Bevezetés
Digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a diákok digitális kompetenciájának fejlesztése. Nem kérdésként fogalmazódik meg, hanem egyértelmű elvárásként szembesülünk azzal, hogy az oktatásnak a munkaerőpiaci elvárásokra kell felkészítenie a diákokat (Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája 2016). „Mégis a köznapi tapasztalat az, és a vállalkozások is arról számolnak be, hogy a diákok nem rendelkeznek megfelelő digitális ismeretekkel és ezért kevésbé állják meg a helyüket a világban” (IVSZ 2015). Még konkrétabban fogalmazva, akinek nincsenek megfelelő digitális kompetenciái, annak nem lesz munkája. A Digital Agenda Scoreboard (2015) szerint az európaiak 40%-ának nincs megfelelő digitális kompetenciája, és közülük 42% munkanélküli (Horvát Á. 2019). Az a nem új keletű mondás, miszerint a „csak a változás állandó” elv is érvényét veszíti, hiszen a változás is gyorsul. Jó példa erre a mesterséges intelligenciának (MI) a tanulmány írásának időpontjában lejátszódó robbanása. Úgy tűnik, hogy azon szakmák (pl. informatikus, mérnök) jövője is megkérdőjeleződik, amelyekről nemrég még azt gondoltuk, hogy a kreativitás és a szaktudás miatt védettek a technológia fejlődésétől (Hajdu M. 2023). A mesterséges intelligenciával kapcsolatban egy dolog biztos, az, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ismerkednünk kell vele, nemcsak a mindennapi életünkben, hanem az oktatásban is (Rab Á. in Sarnyai T. 2023).
Mindeközben a hagyományos – a mesterséges intelligencia előtti – digitális készségek fejlesztésében is jelentős lemaradásunk van. Ha a digitális eszközök használata nem jár pedagógiai szemléletváltással, akkor predigitális szemlélettel viszonyulunk az új eszközökhöz. „A tankönyvszöveg megjelenítése digitális táblán, a magyarázatot színesítő képek PPT-ben történő kivetítése nem jelent érdemi változást” (Szekszárdi J. 2022). Ahogy általában az oktatásban, a földrajzoktatásan sem hozott érdembeli metodikai változásokat a járványhelyzet, csupán a hagyományos tanítási-tanulási módszerek kerültek át online környezetekbe (Makádi M. 2021). A szemléletváltás egy lehetséges módját vázolta fel Horváth Á. (2022) a „Hogyan készít fel az oktatás a digitális munkaerőpiac elvárásaira?” című előadásában.
Eszerint a diákoktól ne azt várjuk el, hogy megtanulják a kész tankönyvi információkat, hanem olyan problémákat adjunk számukra, amelyekre nincs kész válasz. A diákoknak kelljen megkeresni az információt, ellenőrizni, feldolgozni, alkalmazni és megosztani a többiekkel. Ezáltal a különböző kompetenciák fejlesztése is megtörténik a tanulási folyamatba ágyazottan és megvalósul az oktatás digitális átállása. „A digitális átálláson tehát azt a folyamatot értjük, amely során az IKT-műveltség kiteljesedése valósul meg a humán teljesítménytámogató technológia eszközrendszerének alkalmazásával, az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése és integrálása révén. Ennek során kiemelt szerepet kapnak az eszközök és azok virtuális környezetei (applikációk, internet), illetve azok a készségek és kompetenciák, amelyek által ezek az elemek magabiztos, kritikus és probléma-centrikus alkalmazása valósul meg tanulás-tanítás céljából, a tartalomhoz való kötöttség nélkül, a megfelelő oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezetek kialakításával” (Racsko R. 2017 p. 38.).
Tanulmányomban a fent leírtak szellemében bemutatok néhány példát arra, hogy hogyan lehet fejleszteni a diákok IKT-kompetenciáit a földrajztanítás keretei között. Bemutatom a tantervi és az általam célul kitűzött kompetenciafejlesztési célokat, foglalkozom a digitális tanterem használatának szükségességével, és ismertetek – a földrajz tantárgy sajátosságait szem előtt tartva – néhány térképi alkalmazást. Nem célom a játékosítás (gamifikáció) részletes bemutatása, ám mivel az osztályokkal többnyire pontrendszerben dolgozom – ami jelentős különbség a hagyományosnak nevezhető értékeléssel szemben –, szükségesnek tartom, hogy röviden azzal is foglalkozzam.
Röviden a gamifikációról
A játékosítás (gamifikáció) elméletével a COVID-járvány előtti években kezdtem el foglalkozni, a gyakorlati megvalósításba az otthoni digitális munkavégzés hatására vágtam bele. Ekkor vált világossá, hogy az értékelésnek az a formája, ami a diákok által elsajátított tényanyag hagyományos ellenőrzésére épül, online nem megvalósítható, a jelenléti oktatásba való visszatérés pedig már magával hozta, hogy a kipróbált módszert továbbfejlesztve dolgozzunk az osztályokkal. A leírtakból az is látható, hogy gamifikáción alapvetően nem a játékok használatát értem – nem feledve, hogy a játékok megfelelő használata eredményes módja lehet a tanulásnak (Maár T.-né 2009) –, hanem az értékelés játékosítását. A diákok a különböző tevékenységeikért pontokat kapnak, és a tanulási időszak végén az összegyűjtött pontok alapján kapnak számszerű értékelést a naplóba. A pontrendszer használata nem azonos a gamifikációval, de annak egy fontos összetevője. Sok előnye közül érdemes kiemelni – bár számomra ez az egyik legnehezebb –, hogy ha jól találjuk ki, az egyes feladatok elvégzése mennyi pontot ér, akkor az általánosan használt szimpla (felelet, röpdolgozat után) vagy dupla (témazáró dolgozat után) érdemjegy helyett sokkal jobban beskálázható az elvégzett feladatok értéke.
A tanulási időszak elején megosztom a diákokkal a tananyagrész (témakör) tervét, a kötelező és a választható feladatok listáját, a határidőket, a szerezhető pontokat és a ponthatárokat. A megszerzett pontokat a diákok egy megosztott táblázatban tudják követni. A tervezéshez tartozik egy tanulási eredmény típusú célmeghatározás is, vagyis annak az ismertetése, hogy miben fog a diák fejlődni, mit fog megtanulni, milyen kérdésekre kap választ az anyagrész feldolgozása során, miért hasznos ez a tudás. Az elmúlt években végzett akciókutatásaim (Havassy A. 2022) alapján a diákok a pontrendszer alapú játékosított tanulás legnagyobb előnyének a stressz csökkenését tartják. A felméréseknek ez a része nyílt kérdésekre épült, tehát a diákok nem az általam megadott szempontok közül választották ki a stressz csökkenését, hanem saját maguk fogalmazták meg.
