Bevezetés
A modern társadalom változásai hatására az ezredfordulón fontos oktatáspolitikai célkitűzéssé vált a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés beépítése a fejlett országok oktatási rendszerébe (Vargáné Engler Á. 2004). Az állampolgárok számára a sikeres élet (For a Successful Life), az államok számára a jól működő társadalom (Well-Functioning Society) elérése lett a cél a közoktatás segítségével. Ezen tanulmány célja a társadalmi kompetenciák fejlesztésére összpontosító fejlesztési terv bemutatása, hiszen e képességek nélkül nehezen képzelhető el jól működő társadalom, benne sikeres és boldog egyénekkel.
A diákok a 21. században egyre sokszínűbbé váló társadalmakban fognak felnőni. Nagyon fontos, hogy megismerjék más közösségekből jött emberek életét, és képesek legyenek megérteni a problémáikat, az élethelyzetüket. Ebben segíthet, ha az iskolában megismerhetik az európai kontinens egyik legkomolyabb társadalmi átalakulását kiváltó jelenséget, az európai migrációs válságot. E válság értelmezése mellett a társadalomföldrajz tanítási-tanulási folyamata még számos lehetőséget adhat a társadalmi kompetenciák fejlesztésére, az előzetes tanulói tudás felhasználására.
Az eddigi eredmények
A társadalmi kompetenciák Makádi M. (2015) meghatározása szerint minden olyan képességet magukban foglalnak, amelyekkel az egyén beilleszkedhet a társadalomba, és annak sikeres, építő tagjává válhat. A fogalmat a Nemzeti alaptantervben a szociális és állampolgári kompetencia, illetve a hozzá kapcsolódó kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összevonásával alkotta meg (Makádi M. 2009). Mellette a hazai kutatók közül komoly eredményeket ért el Bagdy E., aki pszichológusként a személyiségfejlesztés fontosságát sürgeti már az 1980-as évek óta, az annak módszereivel foglalkozó könyvében (Bagdy E. – Telkes J. 2002) pedig gyakorlati ötletek is megjelennek. A társadalmi kompetenciák fontos része az aktív állampolgárrá nevelés. Az általam felhasznált aktív állampolgár fogalmát Gáti A. (2009) fejti ki. A társadalmi kompetenciák meghatározásának fontos forrása lehet maga a Nemzeti alaptanterv (2012) is.
Jelen tanulmány gyakorlati szempontból közelíti meg a társadalmi kompetenciákat, így az elméleti háttér mellett fontos, hogy a nemzetközi és magyar szakirodalmak által már az oktatás szintjére tervezett gyakorlati feladatokat is bemutassuk. Ginnis, P. (2007) írt hasonló, tanítási és tanulási receptekkel foglalkozó művet, emellett Makádi M. (2009) készített a kompetenciaalapú pedagógia lehetőségeivel foglalkozó feladatgyűjteményt. Érdemes még kiemelni Nichols, A. – Kinninment, D. (2011) gondolkodtatásra épülő munkáját is. Mindkét kötet részletesen mutat be mintafeladatokat és segédanyagokat.
Mit és hogyan fejlesztünk?
A tanulási-tanítási folyamat során lezajló fejlesztés többlépcsős rendszer, ahol egy pontból elindulva a tanulók gyakorlással, egyre bonyolultabb műveletek elvégzésével és egyre nagyobb önállósággal fejlődnek (Farsang A. 2011., Kormány Gy. 2005). A 1. ábrán egy természetföldrajzi példán keresztül látható a tájékozottság jártasság és készség szintű alkalmazása. A folyamat tökéletesen összeegyeztethető Bloom, B. (1956, módosítva 1984) taxonómiájával.
Mivel a társadalmi kompetenciák körébe igen sok fejlesztendő tulajdonság, készség és képesség tartozhat, így a tervezéskor érdemes azokat csoportokba rendezni, a csoportosítás során pedig modulokat létrehozni a fejlesztési tervben. A modul alapú felépítés célja, hogy a tanulók egyre több kompetenciát egyre magasabb szinten mozgassanak meg a feladatok megoldásához. Emellett fontos előnye, hogy a tanár feladatokat vagy feladatrészeket emelhet ki a fejlesztési tervből, sőt új részeket is alkothat az alapján, hogy mit tapasztal diákjai teljesítményével kapcsolatban. A beemeléshez kiegészítő feladatok is helyet kaptak a fejlesztési tervben. A következő ábra mutatja be a tervben megjelenő három modulcsoportot.
