Tengeri teknősök

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Az Indiai-óceánban élő teknősök száma jelentősen csökken. Ezt Srí Lanka halászai vették először észre, hiszen egyre kevesebb teknős érkezik holdfényes éjszakákon a partra, hogy tojásait a szaporodási időszakban lerakja. A hulladék, a műanyag és a szennyezett víz nagy veszélyforrás számukra.

Veszélyben Srí Lanka tengeri teknősei

Elhelyezkedés

A képek készítésének helye (Koggala, Srí Lanka) (Google Maps)

Földrajzi leírás

Az Indiai-óceánban élő teknősök száma jelentősen csökken. Ezt Srí Lanka halászai vették először észre, hiszen egyre kevesebb teknős érkezik holdfényes éjszakákon a partra, hogy tojásait a szaporodási időszakban lerakja. Ma már a szállodák fénye is hívogatja a partra a nőstényeket. Még szerencse, hogy a szigetország partvidéke nem sűrűn beépített, szabad, szállodamentes partszakaszok is vannak… még.

A tojásrakást nem befolyásolja, viszont a kisteknősök tájékozódását igencsak megzavarja a tengerparti utcák, éttermek fényárja, mivel az óceán helyett a mesterséges fények felé indulnak el a frissen kikelt egyedek, így sokszor könnyen macskák, varánuszok áldozataivá is válhatnak.

A másik ok, ami tizedeli a tengeri teknősöket az óceán mélyén leselkedik az állatokra. Egyre több halász cseréli hálóját műanyag, lassan lebomló hálóra, amelyet sokszor és felelőtlenül a tengerben hagynak, amibe a teknősök hamar belegabalyodnak. Így nem tudnak levegőért felemelkedni a víz felszínére, és megfulladnak. A másik szörnyű veszély, a tengerbe kerülő szemét, aminek ma már közel 40%-a műanyag. A nylon zacskók úgy lebegnek, akár a medúzák, így finom falatnak tűnnek, a teknősök is megeszik. Egyéb műanyagok is bekerülhetnek a szervezetükbe, ami miatt viszont nem tudnak a víz alá merülni, és így táplálkozni.

A sok műanyagzacskót nyelt teknősök nem tudnak a víz alá merülni. (letöltés)

Ezt mutatják be sok helyen Srí Lanka partvidékén lévő teknősmenhelyeken, ahol ezeket az állatokat gyógyszeresen kezelik, és ha meggyógyulnak, akkor visszaengedik őket a tengerbe. Itt kezelik azokat a példányokat is, amelyek valamelyik lábát háló, hajócsavar, vagy akár jetsky vágta le. Medencékben tartják őket addig, amíg végtagprotézist készítenek nekik, és azzal megtanulnak úszni. A tengerbe kihelyezett halászkampók, horgok miatt pedig sok vak teknős marad örökre a menhely lakója.

A halászok által kifogott sérült teknősöket kis medencékben tartják a menhelyeken (letöltés)
A leggyakoribb sérülés valamely végtag elvesztése. (letöltés)

A partokon lerakott tojásokat a helyiek összegyűjtik, ugyanis finom csemegének adják el a helyi piacon. A piaci árnál viszont többet ígérnek a menhely gondozói, így a megmentett tojásokat újra elássák a parti homokban, kis táblával jelölve az időpontot és a tojások számát, ami akár 100 darab is lehet egy-egy fészekaljban.

A védett keltetőhelyen a helyiektől felvásárolt teknős tojásokat a homokban eltemetik és táblákkal jelölik a gyűjtés időpontját, fajnevet és a darabszámot (letöltés

Amikor a homokkupac süppedni kezd, akkor kelnek ki a kisteknősök, akiket először pár napig egy medencében tartanak, és hajnalban engedik vissza őket a tengerbe, amikor kevesebb ragadozóra lehet számítani. Estére az elkerített „keltetőt” befedik, hogy az akár egy méteresre is megnővő varánuszok nehogy kifosszák.

