Néhány hónapja vezető hír volt a sajtóban, hogy eltévedt egy család kirándulás közben. Sajnos gyakran hallani hasonló esetekről. Téri képességeinkre életünk számos területén szükségünk van. Gondoljunk csak olyan köznapi tevékenységekre, mint a közlekedés, a kirándulás vagy a barkácsolás, amelyek során téri intelligenciánk aktivizálódik. Pedagógusként feladatunk tanulóink téri intelligenciájának fejlesztése, hiszen a jövő építészei, festői, lakberendezői, mérnökei, koreográfusai a mi kezeink közül kerülnek ki. A tantervek is célként fogalmazzák meg a fejlesztését, mégis kevés részletesen kidolgozott, átfogó segítség áll a földrajztanárok rendelkezésére. Fontos, hogy ez a hosszú fejlesztési folyamattudatosan, rendszerben történjen, ezáltal hatékonyabbá váljon.
A tudatos fejlesztőmunka támogatásához egy feladattárat készítettem, aminek létrehozását szakirodalmi megalapozás és kutatás előzte meg. A kutatás központi eleme egy közel 600 tanuló és az őket tanító földrajztanárok által kitöltött kérdőív a téri képességek fejlesztésére alkalmas eszközök használatáról, valamint a tanulók téri intelligencia szintjét vizsgáló feladatlap. A hipotézisem az volt, hogy a tanulók téri képességei nem megfelelően fejlettek, amit – sajnos – igazoltak az eredmények. A helyzetfeltárást követően a kutatás tanulságait felhasználva kidolgoztam fejlesztő feladatokat, végül pedig kipróbáltam tanulókkal a tevékenységeket és levontam a metodikai a tanulságokat.
A téri intelligencia és fejlesztésének eszközei
A téri intelligencia jelentésének megértéséhez, először az intelligencia értelmezése szükséges, ami már önmagában sem egyszerű feladat, hiszen megannyi meghatározása fellelhető a szakirodalmakban. A különböző megközelítések képviselői két csoportot alkotnak. A szingularisták szerint az intelligencia egy egységes képesség, ami részképességekből áll, melynek a legfelső szintje az általános intelligencia. Ezzel szemben a pluralista irányzat képviselői úgy gondolják, hogy különböző, egymástól független intellektuális képességek jellemzik az embereket (Dezső R. A. 2014). Ez utóbbi nézet képviselője a híres amerikai pszichológus professzor, Howard Gardner is, aki a problémák megtalálásának és megoldásának, valamint produktumok létrehozásának képességeként értelmezi az intelligenciát. Gardner nevéhez fűződik az ismert többszörös intelligenciaelmélet, melynek elemei az alábbi ábrán láthatók.
A térbeli-vizuális intelligencia (egyes szakirodalmakban téri intelligenciának nevezik, a földrajz szakmódszertanban is ezt követjük) tehát a Gardner-féle intelligenciarendszer egyik összetevője. Különböző képességösszetevőkből áll, melyek egymással összefüggve tesznek képessé minket a téri információk kódolására, feldolgozására, felelevenítésére, módosítására és összevetésére (Haanstra 1994 nyomán Makádi M. 2012).A téri intelligencia fejlesztése az azt felépítő képességek erősítésén keresztül lehetséges. Ezek az összetevők pszichológiai nézőpont alapján alakultak ki, de a földrajztanítás szempontjai is felfedezhetők benne.
A földrajztanárok eszköztára a téri készségfejlesztés téren szerencsére igen széles spektrumon mozog. A térképeken (papíralapú vagy akár online) túl térképes alkalmazások (például a Google Tour Buildervagy a GeoGuessr) is segítségünkre lehetnek, de az iránytű és a tájoló oktatásba való bevonása is hasznos lehet a tanulóknak. Egyre kedveltebb és szélesebb körben alkalmazott eszköz a GPS (Globális Helymeghatározó Rendszer), ami ma már okostelefonra letölthető applikációként is beszerezhető (ingyenes alkalmazások többek között a Google Maps vagy a Sygic). A kincskereső játékok is egyre népszerűbbnek mondhatók, azok közül is a Geocachinga legismertebb, amiben az úgynevezett geoláda keresése kirándulás közben valósul meg.
A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) valamint a virtuális valóság (virtual reality, VR) a legmodernebb és egyben az iskolákban legkevésbé alkalmazott módszerek közé tartozik. Tanórai keretek között egyszerűbb és kevésbé eszközigényes a kiterjesztett valóság alkalmazása, melyre többek között a LandscapAR nevű telefonos applikációval van lehetőségünk. A mások által készített kiterjesztettvalóság-tartalmak felhasználásán kívül mi magunk is gyárthatunk saját oktatási anyagokat (például egy ingyenes regisztráció után ahpReveal oldalán).
A virtuális valóság alkalmazására a természettudományokban különösen sok lehetőségünk van. Jó alternatívát jelentenek erre a Google VR szolgáltatásai (https://vr.google.com/), melyek használatához szükséges a Cardboard nevű applikáció telepítése (https://bit.ly/2UvPX7b). A földrajztanítás-tanulás szempontjából hasznos lehet még a Google Earth VR (https://vr.google.com/earth/), illetve az Expeditions (https://bit.ly/29AX8Cz). Ezek segítségével az osztályteremben ülve tarthatunk idegenvezetést tanulóink számára távoli vidékeken.
A téri készségek fejlesztésére kidolgozott fejlesztő feladatok
Az előzőekben bemutatott módszerek és eszközök felhasználásával 30 tevékenységet dolgoztam ki részletesen, amelyek mindegyikének fő célja a tanulók téri készségeinek fejlesztése. A megfelelő feladat kiválasztását egy táblázat segíti, ami a feladatok címét, az általuk leginkább fejlesztett téri képességösszetevőt, valamint a javasolt korosztályt tartalmazza.
A feladatok felépítése egységes, minden esetben ugyanazon kilenc szempont alapján történt. Elsőként maga a feladat meghatározása látható, mely megfogalmazása olyan, amelyet közvetlenül a tanulók kezébe is adhatunk. Ezután következik a javasolt célcsoport, és a munkaforma, vagyis az, hogy mely évfolyamokra íródott a feladat, illetve, hogy milyen munkaformában érdemes azt elvégezni. A tartalmi cél alatt az elsajátítani kívánt földrajzi információk szerepelnek, míg a feladat által erősített kompetenciák, képességek és készségek a fejlesztési célnál kerültek bemutatásra. Ezután következik azoknak a téri képességösszetevőknek a meghatározása, melyeket az adott tevékenység fejleszt. Az elvárt teljesítménynél megoldási példa látható, míg az ellenőrzés és értékelés résznél az ellenőrzés módja és az értékelési szempontok. Amennyiben van speciális eszközigénye vagy forrása a feladatnak, akkor azok is olvashatók.
Példafeladatok
Bolygósoroló
Feladat: Készítsd el a Naprendszer bolygóinak arányosan kisebbített mását (például gyurmából vagy papírmaséból)! Nevezd meg az égitesteket! Rendezd azokat méretük alapján növekvő sorrendbe!
Célcsoport: 9–10. évfolyam
Munkaforma: egyéni munka
Tartalmi cél:a Naprendszer bolygóiról tanultak elmélyítése
Fejlesztési cél: matematikai kompetencia, logikai gondolkodás fejlesztése
Fejlesztendő téri képességösszetevő: vizualizáció, téranalízis
Elvárt teljesítmény: az arányosan kicsinyített bolygók megformázás, majd a helyes sorrend megállapítása (Merkúr, Mars, Vénusz, Föld, Neptunusz, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter).
Ellenőrzés és értékelés: az osztály közösen ellenőrzi a sorrendet.