Egy fejlesztési terv megalkotásakor fontos szempont a kritériumorientáltság, melynek alapjait Nagy J. dolgozta ki (in Zsolnay A. – Józsa K. 2002). Fejlesztési szinteket, kritériumokat állítunk fel, melyek alkalmazása addig zajlik, amíg minden diák el nem jut a fejlesztési cél végére, függetlenül attól, hogy az osztály más tagjai mely szinten állnak. Sütőné Koczka Á. (2004) összeállított egy felsorolást az általa legfontosabbnak vélt fejlesztési célokból a szociális készségek kapcsán a 10, illetve a 14 éves korra vonatkozóan. Tanulmányában kiemeli, hogy a diákok életkorának előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőbeni sikerességük fejlesztésére.
A fejlesztési terv bemutatása
Fejlesztési tervem – amely a Nemzeti alaptanterv Földünk – környezetünk műveltségi területére vonatkozó gimnáziumi kerettanterv 10. osztályban feldolgozandó társadalomföldrajzi tartalmú részéhez készült – egy három modulból álló feladatgyűjtemény, amely huszonegy feladatot tartalmaz. A feladatok célja, hogy a kompetenciafejlesztés a tananyagban való előrehaladással párhuzamosan, azzal együtt valósuljon meg. A fejlesztő feladatok egyszerű, rövidebb feladatokból kiindulva folyamatosan nehezednek (1. ábra), és egyre több tudástranszfer folyamat (Molnár Gy. 2002) működését veszik igénybe. Többféle tanulásszervezési mód jelenik meg bennük, de a legnagyobb hangsúly a csoportmunkára helyeződik, hiszen a társadalmi kompetenciák fejlesztése szempontjából az osztály közössége a társadalom lekicsinyített másának tekinthető. A tematikai egységek közül az első modul a Társadalmi folyamatok a 21. század elején, második A világgazdaság jellemző folyamatai, végül a harmadik a Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában tematikai egység témáinak feldolgozásához kapcsolódik. A társadalomföldrajzi folyamatok és jelenségek bemutatása a fejlesztési módszerekkel együtt fejti ki hatását. A feladatok láncolatának áttekintését az alábbi táblázat és a fenti ábra segíti.
1. modul: Empátia és társadalmi felelősség
Ebben a modulban felhívjuk a figyelmet a világot sújtó szegénységre és a fejlődő országok elmaradottságára, valamint a fejlett országok társadalmi problémáira. Ez a két elem együtt segíthet kialakítani a diákokban a társadalmi érzékenység, a felelősségvállalás képességét. Találkoznak képi és írott forrásokkal, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy önálló munkában forrást alkossanak.
Hogyan élhetnek?
A képelemzés egy kis időigényű feladat, amely témabevezető jelleggel az óra eleji ráhangolásnál is kiválóan alkalmazható. Az alapötletét Makádi M.-tól (2009) kölcsönöztem, de módosítottam. A diákok két képet kapnak, amelyek két eltérő társadalmi helyzetben, esetleg eltérő régióban élő személyt vagy társadalmi folyamatot ábrázolnak. A tanulóknak tulajdonságokat, jelzőket kell írniuk az emberekről, el kell képzelniük, hogy milyen körülmények között élhetnek. A feladat videófilm-részlet alapján is elvégezhető. Ebben az esetben a videóban szereplő eltérő élethelyzetekben lévő egyének tulajdonságait kell felismerni, elképzelni. A videó – szemben a két képpel – kevésbé indítja be a diákok fantáziáját, de előnye, hogy érdekesebbnek találhatja az osztály, ami segítheti a tanulási folyamatra való ráhangolódásukat.
Levelek a világból
A Levelek a világból feladat elvégzésekor a diákok levelet kapnak egy személytől, amiből információkat kell kigyűjteniük. A levél segítségével megismerhetik egy család vagy egy egyén mindennapjait, találkozhatnak egy globális vagy helyi probléma sajátosságaival is.
Írj választ!
A feladat az előzőleg már elvégzett Levelek a világból feladat közvetlen folytatása. A feladat megoldása folyamán a tanulóknak válaszlevelet kell írniuk a kapott levélre. Alkalmas arra, hogy házi feladatként adjuk a diákoknak, mert időigényes lehet órai megoldása.
