Sivatagi hajótemető

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Földünk 4. legnagyobb tava… volt az Aral. Az 1950-es években még 100 Balaton nagyságú volt a kiterjedése, és a halászata ellátta a környék lakosságát friss hallal. Mára a tó vízfelülete egytizedére csökkent!

Hajóroncsok az Aral egykori partján – Muynak, Üzbegisztán

Elhelyezkedés

Az Aral fekvése Üzbegisztánban (Google Maps)

Földrajzi leírás

Földünk 4. legnagyobb tava… volt az Aral. Az 1950-es években még 100 Balaton nagyságú volt a kiterjedése, és a halászata ellátta a környék lakosságát friss hallal. Mára a tó vízfelülete egytizedére csökkent!

Az egykori tóparti emlékmű mellett térképeken és űrfelvételen nézhetjük végig az Aral-tó rohamos területvesztését (fotó: Mari László) (letöltés)

Ma Földünk egyik legnagyobb környezeti katasztrófája zajlik a tó térségében.

Az Amu-darja és a belőle kiágazó egyik öntöző csatorna öntözött földekkel Nukusztól 40 km-re délkeletre (fotó: Mari László) (letöltés)

Ma a tó helyén az Aral-kum sós sivatag terjeszkedik.

A tómedence nagy részét napjainkban az Aral-kum foglalja el. A homokban rengeteg kagyló és csigaház hever. (fotó: Mari László) (letöltés)

Akár 40 millió tonna por is kavarog évente a levegőben, amitől igen sok ember komoly betegségben szenved. Nyáron igen magasra, akár 50 °C-ra kúszik fel a hőmérő higanyszála, télen viszont bőven fagypont alá zuhan a hőmérséklet, mivel megváltozott a tó körül a mikroklíma. A kiszáradt tó helyén hajók rozsdásodnak, a halászok elköltöztek a településekről, sok ember munka nélkül maradt.

Muynak egykor az Aral-tó legnagyobb halászkikötője volt, ma már csak a címere emlékeztet arra az időszakra (fotó: Mari László) (letöltés)
Muynak múzeumában az egykori halgazdagságra emlékeztetnek a halkonzervek (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
Muynakban a kikötő helyén kilátóhelyet alakítottak ki az egykori magasparton (fotó: Mari László) (letöltés)

Mindezt írhatnánk akár az éghajlatváltozás számlájára is, de itt emberi tevékenység miatt alakult ki ez a helyzet. Az 1960-as években hoztak egy gazdasági döntést, ami alapvetően meghatározta a terület sorsát. Az emberek hatalmas gyapottermő vidéket alakítottak ki. A gyapot viszont igen vízigényes növény, ezért öntözőcsatornákat építettek ki a tavat tápláló Amu-darja folyóból, amely a tó lassú kiszáradásához vezetett.

A nyílt vizű öntöző csatornákból a forró nyarakon óriási vízmennyiség tűnik el a párolgás miatt (fotó: Mari László) (letöltés)
A gyapotföldek öntözésére napjainkban is sok vizet emelnek ki az Amu-darjából (fotó: Mari László) (letöltés)

Növelte a problémát, hogy a talaj hamar elszikesedett, és így szükségessé vált a talajrétegek átmosása a folyó vizével a sziksó felhalmozódásának csökkentése érdekében. A termés fokozása érdekében sok növényvédőszert használtak, ami a folyókon keresztül bekerült a tóba, és ma a kiszáradt üledékből kapja fel és viszi el a szél a településekre is. A terület megmentésére készülnek tervek, ilyen például szakszaul fák telepítése, amely nyáron a homokot, télen a havat kötné meg.

A járdával körülépített „hajótemetőben” az egykori halászflotta rozsdásodó roncsait nézhetjük meg. (fotó: Mari László) (letöltés)
Az egykori halászhajók rozsdásodó roncsai (fotó: Mari László) (letöltés)
1965-ben 158 különböző méretű hajóból állt az Aral tavi halászflotta (fotó: Mari László) (letöltés)

Feladat

Válaszolj a kérdésekre!

  1. Hol található az Aral tó? Keresd meg a térképen! Melyik két ország osztozik rajta?
  2. Miért van sivatag a tó környékén?
  3. Hogyan keletkezett a tó?
  4. Mely folyók torkollanak az Aralba? Olvasd le a térképről!
  5. Mely növényeket termesztették a gyapot előtt?
  6. Mely növény nagyarányú termesztésébe kezdtek a helyiek a gyapoton kívül, ami hozzájárult a tó kiszáradásához?
  7. Milyen hatása van a nagyobb vízfelületnek a helyi éghajlatra?
  8. Mely betegségekben szenvedhet a helyi lakosság?
  9. Mi okozza a helyi emberek súlyos betegségeit?
  10. Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az öntözést?

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A jelenlegi Aral-tó partvonala mintegy 100 km-re húzódik Muynaktól (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
A hajóroncsok mögött a házak már az egykori tómederben épülnek (fotó: Mari László) (letöltés)

Források:

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

A keréktől a füstig

Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.

Taníts érdekesen érdekeset!

A nagyúr

Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.

Taníts érdekesen érdekeset!

Argánolaj

Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.