A NAT-fejlesztés koncepciója – a természettudományok megalapozása az 1–6. osztályban
Az általános iskola 7. osztályától kezdődő szakterületi természettudományos oktatás megalapozása az alsó tagozatos környezetismeret és az 5–6. osztályban tanított természettudomány (korábban természetismeret) tantárgyak feladata. A környezetismeret eddig az alsó tagozat mind a négy osztályában oktatott, a magasabb szintű természettudományokat előkészítő, de társadalmi vetületeket is tartalmazó tantárgy volt. Erre épült 5–6. osztályban a természetismeret, amelynek során két évfolyamon, integrált jelleggel folyt a természettudományok megalapozása. Az integrált jelleg ebben az esetben azt jelentette, hogy nem szakterületekre bontva, hanem egy tantárgyon belül tanulták a gyerekek a biológiát, földrajzot, illetve a fizikai és kémiai alapokat adó témaköröket. Sajnos a tantárgyi integráció során nem sikerült felszámolni a tantárgyak közötti éles határokat, a tananyag 40-40%-ban tartalmazott biológiai és földrajzi tartalmakat, míg a maradék 20% anyagismereti témakör volt (Nemzeti alaptanterv 2012, Kerettanterv 2012).
Az alsó tagozatos környezetismeret és a felső tagozat első két évében tanult természetismeret tantárgyak között nagy volt az ugrás a témakörök tartalmi és mennyiségi szintje között egyaránt. A módosított alaptanterv célja, hogy ezt a szakadékot áthidalja és az eddiginél koherensebb, jobban egymásra épülő tanterv jöjjön létre, ami nem csupán a tartalmi részekben, hanem a kialakítandó kompetenciákban is megnyilvánul. A fejlesztés másik nagyon fontos célja egy gyakorlatorientáltabb tananyag kidolgozása, ami a lexikális tudás kismértékű visszaszorítása mellett fejleszti azokat a természettudományos gyakorlati készségeket, amelyeket a tanulók a felsőbb évfolyamokon, a szakterületekre bontott tárgyakon belül kamatoztatni tudnak. A módosított NAT célja az is, hogy a tantárgyakon keresztül fejlessze a tanulók környezethez és természethez kötődő pozitív gondolkodását és attitűdjét, ami a fenntarthatóságra nevelés alapvető része. Ezzel a látásmóddal, valamint élménypedagógiai módszerekkel közelebb tudjuk hozni a gyerekekhez a természettudományokat, miáltal azt érdekes kihívásnak, felfedezésnek fogják érzékelni, nem pedig sok esetben értelmetlen dolgok magolásának (Nemzeti alaptanterv 2020).
A fenti megállapításokból kiindulva az alábbi négy szempont szerint elemzem a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben megjelenő természettudomány tárgy tartalmi elemeit:
- a témakörök racionalizálása, átstrukturálása;
- gyakorlatorientáltabb képzési tartalmak beépítése;
- a lexikális tartalmak csökkentése;
- attitűdformálás: ökológiai szemléletmód, környezettudatosság és hazaszeretet kialakítása.
A természettudományos témakörök racionalizálása, átstrukturálása
A természettudomány tárgy esetében a témakörök ésszerűsítése több ok miatt is szükséges volt. 2020 szeptemberétől az alsó tagozatos környezetismeret az eddigi négy évről kettőre csökken, így végig kellett gondolni, hogy a természettudomány mire tud alapozni, illetve mely tartalmakat érdemes a környezetismerettől átvéve csupán a természettudomány tantárgy ismeretrendszerében megjeleníteni. A megjelenő témakörök tartalmi kidolgozásánál figyelembe kellett venni, hogy ne ismétlődjenek a tartalmak, illetve hogy megfelelő alapot jelentsenek a természettudomány tantárgy, valamint a későbbi természettudományos szaktárgyak tanulásához. Így szükséges volt a környezetismeret és a természettudomány tantárgyak tartalmának folyamatos és tudatos összevetése. Átkerült például a felső tagozatra a mesterséges életközösségek (zöldséges- és gyümölcsöskertek) részletes megismerése, de hasonlóképpen nem tárgyalják 3–4. osztályban az oldódás témakörét sem, aminek az előbb említetten kívül az is az oka, hogy így elkerülhető az oldódás és az olvadás fogalmaival kapcsolatos gyakori tévképzetek kialakulása.