A tanítási-tanulási folyamat digitalizálásának lehetséges céljai
Elöljáróban érdemes tisztáznunk, hogy miért is akarjuk az adott tevékenységet digitalizálni, mely kompetenciákat szeretnénk fejleszteni, illetve melyek azok a munkafázisok, amelyeket megkönnyíthet, hatékonyabbá tehet a digitális megvalósítás. A tanulási időszakok és a tanítási órák tervezéséhez a következő célokat fogalmaztam meg.
- A diákok digitális kompetenciájának fejlesztése – Az általunk használt digitális eszközök részben a diákok általános digitális műveltségét fejlesztik, részben a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott, a digitális térképek használatának szükségességét előíró célokat valósítják meg (NAT 2020).
- A digitális térképhasználat készségszintű elsajátítása – A térképhasználat a földrajz tantárgynak kiemelten fontos területe, amely a mindennapokban is alkalmazható tudást ad. A digitális térképek használatának elsajátítása azért is fontos cél, mert a legtöbb anyagrészben építek a diákok térképhasználati tudására, például a választható feladatok létrehozása során. A rendszeresen végzett térképi feladatmegoldásokkal a diákok elmélyíthetik a korábban megszerzett tudást. Tehát a digitális térképek használata mint cél és mint eszköz is megjelenik. A Google Maps, a Google Earth, a GeoGuessr és a Seterra az általunk leggyakrabban használt térképi alkalmazások.
- A 21. századi készségek fejlesztése (Soffel, J. 2016) – Fontos kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a digitális eszközökkel támogatott oktatás hozzáad a hagyományos (nem digitalizált) oktatáshoz és felkészít a mindennapok továbbtanulással és a munka világával kapcsolatos digitális kihívásaira. Ilyen terület például az együttműködés a közös szerkesztésű tartalmak előállítása során vagy a kommunikáció, az előadói készségek fejlesztése (Vladár Zs. in Radó N. 2023).
- Értékelés és visszajelzés – A tanított diákok nagy száma miatt kihasználhatjuk a digitális technika által kínált lehetőséget a személyre szabott értékelés és visszajelzés területén. Ilyen lehetőséget nyújt például a tanulásmenedzsment-rendszerként használt Microsoft (Office) 365 Teams „Feladat” funkciója.
- A játékok tanulásban betöltött motiváló szerepének felhasználása (Maár T-né 2009) – Léteznek speciálisan a földrajz tantárgyhoz kapcsolódó játékos programok, amelyek nemcsak az értékelés játékosításához használhatók, hanem a játéknak a tanulásban betöltött hatékony szerepét használják ki. Ilyen játék például a GeoGuessr.
- Az érdeklődés felkeltése és a tanulás hatékonyságának növelése – Bár egy új digitális eszköz bevezetése az oktatásba a tanulói motiváció növekedését eredményezheti, ez a hatás jellemzően rövid távú. Az új eszközök hamar megszokottá válnak, és elvész az újdonság ereje általi motiváció. Egy kutatás szerint azonban a digitális eszközök használata a tanulás eredményességének növekedését is eredményezheti (Nagy R. 2023).
A földrajz tantárggyal kapcsolatban a 2020-as Nemzeti alaptanterv többek között a következő célokat, tanulási eredményeket fogalmazza meg. Csak azokat a célokat emeltem ki, amelyek megjelennek az általam készített tanulási időszak tervekben és óratervekben.
Az alapelvek, célok között:
- térinformatikai, illetve infokommunikációs eszközök használata révén digitális kompetenciáját fejleszteni tudja annak érdekében, hogy tudatos eszközhasználóvá váljon.
A tanulási eredmények között:
- céljaival, feladataival összhangban kiválasztja és használja a földrajzi térben való tájékozódást segítő hagyományos és digitális eszközöket;
- digitális eszközök segítségével bemutatja szűkebb és tágabb környezetének földrajzi jellemzőit;
- használja a földrajzi térben való tájékozódást segítő hagyományos és digitális eszközöket;
- gyakorlati feladatokat (pl. távolság- és helymeghatározás, utazástervezés) old meg nyomtatott és digitális térkép segítségével;
- tudatosan használja a földrajzi és a kozmikus térben való tájékozódást segítő hagyományos és digitális eszközöket, ismeri a légi- és űrfelvételek sajátosságait, alkalmazási területeit;
- ismeretei alapján biztonsággal tájékozódik a valós és a digitális eszközök által közvetített virtuális földrajzi térben, földrajzi tartalmú adatokban, a különböző típusú térképeken;
- képes problémaközpontú feladatok megoldására, környezeti változások összehasonlító elemzésére térképek és légi- vagy űrfelvételek párhuzamos használatával.
A tanítási-tanulási folyamatban használható néhány digitális eszköz bemutatása
A tanulást támogató digitális eszközök köre egyre bővül. A mesterséges intelligencia (MI) mindenki számára elérhetővé válása és beépülése a számítógépes programokba, illetve teljesen új, MI alapú programok megjelenése azt vetíti előre, hogy a közeljövőben olyan programok jelenhetnek meg, amelyek miatt az eddig bevált és megszokott eszközeink használatát újra kell gondolni. Az alábbiakban néhány, általam rendszeresen használt vagy újonnan kipróbált digitális eszközre (szoftver) szeretném felhívni a figyelmet, és javaslatot teszek a felhasználásukra. A programok egy része nem sorolható be egy kategóriába, annyira szerteágazó lehetőségeket biztosítanak, ezekben az esetekben az általam használt funkciókat emelem ki. Fontos lenne foglalkozni a hardver eszközökkel is, de az számítógép- vagy laptopellátottság, illetve a telefonhasználat szabályozása iskolánként annyira eltérő, hogy nehéz lenne mindenki számára használható javaslattal élni. A digitális eszközök pedagógiai lehetőségeit a következő ábra szemlélteti.
Tanulás digitális tanteremben
Az oktatás digitalizálása elképzelhetetlen egy központi keretrendszer, tanulásmenedzsment–rendszer (platform) nélkül (Farkas A. et al. 2021), ami lehetővé teszi a tananyagok előállítását (tartalomkezelés) és a tanulási folyamat nyomon követését (tanuláskövetés). Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány fontos szempontot, amit egy ilyen keretrendszernek véleményem szerint tudnia kell. A példákat a Microsoft 365 Teams alapján fogalmaztam meg, mert iskolám a Microsoft (Office) 365-öt használja keretrendszerként.
- Egységesség az iskolában – Ennek jelentőségét az otthoni munkavégzés során értettük meg, de a jelenléti oktatásban sem szerencsés, ha a diáknak tanáronként más felületet kell használnia. Kerüljük a személyes célú közösségi oldalak használatát. Továbbra sem és egyre kevésbé igaz, hogy „úgy is mindenki fent van a Facebookon” és a személyes célú közösségi oldal használatát amúgy sem kérhetjük a diákoktól. Fontos, hogy a rendszer az iskola hivatalos rendszere legyen, azaz kerüljön be az iskola életét szabályozó dokumentumokba (házirend, pedagógiai program), hiszen így használata elvárható a diákoktól, nem csak a tanár személyes kérése.
