Milyen következményekkel jár az, ha „nem vagyunk bejelentve”?
A Kompetenciaalapú földrajztanítás néven futó egyetemi kurzuson azt a feladatot kaptuk, hogy önállóan dolgozzunk ki egy konkrét társadalomföldrajzi jellegű témához kapcsolódó stratégiai tervezési feladatot. A 10. évfolyam Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában: Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői témakörhöz kapcsolódóan a Milyen következményekkel jár az, ha „nem vagyunk bejelentve”? problémát választottam. Célom az volt, hogy olyan problémát, kérdést fogalmazzak meg, ami nemcsak egy tanítási órán kerül elő, hanem átível az egész témakörön, és alkalmanként elő-elő bukkan egy-egy aktuális téma kapcsán. Az általam megfogalmazott kérdésről először én sem gondoltam, hogy ilyen sokféle módon lehet megközelíteni, aztán ahogy gyűjtögettem az alkérdéseket, rádöbbentem, hogy igazából minden kérdést tovább lehet bontani legalább egy (de sok esetben inkább több) kérdésre. Úgy gondolom, a fenti kérdés olyan, amelyhez szinte valamennyi országunkban jelen lévő társadalmi-gazdasági probléma kapcsolódhat valamilyen módon.
A probléma sajnos sokakat érint a mai Magyarországon, s mivel a diákok személyesen is találkozhatnak vele, így sokkal kézzelfoghatóbbá válik ezáltal körüljárni az alapvető folyamatokat és átlátni a különféle ok-okozati összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Fontos felhívni a diákok figyelmét arra, hogy lehet, nem tűnik akkora problémának, ha egy ember feketén dolgozik, de ha mindenki hasonlóan kezd el gondolkodni, az beláthatatlan következményekkel járhat mind egyéni, mind össztársadalmi szempontból nézve. Úgy gondolom, hogy ha egy ilyen – első ránézésre kicsinek tűnő – problémát megtanulnak többféle megközelítésben megérteni, elsajátítják e megértés folyamatának lépéseit, úgy földrajzi tanulmányaik lezárása után is képesek lesznek felfedezni a különféle problémák legfontosabb összetevőit. Ehhez persze az kell, hogy minél több ilyen feladatot kapjanak és minél több problémával találkozzanak a földrajzórákon.
A feladat célja nem a témakör összes órájának megtervezése volt (ezt kinek-kinek saját magának kell megtennie a felkészülés során), így csak a témakör azon feladatait dolgoztam ki, amik végigívelnek, végigívelhetnek azon. A négy részfeladat négy külön órán kerül majd megvalósításra, ám a témakör első óráján a diákok választhatnak, hogy melyikben kívánnak részt venni. A feladatok bemutatására maximum tíz perc szükséges egy-egy tanórán, s igyekeztem úgy alakítani, hogy azok illeszkedjenek az aktuális órán elhangzó témakörökhöz. Tehát a tanulóknak nem kell részt venniük az összes feladat elkészítésében, ám ezek értékelésében, közös megbeszélésében már annál inkább. Fontos erre időt hagyni, és alaposan megbeszélni a látottakat, hallottakat, hiszen a feladatok olyan elemeket tartalmaznak, amikről az előző órákon már beszéltünk és olyanokat is, amikről még nem, az az éppen aktuális óra témája. Éppen ezért ezek a feladatok jól visszatükrözik, hogy a diákok megértették-e a korábban elhangzottakat, s amennyiben nem, akkor lehetőség van azokat újra átgondolni, elmagyarázni.
Nekem – tanárként – a feladatok kiadásában, a szükséges feladatleírások és eszközök elkészítésében, valamint a közös értékelésben van szerepem. Természetesen közvetve irányítom a tanulási folyamatot és javítom, ha valahol valamilyen félreértés keletkezik. Arra törekedtem a feladatok kitalálása során, hogy mindig reflektáljanak az előző órán megtanultakra, valamint arra figyeltem, hogy új anyag is legyen bennük, amikre szintén lehet reflektálni a következő órai feladatban. Így gyakorlatilag a problémamegoldás folyamatának négy lépésén (megértés, megtervezés, megoldás, értékelés) minden tanórán végigmegyünk. A megtervezés (és annak elemei) elsősorban a diákok csoportos feladata, csak az esetleges elakadásoknál mutatok nekik utat, természetesen az egész folyamat során rendelkezésükre állok. A táblázat abban segít, hogy a témakör végén minden diák egyfajta visszajelzést tud adni felém, hogy mit sikerült megértenie, miben fejlődött, valamint az egész folyamatot értékeli, visszatekint annak egészére s végiggondolja annak lépéseit. Így a részfeladatok értékelése mellett megtörténik az egész folyamat értékelése is, ezzel biztosítva azt, hogy jobban megragad a diákok fejében.
Maga a tételkérdés (Milyen következményekkel jár az, ha „nem vagyunk bejelentve”?) megjelenik rögtön a témakör elején, mintegy felütve az egészet, s jelezvén, hogy ez elkövetkezendőkben ezzel fogunk foglalkozni. Célom, hogy ebben a néhány hétben minden alkalommal előkerüljön a kérdés vizsgálata valamilyen szempontból. A táblázat mellett természetesen a témakör végeztével újra előkerül a kérdés, de akkor már reményeim szerint diákjaim sokkal árnyaltabban, sokkal komplexebben látják majd a problémakört, ezzel megteremtvén az alapot további hasonló problémák vizsgálatához.
Táblázat
A témakör elején minden diáknak kiosztok papíron (vagy online osztályteremben) egy három sorból álló „a tudottnak véltből kiinduló táblázat” sablont, aminek első oszlopát a témakör elején, a második oszlopát a témakör elején és közben, míg az utolsó oszlopát a témakör befejezését követően kell kitölteniük és azt eljuttatniuk hozzám.
