A Magyar Földrajzi Múzeum szerepe és eredményei a földrajzoktatásban (1983–2021)
Balázs Dénes alapításával és a Magyar Földrajzi Társaság egykori Múzeumi Bizottságának tevékeny közreműködésével jött létre 1983-ban Magyar Földrajzi Múzeum. Így a Társaság alapításának 150. évfordulója tiszteletére mutatjuk be a hazai földrajzoktatás e különleges helyszínének tevékenységét.
Összhang a tájban – Natúrparkok Magyarországon
Az elmúlt években egyre több natúrpark szerveződött és szerveződik hazánkban, amelyek helyi közösségek által létrehozott tájszintű együttműködések, céljuk az érintett tájak természeti és kulturális örökségének a megőrzése, bemutatása és a vidék fejlődését elősegítő, fenntartható módon történő hasznosítása.
Afrika nyugati peremén – Szenegál
Az írás bepillantást enged a nyugat-afrikai Szenegál változatos természeti adottságaiba a tengerpartoktól a szavannán át a sivatagig.
A digitális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a földrajztanításban a 9–10. évfolyamon
A generációk között kialakult szakadék az idő előrehaladtával egyre tágul, így nem elég az oktatási módszereket változtatni, szemléletváltásra is szükség van, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik helyt tudnak majd állni a roppant gyorsan változó, digitalizációra épülő világunkban.
Nagytájneveink változásai (1920–2018)
A földrajzi tananyagban és az iskolai atlaszokban előkerülő magyar természeti tájnevek évtizedekre hatással vannak a névhasználatra. A földtudományok művelői arra törekednek, hogy az elnevezés tükrözze az adott terület földrajzi jellegét, és a tájegységek (pl. kistáj, középtáj, nagytáj) világos hierarchia szerint épüljenek fel. A tanulmány ennek a fejlődését tekinti át.
Fókuszban a társadalom – a földrajz és a kémia tantárgyak kapcsolata
A természettudományos tantárgyak csekély időkeretének időszakában fontos a földrajz tantárgy interdiszciplináris megközelítése. A holisztikus szemléletmóddal a megszerzett tudás mélyebbé és sokrétűbbé válik, és a komplex szemléletmód hangsúlyozása segíti a tanulókat a világ mélyebb megismerésében.
A hazai földrajztankönyvek fejlődése és használata
Szerkesztői megjegyzés: a tanulmány a magyarországi földrajztankönyvek időbeli változásának történeti áttekintésével tiszteleg a Magyar Földrajzi Társaság fennállásának 150. évfordulója előtt, hiszen a tankönyvszerzők között számos olyan személyiséggel találkozhatunk, akinek jelentős szerepük volt és van a Társaság életében is.
A térképek szerepéről a 150 éves Magyar Földrajzi Társaság megalakulásában és mai tevékenységében
Az iskolában tanultak erősen befolyásolják a térbeli ismereteket. A globalizáció erősödése egyre több gyakorlati munkafeladat ellátásában is igényelni fogja a földrajzi és azon belül a térképészeti ismereteket.
A geográfia időszerűsége
Az írás a 150 éves Magyar Földrajzi Társaság törekvéseit mutatja be, közülük kiemelten szakosztályok fejlődését és a földrajzi közoktatással összefüggő célokat és tevékenységeket.