Olyan gyakorlati terepi feladatot szerettem volna diákjaimmal megvalósítani, ami tanórai keretek között is kivitelezhető, nem kell hozzá sok előkészület, és kapcsolódik az adott tananyaghoz. A feladat 8. osztályosoknak készült, jól alkalmazható a településföldrajz témakörében.
A 8. osztályos földrajz kerettantervben Magyarország társadalomföldrajza témakörében helyet kapott a lakókörnyezetek és az életmódbeli jellemzők, illetve az épített és az emberi környezet ismertetése. Ebben a témakörben olyan feladatot terveztem, ami hagyományos módszerekkel, könnyen kivitelezhető. A feladat során a tanulók egy térképvázlatot készítenek csoportmunkában, és azon bejelölik a fontosabb épületeket, jelzik funkciójukat.
Előkészítés a diákok számára
A diákoknak meg kell ismerkedniük a térképvázlat elkészítésének módszerével és az épületek funkciójával. Elvileg a tanulók már ötödikes korukban készítettek térképvázlatot a lakókörnyezetükről, de ennek módját érdemes feleleveníteni. Segíthet az ismétlésben a Sulinet tesztje, amit okostelefonon is kitölthetnek. Sok diák szokott panaszkodni, hogy nem tud rajzolni. Ilyenkor meg kell nyugtatni őket, hogy nem kell professzionális térképeket szerkeszteni, elég csak vázlatosat. Érdemes egy-két példát is megmutatni nekik, és a térképvázlat alapvető jellegzetességeire is felhívni a figyelmüket:
- nem kell megadni a méretarányt, és nem kell teljes pontossággal ábrázolni a területet;
- ceruzát kell használni, a teljes vázlat elkészítése után kell csak kiszínezni, kihúzni;
- az utcákat, az épületeket, esetleg a fontosabb tereptárgyakat (ebben az esetben például a szobrokat) kell berajzolni. A túlzsúfolt vázlat nem olvasható könnyen: a kevesebb itt is többet jelent.
- feliratozni kell a térképet;
- az irányokat (égtájakat) jelölni kell;
- jelmagyarázatot kell csatolni hozzá;
- címet kell adni a térképnek.
Gyakorlásképpen érdemes elkészíttetni egy egyszerű térképvázlatot a tanulókkal, például arról, hogyan jutnak el az iskolájukba.
A települési funkciók felsorolása és leírása általában nincs benne az iskolai földrajz tankönyvekben, de könnyen összeszedhető. A funkciókat a szakirodalom alapján összegeztem (kiegészítve további funkciókkal): oktatási, kereskedelmi, adminisztratív, vendéglátás, kulturális, egészségügyi, vallási és ipari. Természetesen más funkciók is hozzáadhatók vagy elvehetők a listából. A funkciókat lehet definíciók segítségével gyakorolni, de példákat is hozhatók az adott épületekre. Fordítva is működhet a feladat, ha a diákok az adott épületek funkcióit keresik meg. Képek alapján is csoportosíthatók az épületek. Ez a feladat jól segítheti a diákok terepi munkáját, mert a valóságban is hasonlóan kell majd dolgozniuk. Ennek gyakorlására készítettem egy online elérhető feladatot is.
Városi funkciók és épületek (forrás: https://learningapps.org/5430849)
Előkészület a tanárok számára
A fenti elméleti előkészületekre érdemes egy órát számolni. A terepi munkához szükséges lehatárolni a térképvázlat helyszínét (főtér, utcák határolta terület stb.). Fontos, hogy megegyezzünk a diákokkal egy helyszínben és időpontban, ahol találkozunk a feladat elvégzése után. A helyszín az iskola településen belüli helyzetétől is függ, olyan jól megközelíthető központi területet javasolt felkeresni, ahol több funkció is található. Jó, ha párban vagy kiscsoportban dolgoznak a diákok, mert így segíthetik egymás munkáját.
Értékelés, eredmények
Előre meghatározott szempontok alapján visszajelzést adhatunk a térképvázlatok kinézetével és információtartalmával kapcsolatban. A tapasztalataim alapján a diákok általában jól megtalálták a funkciókat, de a térképi ábrázolás sokszor elnagyolt és pontatlan volt. Az épülettömböket legtöbbször jól rajzolták be, de a feliratok pontatlanok vagy hiányoznak (nincs rajta az épület neve vagy funkciója). Fontos, hogy a diákoknak ügyelniük kell a térkép olvashatóságára. Összességében a tanulóknak tetszett a feladat, a vázlatrajzolással és a sétával egy tanóra alatt végeztek. Viszont hiányolták, hogy nem eléggé gyakoroltuk a vázlattérkép rajzolását.
Alternatív megvalósítások
A rendelkezésre fordított idő és az osztály motivációja alapján a feladatot tovább lehet gondolni, akár egész kis projekt építhető rá. Az alábbiakban néhány megvalósítható ötletet vázolok fel.
A diákok előzetesen rajzoljanak fejből egy vázlattérképet az adott helyszínről, majd ezt hasonlítsák össze a terepi munka eredményével. Ehhez rövid reflexiót is írhatnak: mire emlékeztek pontosan, mit hagytak ki, mi lehet ennek az oka?
Az elkészült térképvázlatot összehasonlíthatják a terület hivatalos térképével vagy műholdfelvételével: milyen hasonlóságok és különbségek találhatóak a képek között?
A tanulók a terepi vázlatok alapján készíthetnek egy szebben kivitelezett, jobban összeszedett térképet: szépen megtervezhetik, kiszínezhetik, egyéb információkkal is kiegészíthetik (pl. öröm- és bánatpontok bejelölése).
Az elkészült vázlatok alapján plusz információkat gyűjthetnek az adott épületekről: mi a hivatalos neve az épületnek, mi a története, milyen stílusban épült, milyen díszítések, szobrok, emléktáblák stb. találhatók rajta?
Városrendezési stratégiai tervet is létrehozhatnak, természetesen az ő szintjükön. Ehhez a következő kérdések segíthetnek:
- Mely funkciókból van sok?
- Mely funkciók hiányoznak és vajon miért?
- Mely épületeket melyik korosztály használja leginkább? Ők melyik épületet milyen gyakran használják?
- Melyik épület van jó helyen? Melyik épület elhelyezkedése nincs jó helyen? Miért? Hova tennék?
- Melyik épületet lehet kerekesszékkel is látogatni?
- Melyik épület előtt van autóparkoló/biciklistámasz?
- Melyik épület tetszik/nem tetszik? Miért?
- Tervezzék újra egy-egy épület arculatát!
