A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
A mianmari Mandalayban kora reggel érdekes szertartásnak lehetnek tanúi, akik hajnalban felkeresik a Mahamuni Pagodát. Itt található az egyik legnagyobb tiszteletben álló Buddha-szobor, amit minden reggel megmosdatnak.
Emeletes házakkal körülvett, zárt udvarban helyezkedik el Fez egyik különleges látnivalója. A kis üzleteken keresztül megközelíthető tradícionális tímárnegyed látványa káprázatos, ámde a tevékenység roppant egészségtelen.
A 12-13. században fontos etiópiai város, Lalibela hegye különleges, kereszt alaprajzú sziklatemplomot őriz, amelyet a bazalttufába mélyítették, elrejtve azt az ellenség elöl. A város fontos ortodox zarándokhely, a környékbeli 11 földalatti sziklatemplom a világörökség része.
Kínában a kantoniak furcsa ételek iránti vonzódását a szükség szülte a nagy nélkülözések idején. A különleges ételek fogyasztása azonban gyógyászati szempontból is fontos szerepet tölt be.
A nepáli Bagmati partján sorakoznak azok a kőpadok, ahol a halottak testének elégetése során a lelkük kiszabadul, hogy utána újra testet tudjon ölteni a hinduk hite szerint. A léleknek a halál után 12 óra elteltével kell felszállnia az ég felé.
Dzsaipur 1727-ben alapított indiai város, nevét Dzsai Szingh maharadzsáról kapta, aki a város tervezője is volt. Csillagászként egy obszervatóriumot épített, amit számolóeszközökként neveztek el, hiszen a műszerkert működő csillagászati eszközöket foglalt magában.
Egykor hatalmas vad jakcsordák éltek Közép-Ázsia fennsíkjain. A mértéktelen vadászat miatt mára számuk lecsökkent. A szélsőséges éghajlatú Tibeti-fennsíkon élő szelídített jakok viszont pótolhatatlan szerepet töltenek be a helyi lakosok életében.
Indiában járva gyakran figyelhetünk meg kisgyerekeket, asszonyokat, amint kosárral a kezükben sétálnak a városok utcáin vagy a tehéncsordák nyomában vidéken. Tehéntrágyát gyűjtenek a fűtéshez vagy éppen a főzéshez. Az írásból megtudjuk, hogy miért teszik ezt.
Az üzbegisztáni Buharában környezete fölé magasodik a Nagy minaret, a téglából épült hatalmas torony. Vallási jelentőségén túl fontos tájékozódási pont, de hadászati mefigyelőtoronyként is használták.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!