- Csoportok létrehozása (posztolás, tartalommegosztás).
- Csevegés, hívás (üzenetküldés és audiovizuális kommunikáció kettő vagy több partner között).
- Feladatok kiküldése, beadása, értékelése, visszajelzés – A „Feladatok” egy külön funkció a Teams-ben, nem a posztokban vagy üzenetekben történő feladat kiadást jelenti.
- Olyan rendszer legyen, amivel a diákok a későbbiekben, a munka világában is találkozhatnak. Ebből a szempontból jellemzően a Microsoft és a Google szolgáltatásai jöhetnek szóba.
Az eszközellátottság és az iskolai szabályozás függvényében jó, ha a rendszerünk telefonon is felhasználóbarát módon működtethető. Amit lehet, a tanulásmenedzsment-rendszerünkben oldjunk meg, a diáknak ne kelljen más alkalmazásokra regisztrálnia és a tanulás során azokra bejelentkeznie, főként akkor ne, ha ezt az alkalmazást a tanórai munka során is használnánk. Meglepően komoly fennakadást tud okozni akár csak egy programba történő bejelentkezés is. A bejelentkezés nehézsége igaz a diák saját, személyes fiókjára, azaz a Google-fiókra is! Google-fiókja nincs minden diáknak, és akiknek van, azok közül többek csak szülői felügyelettel (Family Link) használhatják, ami csak korlátozott felhasználást tesz lehetővé a beállítástól függően. Saját készüléken, amin be van jelentkezve, nyilván nem probléma a használat, de ha idegen, iskolai gép elé kerül, gyakori, hogy nem tud belépni a saját fiókjába. A bejelentkezési probléma nemcsak időrabló, hanem növeli a kognitív terhelést, elvonja a diák figyelmét a tartalmi munkáról. Ha csak a tanárnak kell regisztrálnia és a diákok regisztráció vagy belépés nélkül tudják használni a tanár által létrehozott tartalmat, akkor pedig felmerül a munka követésének kérdése, amennyiben ez szükséges. Tehát ha csak szabadon használható, például gyakorló feladatokat osztunk meg, amit nem akarunk ellenőrizni, a követés nem probléma, de ha szeretnénk értékelni, akkor természetesen meg kell oldanunk, hogy azonosítsuk a feladat beküldőjét. Ha nyitottak vagyunk új alkalmazások felfedezésére, akkor olyanokat vonjunk be, amelyek jelentős pluszt adnak hozzá a lehetőségeinkhez. Bizonyos funkciókra specializált applikációk általában látványosabbak és többet tudnak, mint az általános célú programok, de egy kis kreativitással néha meglepően sok mindent meg lehet oldani egy általános célú programmal is. Különösen igaz ez akkor, ha a specialista program fizetős, az iskolai rendszerünk programja viszont ingyenes. Én sok évnyi Socrative-ozás után vittem át a kvíz funkciót Forms-ba, és csak kis megalkuvás kellett hozzá. (A Socrative (socrative.com) a speciálisan kvízre kitalált program, a Forms pedig az iskolai Microsoft 365 rendszer része és sok mindenre használható.)
Ha nincs lehetőségünk iskolai szintű digitális tantermet (tanulásmenedzsment-rendszert) használni, akkor valamilyen egyéni megoldáshoz kell folyamodnunk. Ha alapvetően a tartalommegosztás a célunk, akkor jó megoldás lehet a Wakelet (wakelet.com) használata, amelyben lehet csoportot létrehozni, diákokat felvenni, tartalmakat megosztani és telefonon is jól működik.
Digitális térképek használata a földrajztanításban
A digitális térképek használatának szükségességét az oktatásban – a tantervi elváráson kívül – több tényező is támogatja. A rendelkezésre álló, széles körben elterjedt térképi programok megismerésével diákjaink a mindennapokban is hasznosítható tudást kapnak. A térképi programok egy része támogatja az együttműködést, a közös szerkesztésű tartalmak létrehozását és ezzel több fontos, 21. századi kompetencia (pl. IKT-használat, kooperáció) fejlesztését. A digitális térképek előnye, hogy digitális eszközön ugyanaz a térkép mindenkinél rendelkezésre állhat, nem kell beszerezni azonos papír alapú térképeket a tanuláshoz, nem beszélve arról, hogy a diákok többsége számára a papírtérképek használata teljesen életszerűtlen. Nem árt azonban tudatosítani velük, hogy – bár mindkét térképtípust el lehet rontani, veszteni, megsérülhetnek stb. – a papírtérkép egyik nagy előnye, hogy nem merül le. Cserébe a digitális térkép ideális esetben ismeri az álláspontomat, így – bár lehet, ezt szomorú kimondani – nem kell megtanulni az állaspont meghatározását, sőt, a haladási útvonalam nyomon követését sem. Nagy valószínűséggel a diákok többségének soha nem is lesz szüksége erre a tudásra (bár amióta olvastam, hogy egy diák földrajzból tanulta, miről lehet felismerni a közeledő cunamit és megmentette sok ember életét, azóta semmiről nem merem kijelenteni, hogy ez úgysem fog soha kelleni).
Kifejezetten a térképhasználat elsajátítása céljából a következő tevékenységeket végezzük, módszereket alkalmazzuk: túraútvonal tervezése, terepi tájékozódás és navigáció, útvonal rögzítése és digitális történetmesélés, útvonal tervezése közlekedési eszközzel, a földfelszín tanulmányozása, terepi és térképi problémamegoldás, topográfiai névanyag elsajátítása. A továbbiakban bemutatásra kerülő programok azok, amelyeket ténylegesen használunk, ezek közül több biztosan helyettesíthető más alkalmazással. A diákok szokták jelezni, ha egy funkcióra más programot használnak. Feladatmegoldáskor nem ragaszkodom az általam bemutatott program használatához, a lényeg az, hogy a tanulók el tudják végezni az adott tevékenységet. Azokban az esetekben viszont, amikor a későbbiekben együttműködéses feladat fog épülni az adott program használatára, szükséges az adott program ismerete. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy a (túl) sok lehetőség közül melyiket érdemes bevinni a tanítási órára és melyik az, ami inkább egy szakkör kereteibe fér bele. A térképpel kapcsolatos témakört érdemes elsőként feldolgozni azért, hogy a következő témákban építhessünk a digitális térképek használatára.
Túraútvonal tervezése turista útvonaltervező használatával
Illeszkedés a földrajzi tananyagba: a földrajzi térben való tájékozódást segítő digitális eszköz használata; gyakorlati feladat (utazástervezés) megoldása digitális térkép használatával; tájékozódás a digitális eszközök által közvetített virtuális földrajzi térben, különböző típusú térképeken.
