
Gyémántváros – szellemváros
A gyémánt gazdagságot hozott a Namib-sivatag bányásztelepülésén, ami a veszte is lett. A bánya kimerülése után szellemvárossá vált, a homok vette birtokba.
A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.

A gyémánt gazdagságot hozott a Namib-sivatag bányásztelepülésén, ami a veszte is lett. A bánya kimerülése után szellemvárossá vált, a homok vette birtokba.

A Namíbia déli részén játékosan szerteszét heverő hatalmas sziklatömbök felszín alatti magzatizmus során keletkeztek, és a felettük egykor elhelyezkedő üledékes kőzetek lepusztulása után kerültek a felszínre.

Az írás a Namíbiában legrégebben élő törzsek egyikének, a damaráknak az életét és életterét mutatja be az élő múzeumban megtapasztalhatók alapján. Életükben keverednek a hagyományos és a modern világ tárgyai, eszközei, viseletei.

Az írás életképeket villant fel a Kalahári-sivatagban élő szanok (közismertebb nevükön busmanok) hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódjából.

Egy félnomád életmódot folytató namíbiai törzs falujába látogatunk el, hogy megnézzük, hogyan élnek a himbák a 21. században megőrizve a természeti adottságokhoz igazodó hagyományaikat.

Az írás a namíbiai szavannák jellegzetes fáit, a mopane- és a tegezfát mutatja be elsősorban abból a szempontból, hogy hogyan alkalmazkodtak a sivár élőhely adottságaihoz és hogyan hasznosítja azokat az ember.

A buddhizmushoz számos szimbólum kötődik. Az ebben a részben bemutatott szimbólumok sem kevésbé jelentősek mint az előzőben látottak. A 7. osztályos Ázsia és a 10. osztályos Délnyugat-Ázsia földrajza téma feldolgozását színesíthetik.

Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.

Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.