Eszközök és források: az alkalmazott módszertől függ.
Megoldási példa:
Nézzünk a dolgok mélyére!
Feladat: Készíts egy szemléltetőeszközt, aminek segítségével meg lehet ismerni a Föld belső szerkezeti felépítését és a gömbhéjak jellemzőit!
Célcsoport: 7–10. évfolyam
Munkaforma: egyéni vagy páros munka
Tartalmi cél: a Föld belső szerkezetéről tanultak elmélyítése
Fejlesztési cél: kreativitás, problémamegoldó készség, önálló tanulásszervezés támogatása
Fejlesztendő téri képességösszetevő: vizualizáció, térbeli tervezés
Elvárt teljesítmény: egy szemléltetőeszköz (térbeli modell vagy rendszerező plakát, a feldolgozás módja a tanulóra bízott), mely kreatív és földrajzilag helyes információkat tartalmaz.
Ellenőrzés és értékelés: a kész munkákat a tanulók megmutatják egymásnak, közösen értékelik azokat; a fő szempont a földrajzi tartalom és a kreativitás.
Eszközök és források: a feldolgozás módjától függ
Megoldási példa:
Vulkanikus tárlat
Feladat: Járjátok végig az online tárlatot (https://prezi.com/p/cyzrzwvfgpoo/) és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!
Célcsoport: 9–10. évfolyam
Munkaforma: csoportmunka (3 fős csoportok)
Tartalmi cél: a közeledő és a távolodó lemezszegélyek vulkanizmusának megértése
Fejlesztési cél: természettudományos, digitális, anyanyelvi, szociális kompetenciák, együttműködési készség, rendszerezés és lényegkiemelés készségének fejlesztése, kreativitás fejlesztése
Fejlesztendő téri képességösszetevő: térbeli tervezés, vizualizáció, téranalízis
Elvárt teljesítmény: a tanulók „végigjárják” a tárlatot és megoldják a feladatokat, majd megoldásaikat feltöltik egy tanár által létrehozott közös online felületre (használható például a Google Drive felülete).
Ellenőrzés és értékelés: A tárlat bejárása során feladatokat kell teljesíteniük a tanulóknak. A megoldási sorrend szabadon választható. A kész feladatokat a tanulók feltöltik a közös tárhelyre, majd a tanár ellenőrzi azokat. Fő szempontok: földrajzi tartalom helyessége, kreatív feladatmegoldás.
Eszközök és források: okostelefon vagy PC; az online tárlat elérhetősége: https://prezi.com/p/cyzrzwvfgpoo/
A többi feladat a Földrajz szakmódszertani gondolatok oldalon érhető el a következő linken keresztül: https://foldrajz-szakmodszertani-gondolatok.webnode.hu/ vagy az alábbi QR-kód leolvasásával.
Összegzés
A téri képességek szinte minden tevékenységünk meghatározó komponensei, így fontos, hogy azok szintje megfelelő legyen. A téri képességek mélyülnek és differenciálódnak a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésével párhuzamosan, ennek ellenére tudatos fejlesztésére szükség van, mely a kutatások tanulságai szerint eredményesebb fiatalabb korban. Fontos kiemelni, hogy nem elegendő egyszer-egyszer, alkalomszerűen foglalkozni vele, hanem tanóráink szerves részét kell képeznie. Ez a tantervek részéről is elvárás, azonban kevés konkrét segítség, kidolgozott módszer áll a pedagógusok rendelkezésére. A folyamatos és megfelelő szintű fejlesztéshez nélkülözhetetlen lenne egy átfogó fejlesztési koncepció, mely az alsó tagozattól kezdve egészen a középiskola végéig, ami változatos módszerekkel és eszközökkel támogatja a téri képességek erősítését. Az eredményességhez egymásra épülő, az életkori sajátosságoknak megfelelő, részletesen kidolgozott feladatok és tevékenységeke szükségesek pontos leírásokkal és segédanyagokkal.
