Az írás röviden bemutatja, hogyan alakultak az elmúlt években az érettségi vizsgázói létszámai. Mit őrzött meg a földrajz korábbi népszerű vizsgatárgy voltából? Milyen tendenciák jellemzőek a létszámok alakulására? Milyen következményekkel járnak a változások a tanárok és a diákok szempontjából?
Egy nemzetközi pályázat keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK a berlini Humboldt Egyetemmel és a prágai Károly Egyetemmel közösen kutatást végez a tanulók térképi képességeivel (map skills) kapcsolatban. A közös munka célja a három érintett országban jelenleg használatban lévő természetismeret és földrajz tankönyvek elemzése, azokban a térképekkel kapcsolatos feladatok és tevékenységek vizsgálata.
A sokszínű iparral rendelkező bolgár város, Plovdiv nemcsak kereskedelmi és közlekedési csomópont, de rendkívül gazdagon rétegzett kultúrtörténeti értékekkel is rendelkezik, amelyek bemutatására jó alkalmat teremt az Európa Kulturális Fővárosa év.
A Fertő tó és környéke minden évszakban gazdag kirándulási lehetőséget biztosít. Ezek közül villant fel néhányat az írás.
Az írás bemutatja a hazai tankönyvellátás jelentős változási folyamatát a 2010-es években a földrajzi tartalmú tankönyvek adatain keresztül.
Egy olyan feladatkészletet, projekttervet mutatunk be, amelynek megvalósítása során egy a mindennapokból jól ismert ásványkincs, a kősó témáján keresztül különböző tudományterületekhez kapcsolódó információk gyűjtésére van szükség. Jól látszik, hogy a tantárgy sokszínűsége még sok fejlesztési lehetőséget ad.
A komplex természettudományos szemlélet kialakításához szükséges a kémiai ismeretek becsempészése a földrajztanításba is. Jelen tanulmány ehhez ad néhány egyszerű, vizsgálódáshoz kapcsolódó ötletet.
A téves elképzelések már gyermekkorban beépülhetnek a diákok tudatába, és tartósan ottmaradva a későbbiekben megakadályozhatják az információk megfelelő felhasználását. Ez okoz megértési nehézségeket a csillagászati témák tanulása során is.
A tanulmány bemutat egy a tanulók ásvány- és kőzettani tudásának a terepen történő fejlesztésére irányuló koncepciót. Az elképzelés célja, hogy a diákok rendszerben tudjanak gondolkodni a természet élettelen anyagaival kapcsolatban, és azokra értékként tekintsenek.