
A filmek bemutatását követően feltehető kérdések (példák):
- Mik voltak a filmek legjobb, leghatásosabb elemei, s mik voltak azok, amiken szerintetek változtatni kellene?
- Hiányzik-e valamilyen (akár a korábbi órákon elhangzott) fontos érv a reklámból? Mi(k) az(ok)? Hogyan lehetett volna az(oka)t is megjeleníteni?
- Milyen érzéseitek voltak a filmek nézése közben?
