Kaleidoszkóp
A Kaukázus gyöngyszeme, Grúzia
A cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 3. számában megjelent tanulmány részletesebb változata, amelyet három részletben adunk közre.
2018.10.19.
Menü
A „Kaleidoszkóp” rovat olyan ismeretterjesztő cikkeket, útleírásokat, földrajzi-földtudományi érdekességeket közöl, amelyek kapcsolódnak az általános iskolai és a középiskolai kerettanterv tartalmi és módszertani elemeihez. A szerkesztőség elve szerint a rovat írásai a földrajztanárok munkájához kívánnak közvetlen vagy közvetett segítséget nyújtani. A cikkeknek lehet motiváló és problémafelvető szerepük, de felhasználhatók a tanárok által elkészített feladatokban az anyanyelvi, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
A cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 3. számában megjelent tanulmány részletesebb változata, amelyet három részletben adunk közre.
Nem sok olyan szép és természeti értékekben gazdag vidék van a világon, mint Grúzia. A hazánknál kisebb területű ország rendkívül változatos domborzatú, hiszen feltöltött alföldekkel, zárt medencékkel és állandó hóval fedett magashegységekkel egyaránt találkozhatunk itt.
Minden háromhetes kerékpáros körverseny egyszerre országismereti programsorozat is, ami azok számára is érdekes lehet, akiket a kerékpársport egyáltalán nem mozgat meg, különösképpen ha kedveli a földrajzot.
Kréta hamar elvarázsolja az oda érkezőt. A hányattatott sorsú szigeten a görög, az arab, a bizánci, a velencei és a török fennhatóság emlékei sajátos hangulat óvárosa és a velencei idők képét őrző kikötő. Az évezredes mészkőfal-maradványok, a színes házak, a szűk és girbegurba utcák, árnyas tavernák között sétálva arra a kérdésre keresem a választ, miből élnek ma a krétaiak.
Az írás a belső-kárpáti vulkáni öv részének tekinthető romvulkánokat, a Nagy-hegyet és a Tipet-hegyet mutatja be a földrajztanár szemével.
Az írás egy földrajzi túra tapasztalatait osztja meg az olvasóval a cseh–lengyel határon húzódó Szudéták legmagasabb tagjában. Az Óriás-hegység gránitos tömbje az egyik legmagasabbra emelkedett rögösödött hegység Közép-Európában.
Az írás a svájci Schaffhausen mellett a Rajnán kialakult Rheinfallt, Közép-Európa legnagyobb vízesésének kialakulását és turisztikai vonzerejének megkopását mutatja be.
Még az általános iskolások is tudják, hogy a Duna a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe torkollik. A folyó pontos forrásának a meghatározása ennek ellenére több érdekességgel szolgál.
Az írás elsősorban azt mutatja be, hogy Norvégiában miért tartja életben jelentős állami támogatással a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést, miért nem vásárolják meg az olcsóbb ciprusi és észak-amerikai burgonyát, spanyol paradicsomot és olasz gyümölcsöt, hiszen megtehetnék, mert főként a szénhidrogén-gazdagság miatt igen nagy a növekvő számú népesség vásárlóereje.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!