Narratív kartográfia: történetmesélés térképekkel
A tanulmány a „Kőrösi Csoma Sándor és a Magyar Földrajzi Társaság gyűjteményének kincsei” című országos vándorkiállítás tervezésének elméleti hátterét mutatja be. Beavat a modern térképes történetmesélés módszerébe, és megmutatja annak lehetőségeit a kritikai térképolvasási készség fejlesztésében.
Nagytájneveink változásai (1920–2018)
A földrajzi tananyagban és az iskolai atlaszokban előkerülő magyar természeti tájnevek évtizedekre hatással vannak a névhasználatra. A földtudományok művelői arra törekednek, hogy az elnevezés tükrözze az adott terület földrajzi jellegét, és a tájegységek (pl. kistáj, középtáj, nagytáj) világos hierarchia szerint épüljenek fel. A tanulmány ennek a fejlődését tekinti át.
A térképek szerepéről a 150 éves Magyar Földrajzi Társaság megalakulásában és mai tevékenységében
Az iskolában tanultak erősen befolyásolják a térbeli ismereteket. A globalizáció erősödése egyre több gyakorlati munkafeladat ellátásában is igényelni fogja a földrajzi és azon belül a térképészeti ismereteket.
Más tájak más szemlélettel
Tökéletes tájbeosztás nem létezik, csak a konszenzusra való törekvés lehet célravezető. Ezért a köznevelési rendszerben való meghonosításának a tantervi váltás időszakában van optimális időpontja, ami viszont most, éppen a nemzeti atlasz megjelenésével egyidőben érkezett el.
Térbeli tájékozódási készség fejlesztése a 9. évfolyamon
A bemutatott fejlesztő program célja, hogy a kognitív tudásépítés lépései fokozatosan valósulhassanak meg, és a diákokban rendszerszerű, értő tudás alakulhasson ki, illetve a gyakorlati feladatok segítségével megvalósuljon a valódi készségfejlesztés a téri tájékozódást illetően.