Terepi projekt Budapest IX. kerület egykori ipari területén
Terepi projekt a középiskolai földrajzoktatásban
A kerettanterv követelményei magukba foglalják a település- és területfejlődés folyamatait, a településtípusok szerepét és szerkezetük változásait, valamint a nagyvárosok növekedéséhez kapcsolódó környezeti következményeit, a környezetkárosítás mérséklésének lehetőségeit. Kitér az agglomeráció, a világváros (globális város), az urbanizáció (városodás és városiasodás), a technopolisz, a városszerkezet fogalmak feldolgozására is (Nemzeti alaptanterv, Gimnáziumi kerettanterv Földrajz 9–10. osztály, 2020). Pedagógusként fontosnak tartom, hogy a gyerekek fejében kialakuljon kép egy település szerkezeti felépítéséről, működéséről és funkciójáról. Megtanulják, hogy egyes települések nemcsak egyféle funkciót tölthetnek be, hanem nagyon sok funkciójuk lehet a különböző területeiknek, például kulturális, lakóhely, pénzügyi, oktatási funkció. Egyes városrészek funkciói az idők során változhatnak és átalakulhatnak, hogy alkalmazkodjanak az adott időszak társadalmi, gazdasági és kulturális igényeihez. Ezért úgy gondolom, lényeges a tanulókkal megismertetni, hogy a lakóhelyük, például Budapest egyes városrészei milyen változásokon mentek keresztül és milyen a mai képük, mennyiben más a funkciójuk, mint évszázadokkal ezelőtt.
Véleményem szerint az iskolai tanterv nem kellő részletességgel tér ki a különböző városi funkciókra, amely a településföldrajz tudományágának egyik jelentős kutatási területe. Körüljárja a városok településszerkezetét, és említést tesz arról, hogy bizonyos városrészek funkciója az idők során változhat, például egy egykori ipari negyed lakónegyeddé válhat (Nemzeti alaptanterv, Gimnáziumi kerettanterv Földrajz 9–10. osztály, 2020). Azonban a diákok nem kapnak képet arról, hogy valójában egy város milyen fejlődési folyamatokon megy át és ez a fejlődés mely városi funkciók változását jelenti. Hiányosságot érzek abban, hogy rámutasson a városi funkciók és a városfejlesztés részletes elemzésére, valamint a városok átalakulásának folyamataira és az ezzel járó gazdasági, társadalmi és környezeti hatások bemutatására. Ezek fontos tényezők lennének a diákok számára annak érdekében, hogy megértsék a városok dinamikáját és azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézniük a fenntartható fejlődés érdekében. Úgy gondolom szükséges a tanulókkal valós példákon keresztül, az iskolai környezetből kiszakadva megismertetni és megértetni bizonyos földrajzi fogalmakat, mint például a barnamezős terület jelentését. Lényeges, hogy akár önállóan is tanulmányozzák a valós városi környezetben az ipari területek leépülésének és átalakulásának folyamatait. Ezek elengedhetetlenek a településföldrajz és a városfejlesztés értelmezése szempontjából. Az elhagyott ipari területek újrahasznosítása és rehabilitációja kiemelt feladat a városok fejlődése tekintetében.
A hiányosság pótlására egy projektet terveztem 10. osztályos tanulók számára. Azért esett a választásom a 10. évfolyamra, mert úgy gondolom ez a korosztály már kellő érettséggel és érdeklődéssel vehet részt egy ilyen szintű feladatban, valamint erre az időszakra már minden földrajzi ismeretük és képességük megvan a feladat sikeres elvégzéséhez, és elegendő tapasztalatuk van már projektek megvalósításában is. A feladat során a diákoknak az egykori IX. kerületi ipari terület különböző részeit kell bejárniuk és megfigyelniük a változásokat. A projekt által valós keretek között van lehetőségük megvizsgálni egy városrész funkcionális változását. Mindemellett lehetőségük van feltérképezni, hogy valójában egy város vagy városrész szerepe nem állandó, és a változás igen szembetűnő is lehet, ha nyitott szemmel járunk és megfelelően vizsgálódunk a területen.
