Tengeri teknősök

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Az Indiai-óceánban élő teknősök száma jelentősen csökken. Ezt Srí Lanka halászai vették először észre, hiszen egyre kevesebb teknős érkezik holdfényes éjszakákon a partra, hogy tojásait a szaporodási időszakban lerakja. A hulladék, a műanyag és a szennyezett víz nagy veszélyforrás számukra.

Veszélyben Srí Lanka tengeri teknősei

Elhelyezkedés

A képek készítésének helye (Koggala, Srí Lanka) (Google Maps)

Földrajzi leírás

Az Indiai-óceánban élő teknősök száma jelentősen csökken. Ezt Srí Lanka halászai vették először észre, hiszen egyre kevesebb teknős érkezik holdfényes éjszakákon a partra, hogy tojásait a szaporodási időszakban lerakja. Ma már a szállodák fénye is hívogatja a partra a nőstényeket. Még szerencse, hogy a szigetország partvidéke nem sűrűn beépített, szabad, szállodamentes partszakaszok is vannak… még.

A tojásrakást nem befolyásolja, viszont a kisteknősök tájékozódását igencsak megzavarja a tengerparti utcák, éttermek fényárja, mivel az óceán helyett a mesterséges fények felé indulnak el a frissen kikelt egyedek, így sokszor könnyen macskák, varánuszok áldozataivá is válhatnak.

A másik ok, ami tizedeli a tengeri teknősöket az óceán mélyén leselkedik az állatokra. Egyre több halász cseréli hálóját műanyag, lassan lebomló hálóra, amelyet sokszor és felelőtlenül a tengerben hagynak, amibe a teknősök hamar belegabalyodnak. Így nem tudnak levegőért felemelkedni a víz felszínére, és megfulladnak. A másik szörnyű veszély, a tengerbe kerülő szemét, aminek ma már közel 40%-a műanyag. A nylon zacskók úgy lebegnek, akár a medúzák, így finom falatnak tűnnek, a teknősök is megeszik. Egyéb műanyagok is bekerülhetnek a szervezetükbe, ami miatt viszont nem tudnak a víz alá merülni, és így táplálkozni.

A sok műanyagzacskót nyelt teknősök nem tudnak a víz alá merülni. (letöltés)

Ezt mutatják be sok helyen Srí Lanka partvidékén lévő teknősmenhelyeken, ahol ezeket az állatokat gyógyszeresen kezelik, és ha meggyógyulnak, akkor visszaengedik őket a tengerbe. Itt kezelik azokat a példányokat is, amelyek valamelyik lábát háló, hajócsavar, vagy akár jetsky vágta le. Medencékben tartják őket addig, amíg végtagprotézist készítenek nekik, és azzal megtanulnak úszni. A tengerbe kihelyezett halászkampók, horgok miatt pedig sok vak teknős marad örökre a menhely lakója.

A halászok által kifogott sérült teknősöket kis medencékben tartják a menhelyeken (letöltés)
A leggyakoribb sérülés valamely végtag elvesztése. (letöltés)

A partokon lerakott tojásokat a helyiek összegyűjtik, ugyanis finom csemegének adják el a helyi piacon. A piaci árnál viszont többet ígérnek a menhely gondozói, így a megmentett tojásokat újra elássák a parti homokban, kis táblával jelölve az időpontot és a tojások számát, ami akár 100 darab is lehet egy-egy fészekaljban.

A védett keltetőhelyen a helyiektől felvásárolt teknős tojásokat a homokban eltemetik és táblákkal jelölik a gyűjtés időpontját, fajnevet és a darabszámot (letöltés

Amikor a homokkupac süppedni kezd, akkor kelnek ki a kisteknősök, akiket először pár napig egy medencében tartanak, és hajnalban engedik vissza őket a tengerbe, amikor kevesebb ragadozóra lehet számítani. Estére az elkerített „keltetőt” befedik, hogy az akár egy méteresre is megnővő varánuszok nehogy kifosszák.