Egyeztetésre azonban nemcsak „alulról” volt szükség, hanem a 7. osztálytól megjelenő szaktárgyak felé is. Elsősorban a földrajz szakterülettel történt hosszas egyeztetés, miután a földrajz óraszámának ismételt csökkentése miatt komoly igény merült fel arra, hogy bizonyos természetföldrajzi témakörök erősebben jelenjenek meg 5–6. osztályban. Ezáltal a természettudomány kettős szorításba került, hiszen alulról a környezetismeretből, felülről pedig a földrajzból kellett témaköröket átvennie úgy, hogy a természettudomány óraszáma sem emelkedett. Ezt a helyzetet csak a témakörök ésszerűsítésével, felépítésük változtatásával, illetve bizonyos részek összevonásával, kihagyásával lehetett megoldani. Jelentősen lecsökkent például az időjárással és éghajlattal foglalkozó témakör (korábban egy-egy fejezet foglalkozott ezzel 5. és 6. osztályban is). A módosított tantervben a két fejezet összevontan jelenik meg az egyes éghajlati övezetek részletes jellemzése nélkül. Ugyanakkor ezek az elemek több más fejezet ismeretanyagához kapcsolódva is megjelennek, például a külső erők témakörben külön lecke foglalkozik az egyes éghajlati övekben jellemző felszínalakítási folyamatokkal. Az egyes társulástípusoknál nemcsak hazai élőhelyeket ismernek meg a tanulók, hanem más éghajlati övezetek jellemző társulásait is. Így például az erdő életközösségénél nemcsak a hazánkban jellemző tölgyesekről és bükkösökről lesz szó, hanem bemutatásra kerül a trópusi esőerdő vagy a tajga élővilága is. Szintén jó példa a földrajzi tartalmak átstrukturálására, hogy a csillagászati és földtörténeti ismeretek a Tájékozódás az időben című témakörbe kerültek.
Gyakorlatorientált tanterv kialakítása
A természettudomány tantárgyban az eddigiekhez képest még nagyobb szerepet kap az ismeretek aktív, cselekvő módon, tevékenységeken keresztül történő elsajátítása. A kerettanterv struktúrája is ennek megfelelően épül fel, így ismerkednek meg a tanulók a körülöttük lévő környezet élettelen és élő alkotóelemeinek érzékelhető, mérhető, kölcsönhatásokban megnyilvánuló tulajdonságaival, tanulnak meg tájékozódni az időben és a térben, tanulmányozzák a természetes életközösségeket és saját testük felépítését, változásait. Ezeknek a témaköröknek az óraszáma jelentősen megemelkedett az eddigiekhez képest, lehetőséget adva az akár tantermi, akár tantermen kívüli gyakorlati órák számának növelésére.
Mivel az anyagok minőségével, kölcsönhatásaival kapcsolatos ismereteket (fizikai és kémiai kölcsönhatások, halmazállapot-változások) már alsó tagozatban elsajátítják a tanulók, az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat a természettudomány a legtöbb esetben csak rendszerezi, de több esetben ki is egészíti az alsó tagozatból kimaradt ismeretekkel (pl. oldódás, égés). A mérések, mértékegységek, mérőeszközök című fejezet számos gyakorlati példán és több gyakorlóórán keresztül ad lehetőséget a mérések értelmezésére és a mértékegység-átváltások gyakorlására. Az önálló megfigyelés és vizsgálódás a korcsoporti sajátosságoknak megfelelően jelenik meg a felső tagozatban újabb módszereket és témaköröket megismertetve a diákokkal. Ezek az ismeretek három nagy óraszámú fejezetben kerülnek feldolgozásra ötödik és hatodik osztályban egyaránt, ezzel növelve a természettudományon belül a fizikai és a kémiai témák részarányát. Mindezek mellett olyan új gyakorlatok is megjelennek, mint a Föld belső erőinek modellezése, az időjárással összefüggő jelenségek megfigyelése vagy az élőlények életműködését bemutató vizsgálódások elvégzése.
