A gobusztáni sziklarajzok kultúrtája – Azerbajdzsán
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Azerbajdzsánban található az az érdekes hegyvidéki táj, ahol sziklák őrzik a korai emberek történetét. Hogyan is lehet ez? A 4500 hektárnyi védett területen több mint 6000 sziklába vésett rajz mesél a múltról, az emberek szokásairól épp úgy, mint az akkori klímáról és az azt tükröző növényekről, állatokról.
A terület 20 000 éve volt folyamatosan lakott egészen a középkorig. Az akkori környezet erősen különbözött a mai félsivatagos jellegű tájtól. Az éghajlatot a Kaszpi-tenger szintjének ingadozása is meghatározta. Az eljegesedés idején – bár ezt a területet jégtakaró nem borította – erdők lehettek, a gránátalma és a vadgesztenye termésével is találkozhattak az első letelepülők. Ahogy melegedett az éghajlat, úgy váltotta fel az erdőket a szavanna, majd a sztyepp. A nedvesebb időszakokban tölgyek és fenyők vehették át az uralmat, aztán végleg a szárazságtűrő fajok határozzák meg a tájképet.
A turistautakat úgy tervezték, hogy az érdeklődők a látogatóközpontból indulva a legteljesebb képet kapják a sziklavésetekről. Bár gyér a növényzet, de így is nehéz észre venni a sziklarajzokat. A tudósoknak is sok évnyi munkájába telt, nem is szólva a sokféle módszerről, amíg alaposan felmérték és feltárták a területet. Vannak olyan rajzok, amelyek inkább esti világításnál tűnnek fel, mint napfényben, mások a sziklákra helyezett papír satírozásánál rajzolódtak ki.
A Földön az emberek sok helyen rajzoltak sziklára, így jöttek létre az újságpapír-szikláknak nevezett falak. Gobusztánban is nagyon beszédesek a rajzok. Láthatunk vadászjelenetet, férfit nyílvesszővel és táncoló embereket, akik valószínűleg rituális táncot lejtettek a vadászat előtt, hogy kérjék annak sikerét (Ausztráliában is láthatunk hasonlót a szikrarajzokon). Az ábrázolt körtánchoz hasonlót ma is táncolnak Azerbajdzsánban, a neve Yalli.
A sziklarajzokon sok állatot is felismerhetünk, mint a kecskét, a szarvast üldöző párducot, a delfint, amely az utolsó jégkorszak előtt tűnt el a környékről. A bölényeket sokszor nőkkel ábrázolják, amely termékenységet hivatott biztosítani, hiszen voltak korszakok, amikor a bölények számától függött az emberek életben maradása.
A hajó motívum a mezolitikumban jelent meg, a tudósok úgy vélik, hogy egyrészt szimbolikus jelentése volt, a halottat vitte a másvilágra, vagy éppen nagyon is valós jelentéssel bírt, az ősök a Kaszpi-tengeren használtak hasonló hajókat halászatra, közlekedésre.
A karcokat sokszor évről évre ugyanazokra a helyekre készítették, valószínű ezeket a sziklákat szent helyként tisztelték. Az ábrák többségét nem színezték ki, kagylókkal, kövekkel, aganccsal, csonttal vésték be a sziklákba.
A turistaúton vigyázni kell, hogy hová lépünk, mert egyes helyeken 10-40 cm átmérőjű kb. 20 cm mély üstszerű mélyedéseket láthatunk, amelyeket esővízgyűjtésre vagy a rituális ünnepeken az áldozati állatok vérének felfogására használták, de az is lehet, hogy ételek készítésére.
Feladat
Egy párbeszédet olvashatsz egy idegenvezető és egy érdeklődő utas között. A válaszokból szavak hiányzanak. Egészítsd ki azokat a cikk szövege alapján!
- Utas: Melyik országban található Gobusztán, a sziklarajzok birodalma?
- Idegenvezető: El fogunk repülni …1…, amelynek fővárosa Baku.
- Utas: Milyen volt a táj éghajlata a jégkorszak idején?
- Idegenvezető: Meleg és …2… éghajlat lehetett, mert erdők is kialakulhattak akkoriban.
- Utas: Milyen növényzet váltotta fel az erdőket, amikor a csapadék mennyisége csökkent?
- Idegenvezető: A szárazabb vegetációt a …3… és a sztyepp növényzete alkotta.
- Utas: Hogyan tudták a tudósok láthatóvá tenni a rajzokat?
- Idegenvezető: A sziklára …4… tettek, és ceruzával satírozni kezdték.
- Utas: Hogyan nevezik azokat a sziklákat, amelyekre a különféle emberek rajzoltak?
- Idegenvezető: Ezeket a telerajzolt, és így nagyon sok érdekes információval bíró sziklákat …5… nevezik.
- Utas: Mivel vadásztak kezdetben az emberek a rajzok szerint?
- Idegenvezető: A vadászok …6… használtak a vadak leterítésére.
- Utas: Mely patás állatokat ábrázolták?
- Idegenvezető: Sokféle állatot, mint például …7…, …8… és bölényeket is.
- Utas: Mihez használták a hajókat az emberek a Kaszpi-tengeren?
- Idegenvezető: A Kaszpi-tengeren a hajósok …9…, és a hajók fontos közlekedési eszköznek is számítottak.
- Utas: Mely, egykor élő emlősállat részét használták az emberek a rajzok befaragására a sziklába?
- Idegenvezető: Az emberek …10… és …11… használtak a képek megalkotásához.
- Utas: Majdnem beleléptem egy üstszerű mélyedésbe. Mire használták ezeket az emberek?
- Idegenvezető: Ezekben …12… fogtak fel, vagy éppen az áldozati állatok …13… gyűjtötték, de …14… készítése sem kizárt.
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