Túraútvonal tervezésére a turistautak (turistautak.hu), illetve ennek a weboldalnak az aloldalaként működő a túraútvonal-tervezőt (link) használjuk. A tervező használata egyszerű: végig kattintjuk az érinteni kívánt helyeket (használhatjuk a keresőt is), és a program automatikusan tervezi hozzá az útvonalat. Ha nem arra tervez, mint amerre menni szeretnénk (például a visszaúton ne ugyanazon az útvonalon menjünk, mint amerre jöttünk), akkor sűrűbben kell letenni a pontokat. Szükség esetén a pontra kattintva jelenik meg a „törlés” lehetősége. A menüben megadhatunk néhány beállítást (pl. gyalog, csak jelzett úton), majd mentsük a térképet. Ne a permalinket, hanem „az útvonal mentése” opciót. (A permalink – permanens link – lényege a tartósság lenne, de itt pont nem az, 1 nap után elévül.) Adjunk nevet az útvonalnak, és a link birtokában bármikor megtekinthetjük a tervünket!
(A térkép interaktív formában ezen a linken tekinthető meg.) A legfontosabb alapinformációkat az útvonalról megkapjuk: a lap alján látjuk a magasságprofilt, a távolságot, és ha a bal oldalon alulra görgetünk, akkor egy időtervet is. Használhatjuk a „magasságprofil mentése” opciót is az adatok megtekintéséhez. Az útvonal linkjét elküldve a diákok is megmutathatják az általuk tervezett útvonalat és értékelhetjük a munkájukat.
Terepi tájékozódás, navigáció a maps.me alkalmazással
Illeszkedés a földrajzi tananyagba: a földrajzi térben való tájékozódást segítő digitális eszköz használata; gyakorlati feladat (utazástervezés) megoldása digitális térkép használatával; tájékozódás a digitális eszközök által közvetített virtuális földrajzi térben, különböző típusú térképeken.
A Maps.me (maps.me) ingyenes applikáció, amely Androidra és iPhone-ra is elérhető. Offline is használható, ezért érdemes letölteni a szükséges térképeket és megadni a programnak, hogy ne használja terepen a mobil internetünket (de dönthetünk másképp is). Az offline mód a diákoknak is jól jön, mert sokuknak nincs végtelen mobil internetje, ezért szívesebben használják, ha nem a saját keretet fogyaszt.
Mi is az alkalmazás használatának a lényege? Amikor az alkalmazás térképén megjelenik az álláspontunk, koppintással vagy kereséssel határozzuk meg a célpontunkat, és válasszuk az „ide” opciót! Válasszuk ki a „gyalogos” ikont, majd koppintsunk a „kezdés”-re! Gyalogos üzemmódban a telefont forgatva változik a helyzetünket jelző nyíl iránya is, jelezve, hogy merre fordulunk. Ennek kapcsán meg lehet beszélni a GPS és a giroszkóp eszköz funkciója közötti különbséget, vagyis, hogy a GPS a földrajzi helyzet (hol vagyok?), a giroszkóp pedig a térbeli helyzet, orientáció (merre fordulok?) meghatározását végzi. A program használatát akkor tudjuk bemutatni, ha ki tudjuk vetíteni a telefonunk képernyőjét. Ennek a technikai megoldása egy kis trükközést igényel, de gondoljuk végig, hogy megéri-e, mert a diákok bármit láthatnak, ami a vetítés során történik a telefonunkon. A feladatvégzés tényleges megvalósulását, vagyis hogy a diák használta-e a programot a házi feladat megoldása során, a képernyőkép beküldésével tudjuk ellenőrizni, de a legjobb, ha a tanulók terepen (osztálykiránduláson, terepgyakorlaton) kapnak tájékozódási feladatot. Például az álláspontjuktól tervezzenek útvonalat egy megadott célponthoz (4. ábra), és valósítsák is meg (menjenek végig az úton a navigáció használatával).
Útvonal rögzítése Relive alkalmazással
Illeszkedés a földrajzi tananyagba: a környezet földrajzi jellemzőinek bemutatása digitális eszközök használatával; tájékozódás a digitális eszközök által közvetített virtuális földrajzi térben, különböző típusú térképeken.
Az útvonal rögzítése funkciót sok program, köztük az előbb bemutatott maps.me is tudja. Én a videókészítés miatt szeretem a Relive-ot (relive.cc), ami a digitális történetmeséléshez (Lanszki A. 2016) közelíti az applikáció lehetőségeit. Lássuk a program használatának alapjait! Induláskor elindítom az appot, menet közben készítek fényképeket, az út végén leállítom az appot, majd hazaérve a program felületén (a telefonos applikációban) a kiválasztott képeket feltöltöm, amiből a program egy videót generál. Az ingyenes verzióban csak egy zene van, a fizetősben választhatók. A kész videó az online felületen jelenik meg. Az applikáció kiválóan alkalmas szorgalmi feladat készítésére, amiben a diák bemutathatja egy kirándulását, sétáját. A következő ábrák egy tényleges útvonal térképi megjelenítését ábrázolják.
Fel szoktam hívni a tanulók figyelmét arra, hogy nem kell megosztaniuk semmilyen személyes információt (fényképek, lakóhely stb.), amit nem szeretnének. A téma lehetőséget ad annak a megbeszélésére is, hogy honnan „tudja” a program, hogy melyik fénykép hol készült. Sokan nem tudják, hogy a telefonjuk beállításától függően az évekkel ezelőtt készült képekről is meg tudják állapítani, hogy hol készítették és ki lehet térni az eszköz használatának tudatosságára, a személyes adatok védelmére (pl. helyhozzáférés). Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a telefonos térképi alkalmazások nem működnek, ha letiltjuk a helyhozzáférést, ugyanakkor tudatosan válogassuk meg, hogy melyik alkalmazásoknak akarjuk valóban megadni a helyhozzáférést és melyeknek nem! Ha a telefon kamerájának megadjuk, akkor a program beleírja a képfájlba a GPS-információt, így visszakereshető lesz, hogy hol készítettük a felvételt. Egyes kameraalkalmazások el is helyezik a térképen a fényképet, de ha nem, a GPS-információ a metaadatokból kiolvasható.
Útvonal tervezése közlekedési eszközzel Google Maps használatával
Illeszkedés a földrajzi tananyagba: a földrajzi térben való tájékozódást segítő digitális eszköz használata; gyakorlati feladat (utazástervezés) megoldása digitális térkép használatával; tájékozódás a digitális eszközök által közvetített virtuális földrajzi térben, különböző típusú térképeken.
