
Gyémántváros – szellemváros
A gyémánt gazdagságot hozott a Namib-sivatag bányásztelepülésén, ami a veszte is lett. A bánya kimerülése után szellemvárossá vált, a homok vette birtokba.
Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.

A gyémánt gazdagságot hozott a Namib-sivatag bányásztelepülésén, ami a veszte is lett. A bánya kimerülése után szellemvárossá vált, a homok vette birtokba.

A Namíbia déli részén játékosan szerteszét heverő hatalmas sziklatömbök felszín alatti magzatizmus során keletkeztek, és a felettük egykor elhelyezkedő üledékes kőzetek lepusztulása után kerültek a felszínre.

Az írás a Namíbiában legrégebben élő törzsek egyikének, a damaráknak az életét és életterét mutatja be az élő múzeumban megtapasztalhatók alapján. Életükben keverednek a hagyományos és a modern világ tárgyai, eszközei, viseletei.

Az írás életképeket villant fel a Kalahári-sivatagban élő szanok (közismertebb nevükön busmanok) hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódjából.

A bemutatott kutatás megerősítette, hogy a földrajzi atlasz a téri készségek fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. A legtöbb részterület esetén a rendszeres atlaszhasználók érték el a legjobb eredményeket. Az atlaszhasználathoz kötött órai tananyagfeldolgozásnak és készségfejlesztésnek jóval nagyobb szerepet kellene kapnia.

Egy félnomád életmódot folytató namíbiai törzs falujába látogatunk el, hogy megnézzük, hogyan élnek a himbák a 21. században megőrizve a természeti adottságokhoz igazodó hagyományaikat.

Az írás a namíbiai szavannák jellegzetes fáit, a mopane- és a tegezfát mutatja be elsősorban abból a szempontból, hogy hogyan alkalmazkodtak a sivár élőhely adottságaihoz és hogyan hasznosítja azokat az ember.

A bemutatott GeoDisney feladat kultikus Disney-mesék helyszíneit kapcsolja a földrajzi övezetesség egyes elemeihez, amivel ötletet ad az övezetesség témakörének élményszerű összefoglalásához.

Három egymásra épülő feladatot mutat be az írás, amelyek révén az 5. évfolyamos tanulók aktív, élményszerű, ugyanakkor egyszerűen kivitelezhető tevékenységek során fedezhetik fel a levegő felmelegedésének és a hőáramlási folyamatoknak a törvényszerűségeit.