Tűzszentély

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Az azerbajdzsáni Atasgahba minden turista ellátogat, hiszen itt már 2000 éve tűz ég, ami a zoroaszter hívei szerint Isten jelenlétének a szimbóluma. A mai szentély a 16-17. században épült, és sokféle vallás zarándokhelye.

Atasgah tűztemploma – Azerbajdzsán

Elhelyezkedés

Atasgah elhelyezkedése Azerbajdzsánban (Google Maps)

Földrajzi leírás

Egy különleges hely Azerbajdzsánban, ahová szinte minden turista elzarándokol. Régen, a Kr. e. 1. században már tűz égett ezen a helyen, amelyet zoroaszter hívők kezdtek látogatni. A hívők nem imádták a tüzet, hanem tisztelték, vagyis úgy tekintenek a tűzre, mint a fényesség és a dicsőség jelképére. A zoroaszterek szentnek tekintik a tüzet, mint Isten jelenlétének szimbólumát.

Azonban hindu, szikh hívők is megjelentek a „tűz-hely” körül. Ugyanis a Selyemút egyik ága a szentély mellett vezetett egykor, így sok vallás hívei keresték fel a szent helyet, ettől kezdve nagyon sok indiai (parszi) kereskedő zarándokolt el a tűz szentélyhez, akik a Kaszpi-tenger térségében kereskedtek áruikkal, illetve a tavon lévő hajók kézműves famunkáit biztosították.

A makett jobb oldalán a 17. század előtti, a bal oldalán a 17. században épült központi szentélyt rekonstruálták. (letöltés)

A 16. század végén és a 17. század elején épült fel a szentély a mai formájában. Egy gazdag indiai hívő pénzéből 1810-ben a tűz fölé kialakítottak egy kőből álló, ötszögletű „oltárt”, amely a nagy udvar közepén áll. A szentélyt övező falakhoz kicsiny szobákat tapasztottak. Ezek a helyiségek egyrészt karavánszerájként működtek, vagyis a megfáradt kereskedőknek nyújtottak szállást. Az állataiknak is volt istálló, a mai napig látszanak a lovak etetői. A másik részük a hívőknek nyújtott menedéket, akik sokféle vallás követői voltak. Volt időszak, amikor akár 70 valláskövetőnek is helyet adtak a kis cellák. A falakon perzsa és sokféle nyelven láthatók írások, amelyek ma már kutatóknak források, régen viszont a fal „újságként”, hírforrásként szolgált az erre megforduló embereknek. A nagy udvaron áldozati és rituális helyeket, esővizet gyűjtő ciszternákat és egy régi gázcső rozsdásodó maradványát láthatjuk.

Ezen a kapun léphetünk be a tűztemplom körzetébe. (letöltés)
Az „örök tűz” az udvar közepén lévő épületben lobog. Háttérben a cellák bejáratai nyílnak. (letöltés)
A központi szentély körül lévő kőemelvényeken a hívők különböző rituálékat mutattak be. (letöltés)
A zoroaszter vallás követői mellett más vallások képviselői is elzarándokoltak e helyre, így a Ganésa szobor a hindu jelenlétet tanúsítja. (letöltés)
A cellákban szálltak meg a hívők. (letöltés)
A cellákban szálltak mega Selyemút megfáradt kereskedői is. (letöltés)
A teherhordó állatoknak is jutott fedett menedék. (letöltés)

Ma már a hely múzeumként látogatható, ahol életnagyságú figurákkal mutatják be az idelátogató kereskedők hajdani életét, a különféle vallású hívők imához szükséges eszközeit. 

Az Atasgah szentélyben természetesen fellobbant tűz a 19. században aludt ki, ugyanis ekkor kezdődött el a kőolaj utáni kutatás, amely a környéket sem kímélte. A kitermelés nagymértékű elkezdése után a szentélynél „elfogyott” a metán utánpótlás. Tűz nélkül a hely kezdett elhagyatottá válni. Az utolsó itt élő hívő egy hindu vallású ember volt, aki az 1960-as években távozott. 

A komplexum elhagyatottá vált, de nem elfelejtetté! 1975-ben született újjá a hely mint történelmi, építészeti emlékhely. Atasgah, vagyis a „kő oszlopok, ahol a tűz ég” szentélyében 1969-ben újra kigyulladt a tűz, igaz, ma már gázcsövön érkező metánnal táplálják a szent lángot…

Napjainkban a metán már csövön érkezik a szentélybe és élteti a tüzet. (letöltés)

Feladat – Azerbajdzsán ki mit tud

  1. Mit jelenthet az ország elnevezése?
    • a. tűz őrzője
    • b. a hegyek világa
  2. Mekkora a területe hazánkhoz viszonyítva?
    • a. nagyobb
    • b. kisebb
  3. Mi a neve a hivatalos fizetőeszközének?
    • a. manat
    • b. szum
  4. Melyik valláshoz tartozik a lakosság nagy része?
    • a. görög katolikus
    • b. iszlám
  5. Az országban használt hivatalos nyelv melyik nyelvhez hasonlít a leginkább?
    • a. török
    • b. tadzsik
  6. Mi a főváros neve, ami „üvöltő szeleket” jelent?
    • a. Baki
    • b. Dusanbe
  7. Miben „leg” a főváros?
    • a. a Föld legalacsonyabban fekvő fővárosa
    • b. a Föld legkorábbi alapítású fővárosa
  8. Egy 164 méteres rúdon lobog az ország fél focipályát kitevő nagyságú zászlója. Melyik az igaz állítás róla?
    • a. a zöld szín az iszlám hitre, a kék szín a türk eredetre utal
    • b. a piros szín a mártírokra, a kék szín a békére utal
  9. Kinek a nevéhez fűződik a kőolajkutatás és -kitermelés elkezdése a 19. században az Asberon-félszigeten?
    • a. Hugo Loudon
    • a. Alfred Nobel
  10. 1848-ban a Földön itt termeltek ki először kőolajat. Miben voltak még elsők a kőolajjal kapcsolatban?
    • a. az első kőolajszállító hajó elkészítése, amely már „ömlesztett áruként” szállította a kőolajat a hordókban tárolt helyett
    • b. itt hozták létre az első kőolajvezetéket

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.