A 10. osztályos tanulóknak tervezett projekt fő célja, hogy aktív módon, osztálytermi környezeten kívül, közösen együttműködve tanuljanak a városi területek funkcionális történetéről és változásairól. Az előzetesen kiadott várostörténeti cikkek és korabeli fotók, térképek alapján megismerkednek a IX. kerület múltjával és az egykor virágzó ipari funkciójával. A projekt alapját a cégérfelméréses kutatási módszer adta. A diákok egy előzetesen meghatározott és térképen kijelölt területet bejárva figyelik meg és jegyzik fel a kerület jelenlegi valós funkcióit. Képet alkotnak a megadott terület múltbeli és jelenlegi funkciójáról, összehasonlítást végeznek a változásokról.
A projekttanulást választottam a vizsgálat elvégzésére, mert úgy gondolom, hogy ennek a témának a sikeres feldolgozásához és a feladatok megoldásához remekül illik. „A projekttanulás lényege, hogy a tanulók egymással együttműködve, önállóan dolgoznak hosszabb időn keresztül valamely gyakorlati élettel összefüggő probléma megoldásán, és annak eredményeként egy bemutatható produktumot hoznak létre. A tudásukért tehát megdolgoznak közös felelősséggel. Ezáltal nemcsak a feldolgozott témával kapcsolatos ismereteik bővülnek, hanem intellektuális képességeik is fejlődnek a közös gondolkodás, ismeretrendszerezés és feldolgozás által. Fejlődik a szociális érzékenységük a feladatmegoldás közbeni egymásra utaltság megtapasztalásán keresztül” (Makádi M. 2021. 23. p.).
Úgy gondolom a földrajz azért is egy igazán különleges és remekül szemléltethető tantárgy, mert a legtöbb témát a valóságban is tudjuk vizsgálni. Ezért is mondhatjuk, hogy a földrajz tanulása lényegében a tereptanulmányozásra épül. Általában nem közvetlenül vizsgáljuk a terepet, hanem közvetett módon, valamilyen szemléltető eszköz segítségével. A tanulók csak akkor szerezhetnek valódi földrajzi-környezeti képzeteket, ha a valóságban ismerkednek meg ezekkel a földrajzi jelenségekkel (Makádi M. 2020). Ez okból esett a választásom a projekt tervezésekor a valós terepi környezetben történő vizsgálódásra a cégérfelméréshez hasonló módszerrel. Ezen vizsgálati módszer segítségével tudják a diákok a legpontosabb megfigyelést végezni a valós földrajzi környezetben, jelen esetben Budapest IX. kerületében.
A terepi projekt valós környezethez kötődik, és arra az elvre épít, hogy nemcsak a tanterembe kell bevinni a megismerendő dolgokat, hanem épp ellenkezőleg: a gyerekeket ki kell vinni a terepre, hogy közvetlenül tapasztalhassák meg a valóságot. Az iskolai oktatásban a tanulás érzéki-megismerő oldalát helyezik előtérbe, nem csak a tények közvetítését. A pedagógiai megközelítés középpontjában a valósággal való személyes találkozás áll. A terepi projektek alapját az együttműködés és a közös tapasztalatok szerzése adják. A cél az, hogy a tanulók közösen fedezzék fel és dolgozzák fel az információkat és ismereteket a terepen. Ezeknek a projekteknek a célja egy adott szaktárgyi vagy tantárgyközi tartalom feldolgozása, vagy pedig valamely képességterület fejlesztése, vagy közösségépítés, például a problémamegoldó vagy az élményszerző projektek során. A projekt végeredménye egy közös tárgyi vagy szellemi alkotás, ami a témát és a gondolatkört széles körben mutatja be (Makádi M. 2015b, 2020).
