Szikhek

Akik között mindenki oroszlán – India

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

India ősi vallását, a hinduizmust a népesség 80%-a követi. Jelentős az iszlám hívőinek aránya is (13%). A két vezető vallás mellett azonban több vallás hívei pl. szikh, keresztény, dzsainista, buddhista, zoroaszter élnek a hatalmas országban. Indiában egy kis ismerettel elég könnyű felismerni az emberek vallási, etnikai hovatartozását.

Az indiai lakosság 1,9%-a szikh hívő. A szikh férfiak igen jellegzetesen öltözködnek, bár az eredeti teljes tradicionális viseletükből már nem mindent őriztek meg. A fejükön színes turbánt viselnek, amely alatt még egy hajukat összetartó hálószerűség is van. Hajukat, szakállukat, bajszukat egész életük során nem érheti olló. A turbán felhelyezése reggelente nem kis fáradtságába kerül a férfiaknak, mivel az igencsak hosszúra nőtt hajukat akkurátusan meg kell fésülniük, kontyba fogni és elrendezni a fejfedő alatt. A különös szokás oka pedig az, hogy azt tartották, a harcosokat a hajuk megvédi a kardcsapásoktól. Mindig van náluk fésű (a turbánban), amivel a hajukat igazgatják. A szakállukat zselézik, hogy könnyebben lehessen összesodorni az álluk alatt.

A férfiak viseletéhez hozzátartozik, hogy mindig viselnek fegyvert, ma legtöbbször tőrt, amelyet az övükre erősítenek. Ha a folyóban fürdenek, akkor is viszik magukkal a turbánjukba illesztve. Régen a csatákban egy speciális bő nadrágot viseltek, azonban ma már a nadrágjuk, ingük is „európai” jellegű. Viszont szintén elmaradhatatlan kellék a karperec, amely fémből készült. A szikh templomok előtt bő választékukból láthatunk kínálatot. Tehát a szikh férfiak viseletének öt jelképe: a turbán alá fogott haj, a fésű, a bő nadrág, a karperec és a tőr.

A szikh nők – eltérően a legtöbb hindu nőtől – nem viselnek szárit, hanem hosszú buggyos nadrágot és egy tunikaszerű felsőrészt hordanak. Fedetlen fejjel és cipővel nem lehet belépni a szikh templomokba.

Persze a szikheknek nemcsak az öltözködése tér el a hindu vagy iszlám követőktől, hanem egyes szokásaik is. Ugyan marhahúst nem esznek, de csirkét, halat igen. Nem követik a kasztrendszert, vagyon szerint tesznek különbséget egymás között. Ezzel együtt nem hagyják sorsukra a szegényeket, a templomok mellett gurudwarákat hoztak létre, ahová a zarándokok, koldusok is betérhetnek egy szerény, ingyen ebédre, szállásra. Érdekes, de szívesen fogadják más vallások képviselőit vagy akár a turistákat. Gazdag szikh családok finanszírozzák a templomokban felszolgált ebédet. A „gazdagabb” betérőktől persze adományokat is elfogadnak. Nem babonásak, nem hisznek a csillagjóslásban. 

A szikhek nem kötnek gyerekkorban házasságot. Közülük sokan továbbtanulnak, és az üzleti életben, a hadseregben, a közigazgatásban töltenek be akár kulcspozíciókat is. Megtehetik, mivel nem kötelezik őket a kasztrendszer íratlan szabályai, amely megszabná boldogulásukat, házasságukat, foglalkozásukat, de még táplálkozásukat is. 

A szikh vallást Nának guru (Mátyás király kortársa) alapította a 15. században, vezetőik, tanítóik a guruk voltak. És miért a múlt idő? Azért, mert a 10., és egyben utolsó főguru, Góbind Szingh elrendelte, hogy halála után a Szent Könyvet, a Granth Sahib-ot kövessék szimbolikus vezérükként, a szent könyv tanításai alapján cselekedjenek.

A vallási központjukban, az amritszári Arany Templomban őrzik a becses könyvet, a vezetőnek kijáró tisztelettel. Napközben szinte megállás nélkül felolvasnak, vagy inkább „felénekelnek” belőle, éjszakára elviszik egy másik épületbe „pihenni”.

És miért van minden szikh neve előtt a szingh, vagyis oroszlán szó? Szintén az utolsó főguru, szent bölcsesség mestere rendelte el, hogy mindenki neve előtt szerepeljen ez. Valószínű a hovatartozást kívánta ezzel erősíteni az emberekben, vagy arra utal, hogy oroszlán módjára képesek a szikh emberek küzdeni az élet számos területén. De miért pont oroszlán? Akkoriban még élt India területén, így válhatott jelképpé.

Feladat

Kik mondhatták az alábbi állításokat? Kapcsold az állításokhoz a személyeket!

• a. buddhista jaktartó
• b. hindu utcai fodrász
• c. mohamedán árus a bazárból
• d. zsidó katona
• e. dzsainista tanár
• szikh hivatalnok

1. Egyik szent helyünk a jeruzsálemi Sziklamecset.
2. A vallásomat senki sem veheti fel a későbbi életében.
3. Kéréseinket tartalmazó cédulákat hagyunk a Siratófalban.
4. Több millió istent és félistent tartunk számon vallásunkban.
5. Elzarándokolunk a Kába kővéhez, ami egy meteordarab.
6. Szőrzetünket az életünk során sohasem vágjuk le.
7. Nem eszünk marhahúst, tejet sem mindenki, de a csirkét szeretjük.
8. Vallásunk időszámítása Mohamed próféta Mekkából Medinába való menekülésével vette kezdetét.
9. Szerencsésnek tartom magam, mivel sokszor volt alkalmam fürdeni szent folyónkban, a Gangeszben.
10. A dalai lámát nagyon tiszteljük, jó lenne személyesen is találkozni vele.
11. Apám foglalkozása teherautósofőr, nagyon valószínű, hogy nekem is ezt a foglalkozást kell választanom.
12. Nem válaszhatok olyan foglalkozást, amely állatok megölésével jár, így még földműves sem lehetek.
13. Imáinkat imamalmokkal is el tudjuk mondani.
14. Mindig hordunk magunknál fegyvert, legtöbbször tőrt.
15. Templomunkba való belépéskor nem viselhetünk állati bőrből készült ruhadarabot, és ételt sem vihetünk be az imahelyre.
16. A szombat a pihenőnapunk, akkor nem végezhetünk munkát, még a liftgombot sem nyomhatjuk meg.
17. Péntekenként megyünk imádkozni a Pénteki mecsetbe, de előtte többek között megmossuk a kezünket, a lábunkat és az arcunkat.
18. Nagyon önzetlenek vagyunk, sokszor adunk ingyen ebédet és szállást a rászorulóknak.
19. Alig várom, hogy a felnőttekkel együtt böjtölhessek, vagyis a napfelkeltétől napnyugtáig nem ihatok és nem ehetek semmit.
20. Szentként tisztelt állatunk néha nagy forgalmi dugót okoz.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)