Mint az egyik legelterjedtebb útvonaltervezőnek, a Google Maps-nek (google.com/maps) az ismerete a mindennapi felhasználás szempontjából is fontos. Az útvonalterv-készítés technikai elsajátítása a további földrajzi tanulmányok szempontjából is hasznos, hiszen sok tananyagrészben (pl. kontinensek, országok megismerése) feladatokat szervezhetünk az eszköz használatával. A program számomra leghasznosabb funkciója a saját térkép létrehozásának lehetősége, amit a „Saját térképek” oldalon (link) az „Új térkép készítése” linkre kattintva érhetünk el. A létrehozott és egymással szerkesztésre megosztott térképen a diákok közösen tudnak dolgozni, akár az iskolában, akár otthon. A saját térkép funkció Google–fiók meglétét feltételezi, hiszen a létrehozott térképet egy létező a felhőtárhelyére fogja menteni a program. A Maps-ben tartalmakat rétegekben rendszerezve, csoportosítva jeleníthetjük meg például egy több napos utazás tervezése során (Havassy A. 2020). A Google-fiók hiánya nem szokta hátráltatni a munkát, sokkal inkább a már említett saját fiókba történő bejelentkezés, illetve a szülői felügyelet (Family Link) a munka akadálya. Mivel a tevékenységeket jellemzően csoportmunkában végezzük, a feladatok feloszthatók úgy, hogy mindenki tudjon érdemi munkát végezni (pl. egyik csapattag a térképet szerkeszti, a másik pedig a tartalommal kapcsolatos internetes keresést végez).
A földfelszín tanulmányozása Google Earth alkalmazással
Illeszkedés a földrajzi tananyagba: a földrajzi térben való tájékozódást segítő digitális eszköz használata; űrfelvételek sajátosságainak és alkalmazási területeinek ismerete; tájékozódás a digitális eszközök által közvetített virtuális földrajzi térben, különböző típusú térképeken.
A Google Earth (earth.google.com) használható bármelyik téma feldolgozásában, ahol szempont lehet a földfelszín természeti (pl. domborzat, vizek) vagy társadalmi (pl. települések, utak) képződményeinek megfigyelése, értelmezése. A Google Earth-ben is lehet saját térképeket létrehozni, amit projektnek neveznek, és hasonló módon lehet közös szerkesztésű térképeket is létrehozni. A Maps és az Earth közös jellemzője, hogy telefonon inkább megtekintésre, felhasználói tevékenységekre alkalmas, de saját térkép szerkesztésére nem praktikus. A szerkesztést laptopon, asztali gépen érdemes elvégezni, tehát laptopos osztályokkal, gépteremben vagy otthoni munkában oldható meg.
Térkép közös szerkesztése felhasználói fiók nélkül
Illeszkedés a földrajzi tananyagba: digitális eszközök használatával a környezet földrajzi jellemzőinek bemutatása, a földrajzi térben való tájékozódást segítő digitális eszköz használata; gyakorlati feladat (utazástervezés) megoldása digitális térkép használatával; tájékozódás a digitális eszközök által közvetített virtuális földrajzi térben, különböző típusú térképeken.
Egy új kezdeményezés a Proximap és a MapsGPT. A Proximap (proxi.co) egy viszonylag új program, amelynek egyik nagy előnyét abban látom, hogy nem szükséges a diákok személyes Google–fiókját használni, ha közös szerkesztésű térképet szeretnénk létrehozni, mert regisztráció nélkül is lehetővé teszi, hogy a felhasználók ugyanazt a térképet szerkesszék. Ehhez csak a térkép létrehozójának, jelen esetben a tanárnak az engedélye szükséges. A felhasználónak (diáknak) meg kell adnia az e-mail-címét, de erre csak azért van szükség, hogy legyen hozzáférése és későbbi szerkesztési lehetősége a térképre általa felvett helyhez. A funkciók közé tartozik egy – a tanulmány írásának időpontjában – béta verziójú és túlterhelt mesterséges intelligencia is, ami külön weboldalról (mapsgpt.com) is elérhető. A beírt szempontok, keresőszavak alapján a program létrehoz egy térképet, amit utána átszerkeszthetünk. Pl. egy Ausztriába tervezett 5 napos utazás helyszíneiről az itt következő linkre kattintva megjelenő térkép a „Trip planning” menüben készült, a „5” (day trip), „Austria” és a „most famous places” prompt megadásával.
További hasznos lehetőség, hogy táblázat nézetre („Spreadsheet View”) váltva a helyek tömeges felvétele is lehetséges. A kívánt helyek nevét csak be kell másolni a táblázatba, és mentés után a térképen megjelennek a helyek. Egy ellenőrzés mindenképpen szükséges, mert az azonos vagy nem egyértelmű helynevek hibákat eredményezhetnek (pl. Baja helyett Baja California), de ez az eljárás jelentősen meggyorsíthatja munkánkat. További hasznos funkció, hogy az egyes helyeket címkékkel és kategóriákkal (Categories & Tags) láthatjuk el, így a térképen megjeleníteni kívánt helyeket szűrhetjük, leválogathatjuk. Ezért például akár a teljes topográfia névanyagot is felvehetjük egy térképre, nem lesz zsúfolt, hiszen egyrészt zúmolható, másrészt a szűrés funkcióval a megjelenített helyek száma csökkenthető.
Problémamegoldás digitális térkép használatával
Illeszkedés a földrajzi tananyagba: a földrajzi térben való tájékozódást segítő digitális eszköz használata; gyakorlati feladat (távolság- és helymeghatározás) megoldása digitális térkép használatával; a földrajzi térben való tájékozódást segítő digitális eszköz használata; tájékozódás a digitális eszközök által közvetített virtuális földrajzi térben, különböző típusú térképeken; problémaközpontú feladat megoldása.
A GeoGuessr (geoguessr.com) egy Google Maps alapú játék, amelynek eredeti koncepciója az, hogy a program ledob valahol a Földön, ahol elérhető a Google Street View, virtuálisan haladhatok az úton, információkat gyűjtök, és a látottak alapján minél pontosabban meg kell határoznom a kiindulási helyemet. A GeoGuessr az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A programot folyamatosan fejlesztik és egyes funkciók csak előfizetői fiókkal érhetők el. A diákokkal érdemes tudatni, hogy nekik nem szükséges előfizetniük, regisztrálni viszont kell, anélkül nem lehet játszani. Amit félre szoktak érteni, az az ingyenes fiók 5 perces korlátozása, ami azt jelenti, hogy 5 perc játék után 15 percig nem kap új pályát, ezért sokan azt gondolják, hogy 5 perc alatt végezni kell a játékkal és gyorsan tippelgetnek. Ha rendesen „kijátszanak” egy pályát, akkor nem is veszik észre a szünetet, hiszen a 15 perc szünet játék közben is ketyeg. Kifejezetten bíztatni szoktam a diákokat, hogy „csaljanak”, azaz keressenek az interneten, használjanak másik térképet, tehát ne tippelgetéssel, hanem kreatívan oldják meg a feladatot. Fontos praktikus tudnivaló, hogy félbe is hagyhatják a játékot és legközelebb folytathatják. A félbehagyott játékok az „Ongoing games” menüpontból érhetők el. A program egyik új funkciója a kvíz, amelyben a szokásos feleletválasztós kérdés mellett többféle térképi feladatot is adhatunk, így a diáknak nem a felkínált helyek közül kell kiválasztania egyet, hanem ténylegesen az egész Földön kell keresnie, zúmolnia és minél pontosabban megjelölnie a keresett helyet. Véleményem szerint ez sokkal hatékonyabb módja a térképről való tanulásnak, mint a hagyományos térképi kvíz (lásd a következő pontban).
Topográfiai névanyag elsajátítása, gyakorlása Seterra alkalmazással
Illeszkedés a földrajzi tananyagba: a topográfiai névanyag elsajátítása, gyakorlása.
Az elmúlt években sok időt és munkát fordítottam arra, hogy Seterra (geoguessr.com/seterra) kvízeket hozzak létre a topográfiai névanyagból. Valójában a hasznossága megkérdőjelezhető, hiszen a kattintós kvíz egy meglehetősen mechanikus és valószínűleg nem is túl hatékony módja a tanulásnak. Elég csak arra gondolni, hogy ha végre sikerül 100%-ra és bizonyos időkereten belül elvégezni a kvízt, akkor akár csak a következő körben újra sikerülni fog-e, és ha igen, mi várható néhány nap vagy hét múlva. (Ezt az elvet kifejtettem egy osztály előtt is, és egyből megkaptam a választ egy diákomtól, hogy márpedig ő úgy gondolja, hogy azért tudja Afrika országait, mert Seterrázott.) Véleményem szerint a térképhasználatnak az a módja sokkal hasznosabb, amikor a felhasználónak kell megkeresnie egy adott helyet, de a leghasznosabbnak azt tartom, ha a diákokban ki tudjuk alakítani azt az igényt, hogy ha egy idegen helyről látnak, hallanak, olvasnak, akkor keressenek rá, hogy hol is fekszik. A Seterra ettől még jó lehet a tudás tesztelésére és vizsgára felkészüléshez, hiszen az érettségi vizsgán is vannak kontúrtérképes topográfiai feladatok. Érdemes tudni, hogy a térképek alatt a játékmód állítható, így nemcsak a hagyományos kattintós, hanem például beírós és egyéb lehetőségek is elérhetők. A Seterrán saját térképet csak előfizetői fiókkal lehet létrehozni, bár amióta a GeoGuessr bekebelezte, elég egy előfizetés a két programhoz.
A mesterséges intelligencia használata
A tanulmány írásának időpontjában zajlik a mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése, amikor bárki kipróbálhatja, használhatja például a ChatGPT (openai.com/blog/chatgpt) szolgáltatását, beleértve a diákokat is. A mesterséges intelligencia a Bing böngésző csevegés módjában is használható, ahol a tanulmány írásának időpontjában a 4-es modell érhető el. Az internet-tudatosság (felhasználói tudatosság) szempontjából fontos (Sarnyai T. 2023), hogy beszéljünk a MI-ról, és a tiltás helyett közösen próbáljuk ki, illetve ötleteket adjunk a diákoknak, hogy mire lehet jó számunkra. A diákokkal a következő célból használtuk, illetve javasoltam számukra a használatát:
- ha cikket kell választani egy listából elolvasásra és feldolgozásra, akkor a MI foglalja össze a cikk tartalmát, hogy érdekes-e, ezt válasszam-e, és utána el kell olvasni és feldolgozni a cikket;
- ugyanezt a cikk elolvasása után is érdemes megtenni, hátha olyan szempont, összefüggés jelenik meg a MI által létrehozott összefoglalóban, amit nem vettem észre, amit természetesen ellenőrizni kell (saját tapasztalatom szerint néha hibákat követ el);
- a MI ajánljon további forrásokat a cikk témájában, de utána az internetes keresést se hagyjuk ki;
- javasoljon útvonaltervet, látnivalókat egy távoli ország vagy Magyarország valamelyik részének a megismerésére; majd ezután végezzünk hagyományos internetes keresést is.
Tulajdonképpen bármilyen kérdést feltehetünk a MI-nak, de a kérdés feltevésének módját meg kell tanulnunk, miként kell úgy fogalmaznunk, hogy minél jobb választ kapjunk. És természetesen azt is, hogy ne fogadjuk el az eredményt gondolkodás nélkül. Az eredményes használat egyik fontos összetevője, hogy angolul (is) kérdezzünk, ahogy a hagyományos internetes keresés esetén is, ugyanis sok témakörben angolul fogjuk a jobb válaszokat kapni. Nemcsak kérdéseket tehetünk fel, hanem megoldandó feladatokat is adhatunk a MI-nak. Ha a Poximapbe helyneveket szeretnénk bevinni táblázat nézetben, akkor a kimásolt folyószöveget egy egyszerű paranccsal oszlopokká alakíttathatjuk a MI-val, és már csak be kell másolni a táblázatba.
Tanulásszervezés digitális alkalmazásokkal
Egy adott anyagrész feldolgozásának, a tanulási időszaknak a tervét az első órán megbeszéljük és a diákokkal megosztom a Teams-ben. Ezt bármilyen szöveges dokumentummal is megtehetjük, de ha szeretjük a látványos, figyelemfelkeltő megoldásokat, akkor az idővonalszerű megjelenítést lehetővé tevő Padlet (padlet.com) vagy Sutori (sutori.com) programokkal is érdemes próbálkozni. Ingyenesen mindkettő korlátozásokkal ugyan, de érdemben használható.
Ha csoportmunka esetén a diákokra bízzuk a csoportalakítást, akkor jellemzően baráti párok és csoportok fognak alakulni, és mindig mindenki ugyanazzal a néhány társával dolgozik együtt, ami ráadásul kellemetlen helyzetbe hozza a kevésbé népszerű osztálytársakat. Egy akciókutatásom szerint a diákok elfogadják, hogy hasznos a véletlenszerűen szervezett csoport (amit én adott esetben a háttérből irányítottan szervezek meg), ennek ellenére arra a kérdésre, hogy hogyan történjen legközelebb a csoportszervezés, a többség mégiscsak azt válaszolja, hogy ők választanának. Pármunka, csoportmunka szervezéséhez ideális digitális eszköz a Keamk (keamk.com), ami lehetővé teszi csapatok véletlenszerű vagy irányított szervezését. Az irányítottsághoz megadhatjuk a résztvevők nemét és készségszintjét (skill level). Utóbbit 1–5 közötti értékre állíthatjuk, és természetesen olyan tartalmat gondolunk mögé, amit fontosnak tartunk, amit a csoportlétrehozás szempontjából szeretnénk figyelembe venni (például ki jobb a csapatmunkában vagy ki jobb földrajzos és ki kevésbé). Az irányított szempontok a megosztott oldalon elrejthetők, tehát a diákok nem látják.
Az ábrán látható csoportbeosztást a mesterséges intelligencia (Bing Chat) generálta, így volt a leggyorsabb létrehozni egy kitalált osztályt, viszont a gyakorlatomban a tényleges csoportbeosztást a Keamkkal a fent leírt módon szoktam létrehozni. Vannak olyan tevékenységeink, amelyek esetében szeretném szem előtt tartani, hogy minél jobban modellezzünk egy valóságos helyzetet, ezért mégis a diákokra hagyom a csoportszervezést. Ilyen például az útitervkészítés, hiszen utazni inkább szoktunk barátokkal, mint ismeretlenekkel (illetve, ha ismeretlenekkel, akkor azt más, pl. utazási iroda szervezi).
Az együttműködést igénylő feladatokat a programok széles tárháza támogatja. Az egyik legkézenfekvőbb a prezentációval támogatott előadás elkészítése és előadása. Természetesen nemcsak PowerPointtal, hanem bármilyen online programmal készített dokumentum megosztható egymással szerkesztésre, megtekintésre. Fontos megtanítanunk a diákoknak a megosztási beállításokat és azt, hogy ezeket tudatosan használják. Például ne a link birtokában bárki szerkesztheti opciót válasszák, ha nem szükséges (többnyire nem az), hanem csak kiválasztott felhasználóknak legyen joguk szerkeszteni, a többieknek pedig megtekinteni a dokumentumot.
Egy program (például Google Earth, Google Maps) használatának elsajátításához (de sok más helyzetben is) hasznos segítség lehet, ha rögzítjük a tanári magyarázatot. Ez lehet a tanórai magyarázat, de lehet az órán kívül elkészített segédanyag is. A magyarázat felvétele csak a képernyőkép és a tanár hangjának felvételét igényli, így órán is kivitelezhető. A felvételt elkészíthetjük a PowerPointba integrált Recorderrel (link), így ha PowerPoint prezentáció használatával magyarázunk, nincs szükségünk másik programra, vagy használhatjuk a Loom for Education nevű programot (link), amely ingyenesen többletfunkciókat ad a tanárok számára. A rögzített és a Teams-ben megosztott magyarázat hasznos a hiányzók számára, de bárki másnak is, aki az első alkalomkor nem tudja megtanulni a program használatát. A fordított osztályterem (a tanulók a tananyaggal tanórán kívül online vagy nyomtatott forrásokból ismerkednek meg, majd azt az órán a tanár segítségével közösen dolgozzák fel) módszerét (Lévai D. 2019) alkalmazvakérhetjük a diákoktól az előre megosztott videó megtekintését, és akár azt is, hogy egyszer kattintsák végig a szükséges lépéseket a használni kívánt térképi programban, hogy a tanítási órán már a tartalom létrehozásával tudjunk foglalkozni, ne a technikai részletekkel.
Linkek, internetes tartalmak megosztására hasznos eszköz a korábban már említett Wakelet, amelyben nemcsak ömlesztve, hanem a gyűjteményeket tematikus kollekciókba, a program szóhasználatával ’Terek’-be rendezhetjük. Ha például azt szeretnénk, hogy a diákok cikkek listájából választhassanak egyet feldolgozásra, vagy az órán bemutatott szemléltető anyagokat szeretnénk telefonbarát módon megosztani, ideális eszköz. A Wakelet lehetővé teszi az együttműködést, a közös szerkesztésű tartalmak létrehozását is.
További alkalmazások
Ha elegünk van a négy fal közötti tevékenységekből és terepre terveznénk játékos feladatot, akkor érdemes kipróbálni az ActionBound-ot (actionbound.com). A játékot otthon, számítógépen állítjuk össze, és a diákok a terepen telefonon játszhatják. Az információközlő ppt-diákon és a hagyományos kvízkérdéseken kívül térképi feladatokat hozhatunk létre. A pontokat a helyszínek felkereséséért kapják, és ezután jöhetnek a tartalomra vonatkozó feladatok. Nem feltétlenül kell internetkapcsolat, a szálláson WiFi-kapcsolattal letölthetjük a játékot a telefonra, de terepen a helyhozzáférést (GPS) engedélyezni kell. Egyénileg és csoportban is játszható. Megosztott játékokat (a program szóhasználatában „bound”) ezen az oldalon lehet vadászni, de természetesen mindig az a legjobb, amit saját magunk hozunk létre.
Játékos lehetőség a tanultak gyakorlására a digitális szabadulószoba (Manojlovic H. – Kovács E. 2022). Lényege, hogy a tanulók egy téma vagy történet köré fűzve állomások sorozatán kihívásokat, feladatokat oldanak meg, és csak akkor jutnak ki a „szobából”, ha az összes kihívást sikeresen teljesítik. Minden olyan programmal megvalósítható, amely lehetővé teszi, hogy az egyes feladatokat jelszóval védjük le, és a következő feladathoz csak az előző megoldása után lehessen eljutni, hiszen a megoldás a jelszó. A Microsoft (Office) 365 fiókkal rendelkezők a OneNote jegyzetfüzettel is létrehozhatnak szabadulószobát, de sokkal több lehetőséget és főként telefonbarát felületet kapunk a Genially-tól (genial.ly). A program használatáról találunk videókat a YouTube-on.
Egy tanulási időszak terve a kontinensek földrajza anyagrész példáján
Hogyan lehet a fentiekben bemutatott technológiákat és módszereket beépíteni például a kontinensek földrajza tanulásának időszakába? Először is határozzuk meg, hogy mi a fő fejlesztési célunk! Számomra – diákok és tanárok visszajelzése alapján – az egyik legfontosabb terület az előadói készség, a kommunikáció fejlesztése (Vladár Zs. in Radó N. 2023). A tanulási időszak fő tevékenysége csoportokban egy országról prezentáció készítése és előadása, erre adom a legtöbb pontot, az értékelésben ez számít a legnagyobb súllyal (1. táblázat). A feladat elkészítése során további készségek fejlesztése történik, pl. együttműködés, tervezés (önszabályozás), kreativitás, kritikus gondolkodás, IKT-kompetencia. A tervezés (önszabályozás) a feladat határidőre történő elkészítése és a közös előadásra való felkészülés során valósul meg. Prezentációkészítést és előadást megpróbálok minél több témakör feldolgozásába beilleszteni, hiszen nagyon sok fejlesztési terület jelenik meg menet közben, amelyeket a következő tanulási időszakban lehet javítani, mélyíteni. Az előadások után rövid ön-, társ- és tanári értékelést is tartunk. Az előadások és értékelések tapasztalatai alapján határozom meg a következő tanulási időszak fejlesztési céljait. A feladat szempontjai között a konkrét földrajzi tartalmakon kívül jó, ha a diákok kreativitását is engedjük érvényesülni, hadd kerüljön az előadásba olyan téma, ami számukra a legérdekesebb.
Érdemes megpróbálni egy-egy ország feldolgozását például az országba tervezett utazás köré szervezni. Sok földrajzi tartalom megközelíthető abból a szempontból, hogy ha oda utazom, hogyan fognak engem érinteni a terület földrajzi adottságai (térképhasználat: útiterv készítése; éghajlat: öltözködés; vízrajz: strandolás; pénzügy: megélhetési költségek, szállás, étkezés; természeti és kulturális környezet: nemzeti parkok, világörökségek; fenntarthatóság: utazási mód, szállás, étkezés stb. környezettudatos megválasztása). A felhasznált források feltüntetése minimális követelmény, de egyes feladatoknál (pl. cikkek olvasása és feldolgozása) akár a szerző ellenőrzését is kérhetjük. Az előadás időtartamát érdemes 5-10 perc közöttire javasolni. (Osztályfüggő is, hogy mennyi ideig tudnak figyelni, de az is lehet fejlesztési terület, hogy tudjanak koncentrálni egy előadásra.) Az előadás meghatározott időtartama viszont korlátozza a kérhető szempontok számát. A prezentáció elkészítése a rendelkezésre álló technikától is függ, de érdemes legalább egy órán lehetőséget adni a diákoknak, hogy órán együtt dolgozhassanak és feltehessék a kérdéseiket a tanárnak. Amikor első alkalommal foglalkozunk országok bemutatásával, szükséges egy-két elméleti óra a természet- és társadalomföldrajzi fogalmak, folyamatok megbeszélésére.
A fenti táblázatban az eszközöknél csak az iskolai órán szükséges eszközöket tüntettem fel. A „beküldendő” feladat kötelező otthoni, a „választható” nem kötelező otthoni (szorgalmi) feladat. Mivel a diákoknak a prezentációelőadás időszakában nincs otthoni feladatuk (kivéve a következő órai előadóknak), ekkorra érdemes időzíteni a választható feladatokat. A tervezésre nem feltétlenül szükséges egy egész óra, így erre az órára szervezhetünk térképi feladatot, akár atlasszal, akár Seterra alkalmazás használatával. Az elméleti órákon a pontot az órai feladatra lehet kapni, erre használom a Forms-t, mint digitális feladatgyűjteményt. A prezentációkészítés pontjai az időben beküldött részmunka elvégzéséért szerezhetők. Fontos a részfeladatok ellenőrzése: tapasztalatom szerint a diákok egy része hajlamos elszórakozni az időt (játszani, vagy csak nem hatékonyan dolgozni), mondván otthon jobban lehet haladni. Kérdés, hogy akkor mire is adjuk az órai időt. A prezentációk előadása során biztosan lesz hiányzó, ezért három fős csapatok esetén azt szoktam kérni, hogy ha két fő jelen van, akkor tartsák meg az előadást, de aki nem jön, minél hamarabb értesítse a csapattagokat és engem is. A hiányzó is megkapja a prezentációra a pontokat, de a hiányzó helyett előadók több pontot kapnak. Nem az összes csapat készül minden órára, de a biztonság kedvéért kicsit túl kell tervezni az előadások számát.
A „beküldendő” feladat a kötelező topográfiai névanyagból készül. A „választható” térképi Seterra feladat a témához kapcsolódó, nem a kötelező névanyagot tartalmazó feladat lehet. A GoogleEarth-höz meghatározhatunk egy koncepciót, például az adott ország különböző típusú tájai vagy nevezetességei. A GeoGuessr szintén az adott ország általunk kiválasztott pályája a játékban (SinglePlayer – Classic Maps). A szabadulószobát célszerű úgy összeállítani, hogy a tartalma felkészülést adjon az utolsó órai kvízre, így dupla motivációt kaphat az elvégzése. Én úgy szoktam összeállítani a szabadulószobát és a kvízt, hogy a diákok által választott tartalmak (például nemzeti parkokat, világörökségi helyszíneket ábrázoló képek) jelenjenek meg benne, így az előadásokra is érdemes még jobban figyelni, hiszen mindenki pontszerzését elősegíti. Azt is megtehetjük, hogy előre megadjuk, mely fontos helyek jelenjenek meg a prezentációban. A ponthatárokat érdemes úgy megállapítani, hogy ne kelljen túl sok feladatot elvégezni, de azért ne lehessen csak a választott feladatokkal megszerezni az ötöst és elhanyagolni az együttműködést, a kötelező feladatot. Jó arány, ha az ötöshöz szükséges pontszámnak a dupláját lehet megszerezni (50-60% körüli ötöshatár), de a kötelezőkkel még nincs meg az ötös, vagy csak ha az összest elvégzi nagyon jó eredménnyel. Érdemes a tanulási időszak közbeni határidőket (is) meghatározni. Egyrészt hogy ne minden javítani való a végén zuhanjon ránk, másrészt hogy elkerüljük az utolsó pillanatban történő, csak a pontszerzést és nem a tanulást szem előtt tartó beküldéseket. Ha nem pontrendszerben dolgozunk, természetesen lehet hagyományos módon is értékelni, ebben az esetben a prezentáció lehet a dupla (témazáró), a többi pedig normál, szimpla jegy vagy kisötös.
Összegzés
Napjainkban a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a világ változása tovább gyorsul. Újabb, minőségi változást jelentő eszközök jelennek meg (lásd mesterséges intelligencia), és máris arról beszélünk, hogy hol lehet a MI helye az oktatásban. Mindeközben a „hagyományos”, az MI előtti IKT-eszközök oktatási célú felhasználása is kérdéseket vet fel. Melyek a jó eszközök? Melyiket és mire használjam? Mikor van értelme digitális eszközt használni és mikor használjak analóg (nem digitális) eszközt? A fenti kérdésekre nem mindig találunk egyértelmű választ, azért sem, mert egyre újabb, nagyobb tudású, még praktikusabb eszközök jelennek meg. Ez további kérdéseket vet fel. Használjam a régi eszközt, vagy térjek át az újra? Dobjam ki évek munkájával létrehozott anyagaimat egy új eszköz kedvéért? Ezek a kérdések nem is olyan nehezek, ha nem az eszköz, hanem a módszertan irányából közelítjük meg a problémát. Akkor is érdemes lehet digitális eszközt használni, ha csak praktikusabb, mint az analóg eszköz (írásvetítőfólia helyett PowerPoint prezentáció), hiszen könnyebb frissíteni a tartalmát, de előbb-utóbb rájövünk, hogy a digitális tartalom megosztható, a távolból is elérhető. Ezen az úton pedig eljutunk oda, hogy még jobb, ha a diákok csoportmunkában, egymással megosztott tartalmakat hoznak létre és azt bemutatják. Így nagy lépést teszünk a SAMR-modell (Puentedura, R. 2010) lépcsőjén.
Inkább kevesebb eszközt használjunk, de azok legyenek sokoldalúak. Legyen egy olyan eszközünk, amely a diákok számára könnyen elérhető és a tananyagok, információk könnyű elérését támogatja (digitális tanterem). Olyan eszközt (is) használjunk, amelyekben nem mi hozzuk létre a tananyagot és a diákok csak tartalomfogyasztók, hanem olyanokat, amelyek a diákok tevékenységét igénylik. Ha ez a tevékenység kreatív, problémamegoldást és a diákok együttműködését igényli, valószínűleg jó eszközt választottunk.