A projekt a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kompetenciákat hivatott fejleszteni. A projekt segíti a diákok kutatási, elemző és prezentációs készségeit, valamint ösztönzi a tanulók közös gondolkodását. Ugyanakkor fejleszti a személyes és társas kapcsolati kompetenciát, hiszen a diákoknak együtt kell működniük a feladatok megosztásával és egymást segítve a projekt során. Mindez fejleszti az együttműködést, a konfliktuskezelést és az empátiát (Nemzeti alaptanterv, 7–8. osztály és 9–10. osztály kerettanterve, 2020). A városi terület bejárása és megfigyelése, különösen egy egykori ipari terület funkcióváltozásának térképpel való nyomon követése, kiváló lehetőséget nyújt a tanulók térbeli készségeinek fejlesztésére. Ezen tevékenységek révén a tanulók összekapcsolják a valóságos környezetet és a térképet, és felismerik a közöttük lévő összefüggéseket. Mindez javítja a térbeli tudatosságukat és képességeiket, amelyek hasznosak lehetnek számukra az élet számos területén. A projekt segít abban, hogy megértsék a városi környezet működését és annak változásait. A feladat ösztönzi a csoporttagokat önálló kutatómunka végzésre is, hiszen a városi területek múltjáról és jelenéről szerzett információkat szükséges feldolgozniuk, ezzel segítve más képességeik fejlődését is.
A projekt zárásaként a tanulóknak prezentációt kell készíteniük és be kell mutatniuk társaiknak a vizsgálatuk eredményét. Megosztják egymással a véleményüket és a projekt során szerzett tapasztalataikat, mindez fejleszti a hatékony kommunikációt, az érvelést és az előadói készségeket. Elengedhetetlen a digitális eszközök használata a várostörténeti cikkek és fotók elemzéséhez, valamint a terepi bejáráshoz és a prezentációkészítéshez, ami további kompetenciák fejlődését eredményezi például az információkeresés, az információértékelés és az információmegosztás terén (Makádi M. 2015a).
A projektfeladat követelményei és célja
A projekt során a 10. osztályos diákok 4-5 fős csoportokban dolgoznak, és minden csoport egy általuk tetszőlegesen választott területet jár be. Öt különböző helyszín közül választhatnak a betűvel ellátott A, B, C, D, E csoportok. Minden csapat előzetesen megkapja a projektfeladat leírását és minden hozzá kapcsolódó információt, ami segíti őket a feladat sikeres elvégzésében. A tanulóknak négy hét áll rendelkezésükre a feladat elkészítéséhez. A produktumok bemutatása – terv szerint – két órát igényel. A tanulóknak lehetőségük van hetente konzultálni a tanárukkal a munka menetéről és a felmerülő kérdésekről.
A projektfeladat megoldásával a csoportok pontokat szerezhetnek, amelyek a ClassDojo alkalmazásban kerülnek beírásra, amit az osztály pluszpontok gyűjtésére használ. Megfelelő számú pluszpont beváltható valós érdemjegyre. Természetesen a projekt megvalósítása a tantervi követelményekben szereplő tananyag elsajátítása után történik, ami egyfajta kiegészítése és elmélyítése a témának. Négy csapat a Budapest IX. kerületi Soroksári út különböző területeit, illetve egy csapat a Fővám tér és a Boráros tér közötti szakaszt vizsgálja.
A vizsgált területek csoportonként:
- csoport: a MÜPA és Nemzeti Színház – Lechner Ödön fasor területe;
- csoport: a Soroksári úti egykori malmok területe;
- csoport: a Corvinus Egyetem és a Bálna területe;
- csoport: az egykori Vágóhíd – mai Közvágóhíd területe;
- csoport: a Nemzeti Atlétikai Stadion területe.
A feladatleírás tartalmazza a bejárandó terület pontos útvonalát és térképét.
Az első feladat során a diákok az előzetes információk, várostörténeti cikkek, korabeli fotók és térképek segítségével megismerkednek a terület egykori funkciójával. Feladatuk, hogy önállóan sajátítsák el a tudást és tájékozódjanak a megadott információk alapján. Fel kell ismerniük a kiadott korabeli térképen, térképeken a területet és a vizsgált jellegzetes épületeket. Az információgyűjtéshez segítségként kérdéseket kapnak, amelyek segítik a legfontosabb információkra való koncentrálást. Javasolt, hogy a tanulók készítsenek jegyzetet a cikkekből, ami segítséget nyújthat az összehasonlításban a terepi megfigyelés során, illetve a projektbemutató elkészítésében is.