Tartalmi csökkentések
Az új tananyagszerkezetből bizonyos típusú, korábban megszokott ismeretek kimaradtak. A már említett alulról és felülről is érkező „tartalmi szorítás”, illetve az általánossá vált lazítási igény miatt elsősorban a lexikális, a mai gyerekek mindennapi életében felesleges, vagy a korcsoporti sajátosságok miatt még nem vagy csak nehezen befogadható tartalmak közül kerültek ki tartalmak. Ilyenek például a Föld külső és belső erőinek megnyilvánulásai közül a hegységképződés folyamatának megértése, a talajképződés folyamata, továbbá a hegységek formakincse és a külső erők közötti összefüggés felismerése.
A szűkebb környezetünk növény- és állatvilága témakörben is történtek csökkentések, itt az eddigi fajismeret helyett inkább az életfolyamatok és a környezeti tényezőkkel való kapcsolat kerül előtérbe. Ez azt eredményezi, hogy kevesebb fajhoz tartozó lexikális adat került a tananyagba, azok inkább csak jellemző példaként jelennek meg a folyamatok jobb megértéséhez. Ugyanez jellemző az életközösségek ismertetésénél is, ott is inkább az ökológiai folyamatok, az élővilág és a környezet kapcsolatának bemutatása kerül előtérbe, kevésbé a fajok biológiai tulajdonságainak felsorolása. Természetesen ezek a témák is foglalkoznak példaként vagy érdekességként konkrét fajokkal, ám azok nem csupán a hazai flórában vagy faunában előforduló élőlények, hanem akár távoli tájak élővilágának fajai is lehetnek.
Attitűdformálás
A természettudomány tanterv az eddigieknél erősebben veszi figyelembe a környezet- és egészségtudatos életmód alapelveit. Az egészséges életmód szokásainak elsajátításánál az egészség komplex értelmezése alapján mindhárom (testi, lelki és szociális) terület megjelenik, s kiemelt szerepet kap a megelőzés, valamint a környezet és az egészség összefüggése is. Mindezeket a témaköröket a tanulók olyan helyzetekben, olyan problémákon keresztül ismerhetik meg, amelyekkel mindennapi életük során rendszeresen találkoznak. Nagy szerepük van ezeknek a témaköröknek a sokszor a médiából származó, tudományosan nem megalapozott információk megértésében, a kritikus gondolkodás kialakításában is.
Az egészséges életmód mellett nagy hangsúlyt fektet a tanterv a gyerekek tágabb környezetének megismerésére is, így a hazai példákon túl főleg a társulásokat bemutató fejezetekben számos példát látnak a távoli tájak sajátosságaira. Volt már szó arról, hogy sokkal több időt szán a módosított tanterv tanulmányi sétákhoz, kirándulásokhoz, terepgyakorlatokhoz kötődő személyes tapasztalatszerzésre, ezen keresztül az ökológiai szemléletmód alakítására, a környezettudatos és hazaszerető attitűd fejlesztésére.
Összegzés
Az elmúlt két évben hazánkban megtörtént a Nemzeti alaptanterv és a hozzá tartozó kerettantervek módosítása. Ez a minden tantárgyat érintő oktatási reform elsősorban a humán tárgyak (irodalom, történelem) esetében váltott ki sok vitát az elmúlt hónapokban, a természettudományos tárgyak esetében kevésbé tartalmi kritika, mint inkább az óraszámok ismételt csökkentéséhez kapcsolódó megnyilvánulások hangzottak el. Az általános iskola 5–6. osztályában tanított természettudomány tárgyat nem érintették az óraszámcsökkenések, maradt mindkét évfolyamon a heti 2 óra. Ennél a tantárgynál a változások inkább tematikai, tartalmi jellegűek, amely új fejezetek megjelenésében, a régiek átstrukturálásában mutatkozik meg, sok esetben jelentős tartalomcsökkenéssel. Ugyanakkor több időt hagy a tanterv a terepi tanítási órákra, vizsgálódásokra, ami a tapasztalati tanulást felhasználva hozzájárul a fenntarthatóságot értő és szem előtt tartó környezettudatos attitűd fejlesztéséhez.