Eseménynapló
Az eseménynapló egy pedagógusi viselkedésmegfigyelési módszer, amelynek segítségével kisebb feljegyzésekből lehet egy összefüggő történetet alkotni. Ezt a módszert fel lehet használni az oktatásban is. A feladat során egy eseményt vagy folyamatot a diákoknak elemekre bontva oszt ki a tanár. A feldarabolt történetet csoportmunkában vagy páros munkaformával is feldolgozhatjuk. A globális munkamegosztás témája például segíthet elmesélni egy eseménytörténetet, ha a diákok egy nadrág elkészültének folyamatait látják. Ha ezt a témát választjuk, akkor az osztály találkozhat a fejlődő országokban tapasztalható munkakörülmények kapcsán felmerülő problémákkal. A globális munkamegosztás feladatának előkészítésében segíthet a Probáld F. – Ütőné Visi J. (2010, 21. p.) által készített ábra. Magyarország kapcsán eseménynaplóban feldolgozható feladatra adhat lehetőséget a vörösiszap-katasztrófa, ahol a balesetet átélő személyek helyzetébe képzelhetik magukat a feladat megoldásában résztvevő diákok.
2. modul: Döntéshozatal és együttműködés
A második modulban az együttműködés erősítése történik, illetve a döntéshozatalhoz szükséges kompetenciák is fejlődnek. Az együttműködést segíti a társas munkaformák alkalmazása, mely mindhárom modulban megjelenik, így itt főleg a csoportos döntéshozatalra, egységes álláspont és vitakészség kialakítására helyeződik a hangsúly.
Álláspont
Az Álláspont című feladat rövid pármunkában alkalmazható, ezért a fejlesztési folyamat során többször is felhasználható. A diákoknak közös álláspontra kell kerülniük egy kérdésben, ahol több szempontot ismerhetnek meg. A pármunkában történő közös álláspont megállapítása után padonként egy-egy szavazatot adhatnak le. Érdemes olyan témát választani, amiben komoly háttértudásuk lehet (például a falusi vagy városi élet).
Előnyök, hátrányok
Egy gyors, könnyen elvégezhető feladat, amely segít a kompromisszumkészség fejlesztésében. Osztályszinten a globalizációhoz kapcsolódóan több szempontot vizsgáltatunk meg a tanulókkal, miután csoportmunkában önállóan kell érveket gyűjteniük a globalizáció előnyeiről és hátrányairól. Ebben a feladatban az egyetlen álláspont kiválasztása helyett mindkét oldal érveinek összegyűjtését gyakorolhatják.
Döntéslépcső
A döntéslépcső feladat lényege, hogy a diákok egyre komplexebb döntéseket hoznak meg, amihez egyre több információt kapnak. A mindennapi élet döntéshozatalaihoz hasonló folyamat során a diákok konfliktuskezelési, érdekérvényesítési képessége is fejlődhet. Hasonló ehhez a lépcsőzetes döntéshozás feladata (in Nichols, A. – Kinninment, D. 2011).
Hol vagyunk?
A Hol vagyunk? gyakorlat a nemzeti vagy európai identitást erősítő feladat, amely a döntéslépcsővel együtt alkalmazható. Miután a döntéslépcső során a diákok csoportonként döntöttek közös úticéljukról, három összefüggő mondatot kell alkotniuk a választott nyaralási célpont ismertetőjegyeivel, aminek alapján egy hirdetést alkotnak. A többi csoportnak az elhangzott hirdetésből kell kitalálnia, hogy hová utazott a család.
Érvek és ellenérvek
Egy nagyobb méretű vita lebonyolítása előtt az Érvek és ellenérvek feladat segíthet az érvelési technika fejlesztésében. A szöveges forrásból csoportmunkában ki kell választaniuk két erős érvet, amit bizonyítaniuk is tudni kell. A bizonyítás mellett a feladat különlegessége, hogy a saját érveikkel szemben kell ellenérvet is alkotni, így kérdőjelezve meg saját érveiket.
Vita
A 2. modul lezáró feladata előtt a diákok már gyakorolták az érvgyűjtést, a döntéshozatalt, és társaikkal megpróbáltak közös álláspontra kerülni. A vitafeladatban minden eddigi tapasztalatra szükség lehet (Bárdossy I. et al. 2002).
3. modul: Tervezés és problémamegoldás
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére jött létre a harmadik modul. Itt az egyéni és csoportos tervezésre, döntéshozatalra helyeztük a hangsúlyt. Az önálló tanulás, önálló feladatmegoldás segíthet abban, hogy a diákok sikeres felnőttek, akár sikeres vállalkozók lehessenek. A csoportos tervezés és döntéshozatal további kompetenciákat alapozhat meg, amelyek keresettek a munkaerőpiacon.
