A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
A thaiföldi Khao Luang cseppkőbarlang kiépített a turistaforgalom számára. Különlegessége a formagazdagság mellett a természetes megvilágítottsága.
Földünk harmadik leghosszabb folyójának legismertebb szűkületében építettek meg egy évtized alatt a Három-szurdok-gátat hatalmas felszínátalakítási munkálatok során, amely sok célt szolgál.
A kaucsukfából nyert tejnedvet már az indiánok is ismerték, ők adták neki a ca-huchu nevet, ami azt jelenti: könnyezőfa. Azonban e fának a kicsurgó tejnedve felforgatta az egész világ iparát és kereskedelmét a 19. században. A cikkben egy thaiföldi kaucsukültetvényen nézünk körbe.
A Szír–Arab-árok pereméről a hátravágódó időszakos vízfolyások szigethegyeket vágtak le a kréta üledékes kőzetek táblájából, mint amilyen a Maszada is. Lapos fennsíkján erődök, katonai tábor és kastélyok álltak.
A selyem az eperfa, a selyemlepke és az ember együttműködésével jön létre. A lepkebáb gubójának szálaiból gombolyítják le a fonalnak feldolgozott selyemszálakat.
A hegyekkel, dombokkal tagolt területen kialakult jordániai Rum vádiban bizarr sziklaalakzatokkal, kőhidakkal, csodálatos homokformákkal és az egykori életet sejtető sziklarajzokkal ismerkedhet meg az idelátogató turista.
A kókuszpálma a trópusi tengerpartok növénye, amely termésének szüretelése ügyességet kíván a magasban. Erre Thaiföldön makákókat tanítanak be. A termés feldolgozása már emberi kézi erővel történik.
Mandalayban ellátogatunk egy olyan helyre, ahol még a hagyományos módon készítik a kis aranylemezeket, amelyeket a buddhista hívők a Buddha-szobrokra „ragasztanak” az imádkozás során. Megnézzük hogyan készülnek az aranylemezek.
Amikor az emberek birtokba kezdték venni az afrikai sivatagot, akkor a természetesen fakadó forrás körüli növények közé betelepítette a datolyapálmát, ezzel megváltoztatva a kis zöld „sziget” arculatát. Így lett a datolyapálma a sivatag jelképe.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!