A kikelés kezdetét a homokhalom beroskadása jelzi. (letöltés)

A tengeri teknősök számát a globális felmelegedés is befolyásolja, hiszen a tengerek vízszintemelkedése elöntheti a tojásrakó helyeiket, illetve a növekvő hőmérséklet befolyásolja a fészekből kikelő egyedek nemét is, a magasabb hőmérséklet ugyanis a nőstény utódok kikelésének kedvez, így a hím teknősök hiánya várható. Az állatokra leselkedő veszélyek sora még kiegészül a partok mentén történő szállítóhajó balesetekkel, amelyre példa 2021-ben történt hajó kiégése, amelyből 25 tonna salétromsav ömlött a tengerbe számos fajt megölve. Műanyagpellet (szatyoralapanyag) borította be a partokat, amely eltömte a halak kopoltyúit, belekerült az állatok szervezetébe, így a teknősökébe is. Szerencsére a tengeri teknősöket ma már törvények védik, így a páncélok ékszerként való felhasználása, a teknőshús evés tilos.

A menhelyet felkereső turistáknak ismeretterjesztő előadásokat tartanak a tengeri teknősökről, és bemutatják a leggyakoribb sérüléseket, illetve azok gyógyítási lehetőségeit (letöltés)

Az egyre másra megalakuló teknős menhelyek heroikus küzdelmet folytatnak, és azzal, hogy sok látogatónak mutatják meg a sérült teknősöket, talán ezzel is hozzájárulnak a teknősök megmentéséhez.

Feladat

Válaszd ki a teknősökkel kapcsolatos kérdésekre adandó helyes válaszokat!

  1. Melyik országban szent állat a teknős?
    • a. India
    • b. Kína
    • c. Indonézia
  2. Milyen vallásúak nem fogyasztják teknős húsát?
    • a. a muszlimok (az iszlám vallás követői)
    • b. a római katolikusok
    • c. a hinduk
  3. Mi nem jellemző a levesteknősre?
    • a. élete nagy részében magányos állat
    • b. először növényt eszik, majd ragadozóvá válik
    • c. fejét nem tudja a páncélja alá húzni
  4. Mi nem jellemző a tengeri teknősök szaporodására?
    • a. sok tojást raknak a homokba
    • b. mindig ugyanarra a helyre térnek vissza tojásrakáshoz
    • c. a tojásokból nagyon sok teknős éri meg az ivarérett kort
  5. Nagyon sok teknőst fognak ki mellékfogásként. Mit jelent ez?
    • a. az ételeknél a főfogás mellé adják a húsát
    • b. egy adott halfaj kifogása során a teknősök is a hálóba kerülhetnek
    • c. ez egy speciális fogási mód horoggal és merítőhálóval
  6. Mi nem jellemző az Indiai-óceánban élő tengeri bőrhátú teknősre?
    • a. a legkisebb teknősfaj
    • b. főképp medúzákat eszik
    • c. fiatalon még könnyű préda a cápák számára puha páncélja miatt
  7. Mi nem veszélyezteti a teknősöket?
    • a. a belük elzáródása a lenyelt műanyagoktól
    • b. a túlszaporodásuk a tengerbe került szerves vegyületektől a partok közelében
    • c. a tojásuk fogyasztása egyes országokban
  8. Mire hathat a partra kivetett sok mikroműanyag a teknősök esetében?
    • a. nem tudják a teknősök elásni a tojásokat
    • b. megeszik a kis teknősök kikelés után a mikroműanyagokat
    • c. megváltoztatja a homok hőmérsékletét, így befolyásolja a szennyezés a teknősök nemét
  9. Melyik teknős őshonos Magyarországon?
    • a. görög teknős
    • b. mocsári teknős
    • c. ékszerteknős
  10. Melyik teknős veszélyezteti a hazai teknősfajunkat, miért?
    • a. az ékszerteknős, mert megeszi előlük a vízi növényeket
    • b. a görögteknős, mert elfoglalja az élőhelyüket
    • c. az ékszerteknős, mert gyorsabban szaporodik, és így kiszorítja az élőhelyükről a hazai fajokat

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.