Ötletelés (brainstorming)
A tervezés és problémamegoldás fontos kezdőlépése a brainstroming, amely a diákok közös ismereteinek, ötleteinek összegyűjtését jelenti. A gimnazisták általában ezt a módszert már önállóan is alkalmazzák, de ha ez mégsem történik meg, akkor érdemes jelezni, hogy ötleteléssel kezdjék a feladatmegoldást.
Tedd jobbá!
A Tedd jobbá! többször is alkalmazható feladat, amely az ötletelésre épül. Azzal, hogy előzőleg felismerünk egy problémát, érdemes a kérdést további tárgyalás során vizsgálni, és megoldást keresni az ötletgyártás folyamán előkerült problémákra. A megoldások keresése történhet egyéni, páros vagy csoportmunkában, vagy akár az osztály szintjén is.
Piaci verseny
A piaci verseny egy piacgazdaságot bemutató, csoportmunkára épülő feladat, amelynek célja a kereslet és a kínálat elvének játékos tapasztalatszerzés útján történő elmélyítése. A játék kezdetén a csoportok között előre elkészített ötfajta, eltérő értékű árut, valamint játékpénzt osztunk ki. Az áru kiosztása nem egyenlően történik, minden csapat csak háromféle árut kap. A cél az, hogy minél többféle árut gyűjtsenek össze, és emellett minél több pénzük is maradjon. A körökre osztott játék közben a tanár mint az állam van jelen, aki beavatkozhat a piacgazdaságba.
Tervezz valamit!
A Tervezz valamit! feladat, hasonlóan az Írj választ!-hoz, időigényessége miatt főleg házi feladatként adható. Az önálló tervezés és a problémamegoldás fejlesztésére alkalmas. Emellett az önálló tanuláshoz szükséges készségeket is fejlesztheti. A már tárgyalt tematikus egységek több lehetőséget is adnak arra, hogy hasonló feladatot adjunk a diákoknak. Ilyen lehetőség az álomtelepülés tervezése, amelynek során a megtanult városfejlődési folyamatokat, a településformák jellemzőit felhasználva elkészíthetik saját településüket (fogalmazás, rajz, tervrajz vagy modell formájában).
Meeting
A meetingek fontos részei a modern vállalati munkának, ennek a kicsinyített, leegyszerűsített modelljét az osztályteremben is gyakorolhatjuk. A Tervezz valamit! játék alkalmával elkészült alkotások közül néhány darabot az osztály tagjai bemutatnak. A bemutatót tartó diáknak az lesz a feladata, hogy a termékét, alkotását eladja az osztályának, akik vállalatuk tagjait személyesítik meg. Az eladott terméket az osztálynak értékelni kell, emellett fontos szempont az is, hogy az előadó meggyőzőképességét és előadását is értékeljük.
Tervezz nagyban!
Ez a feladat a Tervezz valamit! játék osztályszintű változata. Az a csoportok feladata, hogy egy kerettantervi tematikai egységbe illő dolgot tervezzenek. Például a transznacionális vállalatok témában a csoportok megtervezik nagyvállalatuk profilját, elhelyezik a térben a központjukat és leányvállalataikat. Megtervezik, hogy milyen erőforrásokra, piacokra lehet majd szükségük. Reklámplakátot készítenek a vállalat fő termékéről. (A tervezés részletesen a táblázatban kerül kifejtésre.)
Kicsik és nagyok a világgazdaságban
Egy társasjáték játékos formában fejlesztheti a stratégiai gondolkodást, és aktivizálhat több, a társadalmi sikerességben elengedhetetlen kompetenciát. A Kicsik és nagyok a világgazdaságban játékban a tanulók a világgazdaság fejlődő és fejlett országaiként vehetnek részt, amelyek minél több pontot szeretnének összeszedni. A pontgyűjtés kártyákon szereplő kérdésekre való sikeres válaszadással történhet. Emellett a játéktábla mezői között is vannak pontokat adók, amelyekre ha rálépnek a diákok, hirtelen fejlett vagy fejlődő országgá válhatnak, azaz bábujuk a korábbival ellentétes tulajdonságokat kaphat. Amikor a játékos a „fejlett ország” mezőre lép, akkor például a következő történik: „A világ vezetői közé tartozol, erős gazdasággal rendelkezel. Kapsz 3 pontot! Sajnos társadalmad öregedik, ezért egyszer kimaradsz a dobásból.”
Kiegészítő feladatok
A fejlesztési modultervhez csatolhatunk olyan feladatokat, amelyek csak bizonyos tanulási-tanítási folyamatot befolyásoló feltételek esetén kerülhetnek alkalmazásra.