Mozaikok – csoportmunka – egész oszály
Munkaadó – munkavállaló. Előnyök – hátrányok
Rendeződjetek négy fős csoportokba, és gyűjtsétek össze a két szereplő szemszögéből, hogy milyen előnyei illetve hátrányai vannak a nem bejelentettségnek! Ne csak rövidtávon, hanem hosszútávon is gondoljátok végig a lehetséges válaszokat! A feladatra öt percetek van, a megbeszélést követően minden csapatból egy fő menjen át egy másik (feladat szerint ellentétes nézeten lévő) csoportba és hallgassa meg az ottani eredményeket, ezt követően ő is mondja el saját csapatának tapasztalatait, majd térjen vissza eredeti csapatához. Ezután minden oldalról egy-egy képviselő (összesen négy) mondja el a saját csapatának tapasztalatait, illetve a másik csapattól hallottakat. A feladat végén közösen (tanári segítséggel összegyűjtjük a legfontosabb elhangzott elemeket, majd azokat rögzítjük is.
Csoportok:
- előny – munkavállaló
- előny – munkaadó
- hátrány – munkavállaló
- hátrány – munkaadó
A feladat bemutatását követően feltehető kérdések:
- Miért éri meg a munkaadóknak, hogy nem jelentik be alkalmazottaikat?
- Miért éri meg egy munkavállalónak, hogy nem jelentik be?
- Miért nem éri meg egy munkavállalónak, ha nem jelentik be?
- Miért okoz gondot az államnak, hogy a munkavállalók jelentős része nincs bejelentve?
- Rövidtávon milyen következményei lehetnek annak, ha valaki nincs bejelentve?
Állami beavatkozás? – kerekasztal (7 fő)
A kormány azzal bíz meg hét szakembert, hogy találjon ki valamilyen megoldást a munkavállalók feketén dolgoztatását illetően. Ez a hét szakember ti vagytok! Üljetek össze az elkövetkezendő két-három héten belül néhányszor, és vitassátok meg, hogy milyen megoldások születhetnek. A két hét múlva esedékes órán álljatok ki az osztály elé, és hét percben prezentáljátok, hogy mire jutottatok! A prezentációt képekkel, saját magatok által készített ábrákkal (gondolattérképekkel, diagramokkal stb.) is színesítsétek!
Megadok néhány kulcsszót/problémát, amit járjatok körül, illetve ti magatok is fogalmazzatok meg ilyeneket, illetve megoldási ötleteket, reformokat: gondoljatok az előző órákon felmerült problémákra, elsősorban ezekre keressetek megoldási javaslatokat! Legyetek alaposak, hiszen az osztály többi tagja a ti beszélgetéseteket fogja majd alapnak tekinteni, valamint vitára is sor kerülhet a prezentációtok után!
Kulcsszavak: nyugdíjellátás, adózás, egészségügy, társadalmi érdek.
A feladat bemutatását követően feltehető kérdések:
- Hosszú távon melyek lehetnek a következményei annak, hogy az emberek jelentős része nincs bejelentve? (nyugdíj, járulékok, adónövelés stb.)
- az ember saját életére (és utódaira) nézve (pl. nyugdíj);
- az állam egészére nézve.
- Milyen politikai-gazdasági intézkedésekkel lehetne ösztönözni a munkavállalókat arra, hogy bejelentessék magukat?
Reklámfilm (6 fő)
Készítsetek az állam megbízásából egy reklámfilmet, ami a bejelentett munkát népszerűsíti! A film elkészítéséhez használjátok az eddig tanultakat: segítségetekre lehetnek az előző feladatok is! Nézelődjetek az interneten; a különféle videós portálokon számtalan rövidfilmet találhattok, amik a segítségetekre lehetnek! Térjetek ki rá, hogy milyen előnyökkel jár a bejelentett munkahely s hívjátok fel a figyelmet a feketemunka hátrányaira, veszélyeire is! Használjatok minél több filmes eszközt, ügyeljetek arra, hogy filmetek minél hitelesebb legyen, és az valóban megfeleljen a reklámfilm elvárásainak! A reklámfilm maximum egy perces legyen! Elkészítésében összesen hat fő vehet részt.
A feladat bemutatását követően feltehető kérdések:
- Milyen előnyökkel jár az, ha a munkavállaló be van jelentve?
- Az állam milyen eszközöket (gazdasági, társadalmi stb.) vethet be a téma népszerűsítésének érdekében?
- Mi volt a reklám legütősebb eleme, s mi volt az, amin szerintetek változtatni kellene?
- Hiányzik-e valamilyen (a korábbi órákon elhangzott) fontos érv a reklámból? Mi(k) az(ok)? Hogyan lehetett volna az(oka)t is megjeleníteni?
Mi a szitu? – szituációs játék (6 fő)
Egy új munkahelyre jelentkezel, ahol közlik veled, hogy felvesznek, de maximum napi négy órára tudnak bejelenteni, a napi nyolc óra helyett, a különbözetet pedig „zsebbe fizetik ki” neked.
Csináljatok egy 4-5 perces kisfilmet, amiben eljátsszátok a jelenetet! A filmben térjetek ki az alábbi kérdésekre, valamint az eddig közösen tanultak alapján saját pro és kontra érvekkel is színesítsétek azt! A szituáció 2-3 fős, de a tervezésben, megvalósításban hatan kell részt vennetek. Osszátok fel magatok között a szerepeket!
- Kinek (mely szereplőknek) és miért éri meg ez jobban?
- Kinek/kiknek nem éri meg ez egyáltalán?
- Jónak látjátok-e ezt a megoldást rövid illetve hosszú távon?
- Mit lehet tenni az ilyen helyzetekben?