A második feladat során a diákok aktívan részt vesznek a terület felmérésében. Megadott útvonalat bejárva megfigyelik az általuk vizsgált terület változásait és a jelenlegi funkcióit. Valamint cég- és szolgáltatás-feljegyzéseket készítenek, és dokumentálják a területet fotókkal a cégérfelmérés kutatási módszerhez hasonlóan. Ezáltal megfigyelik, értelmezik és elemzik a terület időbeli változásait, és próbálnak ok-okozati összefüggéseket feltárni.
A projekt harmadik feladatában a diákok egy maximum 20 diát tartalmazó PowerPoint vagy Prezi prezentációt készítenek, amelyben bemutatják a vizsgált terület múltját és jelenét. Fotókkal és térképpel alátámasztva megmutatják, hogyan változott a terület az elmúlt 100-150 évben, és véleményezik az általuk vizsgált terület jelenlegi funkcionális megítélését. A prezentációval az a céljuk, hogy átadják az általuk szerzett ismereteket társaiknak és tanáruknak. Végül a projektmunka bemutatása következik, amelynek az a célja, hogy a diákok megosszák kutatási eredményeiket és lehetőséget kapjanak kérdésekkel és megbeszélésekkel együtt további tanulási lehetőségekre és tudásuk elmélyítésére. Két egymás utáni tanítási óra ad lehetőséget arra, hogy széles körben megosszák tapasztalataikat a vizsgált területről.
Tanárként azt várom a projekttől, hogy a diákok részletes és átfogó ismereteket szerezzenek a vizsgált területről, és képesek legyenek ezeket kreatív módon bemutatni és értelmezni. A csoportbemutatón szeretném látni, hogy a diákok milyen mélységben és részletességgel vizsgálták a kapott területet, és hogyan tudják összekapcsolni az előzetes elméleti ismereteket a gyakorlati megfigyelésekkel. A prezentációnak tartalmaznia kell egy alapos kutatásbemutatást és elemzést a terület múltjáról, valamint egy kreatív és informatív bemutatót, amely segít a többi csoportnak megismerni a vizsgált terület változásait és jellegzetességeit. A prezentáció legyen jól strukturált és logikusan felépített, és tartalmazzon vizuális elemeket (például fotókat és térképeket), amelyek segítik az információk értelmezését és megértését. Összességében a projektbemutatóktól azt várom, hogy a diákok átfogó, kreatív és jól kidolgozott munkákat mutassanak be, amelyek megfelelően tükrözik a feladat komplexitását és a tanultak alkalmazását a gyakorlatban.
A projektbemutatók során szeretném azt is látni, hogy hogyan osztották meg egymás között a feladatokat a csoporttagok és hogyan segítették egymást a kutatás, az adatgyűjtés és a prezentáció elkészítése során. Milyen hangulatban telt a projektmunka, hogyan érezték magukat a csoporttagok, valamint milyen pozitív vagy esetleg negatív élményeket, tapasztalatokat szereztek a közös munka során. Az együttműködés és a csapaton belüli harmonikus munkavégzés jelzi a diákok fejlett társas és kommunikációs készségeit, amelyek lényegesek az élet minden területén való sikeres boldoguláshoz. Úgy gondolom ez a módszer jól használható ennek a témának a feldolgozásához, hiszen egy teljesen új közegben és megvilágításban vizsgálódhatnak a diákok önállóan. „A projekt egy olyan szellemi vállalkozás, amely, mint problémamegoldó, és szituációs módszer aktivizálja a tanulókat. Mágnesként működik, a felfedezés erejével, túlmutat az iskola falán, nyitott az élet minden irányába, az érdeklődésen alapul, cselekedtet. A projektmódszer a hagyományostól eltérő, informális (nem formális) tanulási forma, amely szoros kapcsolatban áll a gyakorlati élettel” (Verók A. – Vincze B. 2011. 12. p.).
A konkrét projektfeladatok bemutatására írásunk második részében (link) kerül sor.
