Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán az egyik helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A „Módszertani műhely” rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
Három egymásra épülő feladatot mutat be az írás, amelyek révén az 5. évfolyamos tanulók aktív, élményszerű, ugyanakkor egyszerűen kivitelezhető tevékenységek során fedezhetik fel a levegő felmelegedésének és a hőáramlási folyamatoknak a törvényszerűségeit.
Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.
Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.
A stratégiai gondolkodás fejlesztése jó lehetőséget ad a tanulók kreatív és kritikai gondolkodásának fejlesztésére. Ebben a cikkben a tanulók stratégiai gondolkodását fejlesztő feladatokat mutatunk be, amelyek a kerettanterv valamennyi témaköréhez kapcsolódnak, és fokozatosan nehezednek a középiskolai szinten.
A stratégiai gondolkodás fejlesztése remek lehetőséget ad arra, hogy fejlesszük a tanulók kreatív és kritikai gondolkodását. Ebben a cikkben a tanulók stratégiai gondolkodását fejlesztő feladatokat mutatunk be, amelyek a kerettanterv valamennyi témaköréhez kapcsolódnak, és fokozatosan nehezednek általános iskolai szinten.
A gondolkodás fejlesztése minden földrajzóra elengedhetetlen feladata, hiszen ezen tantárgy a természettudományok és társadalomtudományok közötti kapcsolatot próbálja elérni. Az alább bemutatott kutatás a stratégiai gondolkodás tanórai megjelenését vizsgálja földrajzot tanuló diákok és tanító tanárok körében.
Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.
Több mint 1300 éve dacol a természeti erőkkel Kína legnagyobb kőszobra, egyben a világ legnagyobb Buddha-szobra, amit vörös homokkőbe faragtak annak állítva emléket, hogy sikerült megregulázni a kereskedést nehezítő folyókat.
A földrajz az a tantárgy, amelyik természettudományos és társadalomtudományos komplexitása, illetve integrált jellege folytán alapvetően alkalmas a stratégiai gondolkodási készség fejlesztésére. Az írás bemutat egy-egy fejlesztési tervet konkrét feladatokkal az általános és a középiskolások számára, amelynek kidolgozásához a szerző által végzett online kérdőíves felmérés eredményei adtak kiindulópontot.