A kikelés kezdetét a homokhalom beroskadása jelzi. (letöltés)

A tengeri teknősök számát a globális felmelegedés is befolyásolja, hiszen a tengerek vízszintemelkedése elöntheti a tojásrakó helyeiket, illetve a növekvő hőmérséklet befolyásolja a fészekből kikelő egyedek nemét is, a magasabb hőmérséklet ugyanis a nőstény utódok kikelésének kedvez, így a hím teknősök hiánya várható. Az állatokra leselkedő veszélyek sora még kiegészül a partok mentén történő szállítóhajó balesetekkel, amelyre példa 2021-ben történt hajó kiégése, amelyből 25 tonna salétromsav ömlött a tengerbe számos fajt megölve. Műanyagpellet (szatyoralapanyag) borította be a partokat, amely eltömte a halak kopoltyúit, belekerült az állatok szervezetébe, így a teknősökébe is. Szerencsére a tengeri teknősöket ma már törvények védik, így a páncélok ékszerként való felhasználása, a teknőshús evés tilos.

A menhelyet felkereső turistáknak ismeretterjesztő előadásokat tartanak a tengeri teknősökről, és bemutatják a leggyakoribb sérüléseket, illetve azok gyógyítási lehetőségeit (letöltés)

Az egyre másra megalakuló teknős menhelyek heroikus küzdelmet folytatnak, és azzal, hogy sok látogatónak mutatják meg a sérült teknősöket, talán ezzel is hozzájárulnak a teknősök megmentéséhez.

Feladat

Válaszd ki a teknősökkel kapcsolatos kérdésekre adandó helyes válaszokat!

  1. Melyik országban szent állat a teknős?
    • a. India
    • b. Kína
    • c. Indonézia
  2. Milyen vallásúak nem fogyasztják teknős húsát?
    • a. a muszlimok (az iszlám vallás követői)
    • b. a római katolikusok
    • c. a hinduk
  3. Mi nem jellemző a levesteknősre?
    • a. élete nagy részében magányos állat
    • b. először növényt eszik, majd ragadozóvá válik
    • c. fejét nem tudja a páncélja alá húzni
  4. Mi nem jellemző a tengeri teknősök szaporodására?
    • a. sok tojást raknak a homokba
    • b. mindig ugyanarra a helyre térnek vissza tojásrakáshoz
    • c. a tojásokból nagyon sok teknős éri meg az ivarérett kort
  5. Nagyon sok teknőst fognak ki mellékfogásként. Mit jelent ez?
    • a. az ételeknél a főfogás mellé adják a húsát
    • b. egy adott halfaj kifogása során a teknősök is a hálóba kerülhetnek
    • c. ez egy speciális fogási mód horoggal és merítőhálóval
  6. Mi nem jellemző az Indiai-óceánban élő tengeri bőrhátú teknősre?
    • a. a legkisebb teknősfaj
    • b. főképp medúzákat eszik
    • c. fiatalon még könnyű préda a cápák számára puha páncélja miatt
  7. Mi nem veszélyezteti a teknősöket?
    • a. a belük elzáródása a lenyelt műanyagoktól
    • b. a túlszaporodásuk a tengerbe került szerves vegyületektől a partok közelében
    • c. a tojásuk fogyasztása egyes országokban
  8. Mire hathat a partra kivetett sok mikroműanyag a teknősök esetében?
    • a. nem tudják a teknősök elásni a tojásokat
    • b. megeszik a kis teknősök kikelés után a mikroműanyagokat
    • c. megváltoztatja a homok hőmérsékletét, így befolyásolja a szennyezés a teknősök nemét
  9. Melyik teknős őshonos Magyarországon?
    • a. görög teknős
    • b. mocsári teknős
    • c. ékszerteknős
  10. Melyik teknős veszélyezteti a hazai teknősfajunkat, miért?
    • a. az ékszerteknős, mert megeszi előlük a vízi növényeket
    • b. a görögteknős, mert elfoglalja az élőhelyüket
    • c. az ékszerteknős, mert gyorsabban szaporodik, és így kiszorítja az élőhelyükről a hazai fajokat

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

A keréktől a füstig

Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.

Taníts érdekesen érdekeset!

A nagyúr

Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.

Taníts érdekesen érdekeset!

Argánolaj

Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.