Sivatagi hajótemető

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Földünk 4. legnagyobb tava… volt az Aral. Az 1950-es években még 100 Balaton nagyságú volt a kiterjedése, és a halászata ellátta a környék lakosságát friss hallal. Mára a tó vízfelülete egytizedére csökkent!

Hajóroncsok az Aral egykori partján – Muynak, Üzbegisztán

Elhelyezkedés

Az Aral fekvése Üzbegisztánban (Google Maps)

Földrajzi leírás

Földünk 4. legnagyobb tava… volt az Aral. Az 1950-es években még 100 Balaton nagyságú volt a kiterjedése, és a halászata ellátta a környék lakosságát friss hallal. Mára a tó vízfelülete egytizedére csökkent!

Az egykori tóparti emlékmű mellett térképeken és űrfelvételen nézhetjük végig az Aral-tó rohamos területvesztését (fotó: Mari László) (letöltés)

Ma Földünk egyik legnagyobb környezeti katasztrófája zajlik a tó térségében.

Az Amu-darja és a belőle kiágazó egyik öntöző csatorna öntözött földekkel Nukusztól 40 km-re délkeletre (fotó: Mari László) (letöltés)

Ma a tó helyén az Aral-kum sós sivatag terjeszkedik.

A tómedence nagy részét napjainkban az Aral-kum foglalja el. A homokban rengeteg kagyló és csigaház hever. (fotó: Mari László) (letöltés)

Akár 40 millió tonna por is kavarog évente a levegőben, amitől igen sok ember komoly betegségben szenved. Nyáron igen magasra, akár 50 °C-ra kúszik fel a hőmérő higanyszála, télen viszont bőven fagypont alá zuhan a hőmérséklet, mivel megváltozott a tó körül a mikroklíma. A kiszáradt tó helyén hajók rozsdásodnak, a halászok elköltöztek a településekről, sok ember munka nélkül maradt.

Muynak egykor az Aral-tó legnagyobb halászkikötője volt, ma már csak a címere emlékeztet arra az időszakra (fotó: Mari László) (letöltés)
Muynak múzeumában az egykori halgazdagságra emlékeztetnek a halkonzervek (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
Muynakban a kikötő helyén kilátóhelyet alakítottak ki az egykori magasparton (fotó: Mari László) (letöltés)

Mindezt írhatnánk akár az éghajlatváltozás számlájára is, de itt emberi tevékenység miatt alakult ki ez a helyzet. Az 1960-as években hoztak egy gazdasági döntést, ami alapvetően meghatározta a terület sorsát. Az emberek hatalmas gyapottermő vidéket alakítottak ki. A gyapot viszont igen vízigényes növény, ezért öntözőcsatornákat építettek ki a tavat tápláló Amu-darja folyóból, amely a tó lassú kiszáradásához vezetett.

A nyílt vizű öntöző csatornákból a forró nyarakon óriási vízmennyiség tűnik el a párolgás miatt (fotó: Mari László) (letöltés)
A gyapotföldek öntözésére napjainkban is sok vizet emelnek ki az Amu-darjából (fotó: Mari László) (letöltés)

Növelte a problémát, hogy a talaj hamar elszikesedett, és így szükségessé vált a talajrétegek átmosása a folyó vizével a sziksó felhalmozódásának csökkentése érdekében. A termés fokozása érdekében sok növényvédőszert használtak, ami a folyókon keresztül bekerült a tóba, és ma a kiszáradt üledékből kapja fel és viszi el a szél a településekre is. A terület megmentésére készülnek tervek, ilyen például szakszaul fák telepítése, amely nyáron a homokot, télen a havat kötné meg.

A járdával körülépített „hajótemetőben” az egykori halászflotta rozsdásodó roncsait nézhetjük meg. (fotó: Mari László) (letöltés)
Az egykori halászhajók rozsdásodó roncsai (fotó: Mari László) (letöltés)
1965-ben 158 különböző méretű hajóból állt az Aral tavi halászflotta (fotó: Mari László) (letöltés)

Feladat

Válaszolj a kérdésekre!

  1. Hol található az Aral tó? Keresd meg a térképen! Melyik két ország osztozik rajta?
  2. Miért van sivatag a tó környékén?
  3. Hogyan keletkezett a tó?
  4. Mely folyók torkollanak az Aralba? Olvasd le a térképről!
  5. Mely növényeket termesztették a gyapot előtt?
  6. Mely növény nagyarányú termesztésébe kezdtek a helyiek a gyapoton kívül, ami hozzájárult a tó kiszáradásához?
  7. Milyen hatása van a nagyobb vízfelületnek a helyi éghajlatra?
  8. Mely betegségekben szenvedhet a helyi lakosság?
  9. Mi okozza a helyi emberek súlyos betegségeit?
  10. Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az öntözést?

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A jelenlegi Aral-tó partvonala mintegy 100 km-re húzódik Muynaktól (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
A hajóroncsok mögött a házak már az egykori tómederben épülnek (fotó: Mari László) (letöltés)

Források:

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

Óriás játszótere 

A Namíbia déli részén játékosan szerteszét heverő hatalmas sziklatömbök felszín alatti magzatizmus során keletkeztek, és a felettük egykor elhelyezkedő üledékes kőzetek lepusztulása után kerültek a felszínre.

Taníts érdekesen érdekeset!

Damara életképek 

Az írás a Namíbiában legrégebben élő törzsek egyikének, a damaráknak az életét és életterét mutatja be az élő múzeumban megtapasztalhatók alapján. Életükben keverednek a hagyományos és a modern világ tárgyai, eszközei, viseletei.

Taníts érdekesen érdekeset!

Szanok között

Az írás életképeket villant fel a Kalahári-sivatagban élő szanok (közismertebb nevükön busmanok) hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódjából.