Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A zöldségfélékből erjesztett savanykás kimcshi a koreai konyha egyik legismertebb fogása. Mind az étteremben, mind a háztartásokban találkozhatunk vele a mindennapokban. A főétel mellé teszik ki kistányérokon.
A koreai emberek a hagyományos házak helyét nagyon körültekintően választották ki. A házat természetes anyagokból készítették, fából, agyagból épült a fala, a padozaták, a tetejét szalmával borították, a berendezése nagyon egyszerű volt.
Guilin a Dél-kínai-hegyvidék mesebeli mészkőtornyainak környezetébe, a Li-folyó mentén épült város, ahol látványos kúpos karsztformákkal és barlangokkal ismerkedhetnek meg a turisták.
A dél-kínai karsztvidéken kanyargó Li-folyónál élő halászok ezeréves hagyományos módszerrel, kormoránok segítségével halásznak. Igaz, sok esetben már csak a turisták kedvéért mutatják be több generáción keresztül öröklődő tudományukat.
Az Utah állambeli Kolold-vögy látványos formakincsének anyaga a tenger árapályzónájában a környező hegyekből jövő és itt lerakódott üledékből keletkezett a jura időszakban. Szárazulattá válása után a külső erők szelektíven formálták a homokkövet, és létrehozták a káprázatos „kőszínházad”.
A ceyloni halpiacra hajnalban érdemes kimenni, mivel a helyi halászhajók éjjel futnak ki a kikötőkből, és hajnalban térnek vissza a zsákmánnyal. A frissen fogott állatokra hatalmas tömeg vár, és gyorsan köttetnek az üzletek a kereskedők és a halászok között, de a tartósítás is azonnal megkezdődik.
Japánban a sinto hívők különleges építésű kapukon keresztül jutnak az imacsarnokba. A mi szemünknek tele van érdekes tárgyakkal, díszekkel a szentély és az odavezető út, amelyeknek mind kultikus szerepük van.
A Kaukázusban lévő grúziai svzán falvakban a 9–13. században különleges lakótornyokat építettek a családok a környékbeli kövekből. Ezekben az építményekben tárolták az értékeiket, az élelmiszereket, de vendégszállásként is használták.
A kambodzsai Preah Dak faluban a pálmacukor hagyományos készítési módjával ismerkedhetünk. Az alapanyagot a Délkelet-Ázsiában elterjedt Palmira-pálma virágzatának nedvéből nyerik, amit főzés után barna cukorrá szilárdítanak.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!