Beskatulyázva
A Ginnis, P. (2007) könyvében megjelent feladat segíthet abban, hogy sikeresebb csoportmunkát, illetve nagyobb fegyelmet érjünk el az osztályban, ha úgy ítéljük meg, hogy erre szükség lehet. A beskatulyázva játék alkalmazásával osztályszintű döntéshozatalban vehetnek részt a diákok, mivel ők alkothatják meg a csoportmunka és az órai tevékenység szabályait.
Párbeszéd
Fontos, hogy a diákok kommunikációs készségét is fejlesszük. A párbeszéd módszere emellett alkalmas arra, a gyengébb kommunikációs kompetenciákkal rendelkező diákok felzárkózásában segítsünk. A párbeszéd sikerességének kulcsa az, hogy megfelelően válasszuk meg a beszélgetés témáját. A társadalomföldrajz, különösen a magyar társadalommal és gazdasággal foglalkozó kerettantervi tematikai egység (pl. a város és a falu összehasonlítása) jó lehetőségeket adhat erre. A kiadott témából a diákok párbeszédet írnak, amiben segíthet, ha a tanár előre elkészített szerepeket (egy város agglomerációjában élő falusi lakos, városi bolttulajdonos stb.) oszt ki.
Bírósági tárgyalás
A drámapedagógia módszerei kiválóan alkalmasak arra, a fejlesztési tervben megjelölt társadalmi kompetenciák kiépüljenek. A tematikai egységek adta lehetőségek közül tervezhetünk pl. egy büntetőpert a nagyvállalatok világban betöltött szerepének kapcsán. A feladat megoldása során szerepeket osztunk ki. A kiosztható szerepek lehetnek bírók, esküdtek (osztálylétszámtól függően), ügyészek. Emellett kioszthatunk szakértői szerepeket is (pl. környezetvédő, éghajlatkutató, közgazdász), akik tanúk lesznek az eljárás során (Szajkó Ó. 2008). A feladat két szakaszból áll. Az első szakaszban a résztvevők felkészülnek, míg a második szakaszban lezajlik a tárgyalás. Ennek során a felkészült diákok eljátszanak egy bírósági tárgyalást, ahol a bíró szerepét a tanár tölti be. A feladat megoldásához magas szintű beleélő képessége van szükség, így komoly előkészületeket és akár több hónapos felkészülést igényel a feladat megoldása.
Következtetések
A modern pszichológia rámutatott arra, hogy az ismeretalapú tudás megszerzése nem lehet egyedüli cél. Új irányba kell mozdulni, és észre kell venni azt, hogy a világ elrohan mellettünk, ha nem rohanunk vele együtt. A kompetenciafejlesztésre és az előzetes tudás alkalmazására több súlyt kell fektetnünk. Hagynunk kell a diákokat alkotni abból, amit mi és a környezetük átadott nekik. Az ezeket a célokat megjelölő földrajztanár szerencsés helyzetben érezheti magát. A földrajz témakörei sok aktuális problémával foglalkoznak (Farsang A. 2011), ez az állítás különösen igaz a társadalomföldrajzi fejezetekre, amelyekben olyan témák kerülnek elő, amikről a diákoknak nagy mennyiségű előzetes tudása lehet; ezek előhívhatók a bemutatott fejlesztő feladatok segítségével. A kerettantervi egységre épült fejlesztési terv pedig segíthet abban, hogy a tanulási-tanítási folyamat ne ötletszerűen megalkotott, hanem előre átgondolt, folyamatosan reflexiókkal ellátott folyamattá váljon. Természetesen minden feladat elvégzése erősen meghosszabbítaná a tanítási-tanulási folyamatot, ezért érdemes abból elemeket vagy modulokat kiemelni, amelyeket elvégeztetünk diákjainkkal. A feladatok között vannak olyanok, amelyek rövid idő alatt megoldhatók, ezeket érdemes többször is alkalmazni. A nagyobb terjedelmű, nagyobb készülést igénylő feladatokat pedig alkalmanként végezhetjük el.
A fejlesztési tervben kevésbé jelent meg a kritikai gondolkodás fejlesztése, ami a társadalmi kompetenciáknak ugyan nem része, de úgy gondolom, hogy szoros kapcsolatot ápol az aktív állampolgári viselkedéssel. További irány lehet, hogy kritikai gondolkodásra építő feladatokkal egészüljön ki a feladatgyűjteményt. Eljövendő kutatási cél lehet, hogy a természetföldrajz kerettantervi követelményeihez is hasonló fejlesztési terv készüljön.
