Az oázisok jelképe – Észak-Afrika és Közel-Kelet
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A trópusi sivatagi oázisok emblematikus növénye a datolyapálma. Talán el sem képzelhető nélküle egy szaharai oázis. Nem volt ez mindig így. Amikor az emberek birtokba kezdték venni a sivatagot, akkor a természetesen fakadó éltető forrásvíz körül lévő sivatagi növények közé betelepítette a datolyapálmát, ezzel megváltoztatva a kis zöld „sziget” arculatát.
A növény őshazája Elő-Ázsia (pontosabban Irak déli része), innen terjedt a sivatagos területekre. Minden olyan csapadékban szegény, magas évi átlaghőmérsékletű helyre ültethető, ahol gyökérzetével eléri a talajvízszintet. Nemzetségneve, a Phoenix arra utal, hogy a föníciaiak terjesztették el a növényt a száraz területeken. Az elültetett magvak 2-3 hónap alatt kicsíráznak, elég gyorsan növekednek, és a kifejlett növények 8 éves korukban hoznak először termést. Általában 100 éven át teremnek, de ismert 200 éves datolyapálma is. A legidősebb datolyafamatuzsálem Izraelben, az Arava-völgyben él. Sok ásatásban találnak idős, akár 1000-2000 éves datolyaszemeket, amelyek elvétve még csírázóképesek is.
A datolyapálma meghatározója az oázisgazdálkodásnak. Levelei árnyat adnak ahhoz, hogy alattuk gabonát, zöldségféléket termeszthessenek.
A törzséből házak gerendáit készítik, leveleiből kerítést, kosarat fonnak, vagy éppen a házak tetejét fedik be vele, és megszárítva tüzelőanyagnak is használhatók. Az arabok a termését a „sivatag kenyerének” is nevezik, amely szénhidrátban és fehérjében is gazdag, ami az oázisban a szűkös húsforrás miatt fontos. Állati takarmánynak is jelentős, tyúkok, szamarak, tevék növekednek rajta.
A férfiak szüretkor játszi könnyedséggel felkúsznak a fa törzsén, és levágják az érett fürtöket. Majd egy lapos felületre teszik ki száradni, mivel szárított formában jól lehet tárolni és exportálni. Az aszalt gyümölcsökből vízben áztatva, majd főzve mézet is csinálnak. Ez a méz és a datolyaszirup fontos édesítőszernek számított, hiszen a sivatagi éghajlat nem alkalmas cukornád vagy cukorrépa termesztésre. A fák tetején lévő rügyekből főzelék készülhet. Főként a fiatal fiúk titokban felmászva a pálmákra megcsapolják a tetején lévő levélgyűrűt, és a kicsorgó nedv megerjedéséből pálmabort kapnak, bár az iszlám vallás szerint alkoholt nem szabadna inniuk.
A datolyapálma felhasználása nagyon régről ismert. A karthágói pénzérméken látható a növény, az ókori görögök és a rómaiak győzelmi ünnepeik során leveleit díszítésre használták. A keresztény hagyomány szerint a béke és a szeretet jelképe, és emlékeztet Jézus bevonulására Jeruzsálembe.
Magyarországon csak egy-kétféle datolyát ismerünk, de ha bemegyünk egy helyi bazárba vagy zöldségboltba, elképesztő választékát láthatjuk a datolyának a minőségtől és a felhasználástól függően. Van amelyik főzésre való, a másik takarmányozásra, vagy éppen emberi csemegének.
Feladat
A feladatban igaz és hamis állításokat olvashatsz. Döntsd el, hogy melyik állítás az igaz a térítői sivatagi oázisokra!
- 1. Csak természetes vagy mesterségesen fúrt kutak mentén találhatók oázisok.
- 2. A lakóházakat a kút, a vízforrás közelében építik fel.
- 3. A sivatagban az oázisokban alakultak ki állandó települések.
- 4. Az oázisba szigorúan tilos más (hagyományosan ott nem termesztett) növények bevitele a rovarkártevők kivédése érdekében.
- 5. A vízelosztásról még ma is sok helyen apáról fiúra öröklődő mesterséget végző ember gondoskodik.
- 6. Az öntözőcsatornák elhanyagolását börtönnel is büntethetik.
- 7. Az öntözött földeken semmilyen gabonát nem tudnak termeszteni.
- 8. Az oázisokban „emeletes” növénytermesztés is kialakulhat: 20 méter magas datolyapálmák árnyékába banánt vagy citrusféléket ültetnek, alattuk kölest, búzát, zöldségeket termesztenek.
- 9. Sok család számára a datolya és a zöldségek eladása jelenti az egyedüli pénzforrást.
- 10. Az oázisok egykor kereskedelmi útvonalak fontos állomásai voltak.
- 11. Az oázisokban a csökkenő mértékű öntözés miatt a talaj elszikesedhet.
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
